Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az németeknek milliárdokba kerülhet a klímaváltozás
Klimaschutzziele kosten Deutschland Milliarden
von Karl Schlesier
Die Welt, 2. Mai 2007


Ha a Német Szövetségi Köztársaság be akarja tartani az Európai Unió éghajlatváltozással kapcsolatos irányelveit, az a gazdaságnak és a fogyasztóknak évente legkevesebb 1,9 és legrosszabb esetben 5,7 milliárd euróba fog kerülni. A Német Gazdasági Kutatóintézet (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung – DIW) azonban olyan terveket vázolt fel, melyekkel a klímaváltozással szembeni védekezés sokkal olcsóbbá is tehet?. Tudósok azt javasolják, az üvegházhatást és a felmelegedést okozó gázok kibocsátását els?dlegesen energiatakarékossággal kellene korlátozni, ezáltal a költségeket is csökkentve. Az EU azt a célt határozta meg, hogy 2020-ig az 1990-es érték 20%-ával csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A DIW emellett üdvösnek tartaná a terhek arányosabb megosztását, példának okáért az átlagot messze meghaladó németországi gázkibocsátás 31%-kal való csökkentését ugyanezen id?szak alatt. Ez a jelenlegi helyzetb?l kiindulva további 175 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot jelentene. A valóságban azonban Németországra 203 millió tonnányi csökkentést róttak ki, holott 1990-hez képest már most 18%-os csökkenést ért el. Más tagállamok, mint Spanyolország ugyanakkor igen messze vannak vállalt célkit?zéseikt?l. Ezeket a problémákat figyelembe kéne venni, írja tanulmányában Claudia Kemfert éghajlatkutató. Németország számára az is nagyon fontos kérdés, milyen módon érhet? el a kibocsátás csökkentése, és ennek milyen anyagi vonzata van.

A legolcsóbb megoldás mind közül az energiatakarékosság lenne, vagyis az épületek szigetelése, üzemanyag-takarékos gépjárm?vek használata, és energiatakarékos háztartási eszközök gyártása. A megújuló energiaforrások er?teljesebb alkalmazását mindazonáltal az éghajlatkutató csak középtávú célként említi meg. Példának okáért ahhoz, hogy széler?m?vek segítségével egy tonna szén-dioxid kibocsátása elkerülhet? legyen, 25 euró pluszkiadásra van szükség. A DIW szerint így pluszkiadások tekintetében négy lehet?ség adódik. Ha az energiatakarékosságot nézzük és az arányos tehermegosztást választjuk, az évente 1,9 milliárd euróba kerülne az országnak. Ha a jelenlegi megosztás szerint történik a takarékoskodás, az 2,2 milliárd euró terhet jelent a vállalkozások és a lakosság számára. Ha viszont a manapság oly gyakran hangoztatott megújuló energiaforrások kiaknázására kerül a hangsúly, az hatalmas összegeket emészthet fel. Ilyen esetben arányos tehermegosztás esetén mintegy 5,1 milliárd, a jelenlegi megosztás szerint 5,7 milliárd euró pluszköltséggel lehet számolni éves szinten. Claudia Kemfert szerint hasznos volna egy éghajlattal foglalkozó akcióterv felállítása, melyben a különböz? lehet?ségeket és hatásaikat részletesen kidolgoznák.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány