Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Az 500-ak elhivatottsága
The 500 Gets Religion
By Geoff Colvin
Fortune, April 17, 2007


„Miben utazik?” – hangzott Peter Drucker híres kérdése. Minden id?k legbölcsebb vállalatvezetési teoretikusa jól tudta, hogy az alapvet? kérdések a legfontosabbak. Ha a fenti kérdést feltehetnénk a Fortune idei 500-as lista szerepl?inek, a válasz különösen fontos lenne, hiszen nem azt hallanánk, mint amihez korábban hozzászokhattunk. Korábban a válasz úgy hangzott volna, hogy a legnagyobb vállalatok az emberek problémáinak megoldásával foglalkoznak. Ma viszont úgy hangzik: a világ problémáinak megoldása f? feladatunk. Ez abban ölt testet, hogy a 2001–2003 közötti válságok után az Egyesült Államok nagyvállalatai igyekeznek jeles állampolgárokként feltüntetni magukat. A változás nemcsak reklámüzeneteikben fedezhet? fel. A legtöbb esetben tényleg változik hozzáállásuk. Érdekes, hogy számos vállalat úgy véli, kifizet?d?, ha olyan ötletekkel áll el?, melyek közvetlenül nem kedvez?ek a fogyasztók számára, környezeti és össztársadalmi szempontból viszont annál inkább.

A Starbucks például nem a jobb ízélmény nyújtása miatt vásárol „fair trade” kávét jóval a piaci ár felett, hanem azért, mert ezzel segíti a szegény gazdákat. Úgy t?nik, hogy a fogyasztók honorálják ezt a humánus üzletpolitikát. De azok a dollármilliárdok sem javítják a piacra kerül? ruha min?ségét, melyeket a Nike és a Gap arra költ, hogy felügyelje, a termelés során gyáraikban betartják a legkülönböz?bb munkajogi el?írásokat. De a Dell és a Hewlett-Packard azon kezdeményezése, hogy a nem használt számítógépeket visszaveszik újrafelhasználás végett, szintén nem kedvez közvetlen módon a fogyasztóknak, akiknek sokkal könnyebb lenne egyszer?en kidobnia a nem használt gépeket. Mégis ezen kezdeményezések fontos elemét képezik a vállalatok üzletstratégiájának. Mi folyik itt? A magyarázat részben annak tudható be, hogy társadalmunk jóléte egyre nagyobb, és a jólét megváltoztatja az emberek prioritásrendszerét. Tudunk azzal foglalkozni, hogy miként segíthetünk a világon, ahelyett, hogy csak magunk megsegítésével tör?dnénk.

Hogy mindez hova vezet, azt nem tudhatjuk, mivel egy teljesen új jelenségnek lehetünk szemtanúi. A vállalatok nem azzal kívánják megoldani a társadalom problémáit, hogy úgy gondoskodnak alkalmazottaikról, mint azt korábban tették; hiszen ismerjük a munkahely biztonsága, a fizetések és a nyugdíjpolitikával kapcsolatos legújabb trendeket. Egyre több munkáltató úgy próbálja megtartani alkalmazottait, mint ahogyan fogyasztóihoz viszonyulnak: értelmet szeretnének adni életüknek. Ez pedig egy komoly változás a vállaltvezetésben. A GE vezérigazgatója, Jeffrey Immelt azt mondja, hogy vállalata „Ecomaniacs” kezdeményezése számos módon segíti a céget, de azt emeli ki, hogy a kezdeményezés milyen kedvez? hatással van a munkavállalókra, akik büszkék lesznek arra, hogy a GE-nél dolgozhatnak. Cinikusan erre azt mondhatnánk, hogy ett?l még nem kerül kenyér az asztalra, és igazából ez az, amire a munkavállalóknak szüksége van. Ez a típusú gondolkodás azonban már nem dívik annyira, mint korábban. De ez talán azért van, mert a jelenlegi gazdasági fellendülés közepette nem kell aggódni a kenyér miatt. Egy recesszióban viszont már nem biztos, hogy nem a állnának ki a bér mellett a munkavállalók. A cégeknek pedig nem lesz egyszer? visszaállniuk a régi stratégiára.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány