Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A Google rémálma: új riválisok
Google’s Worst Nightmare
By Alan Deutschman
Fast Company, April 2007


A Wikipedia nev? szabad internetes enciklopédia (melyr?l részletes cikkünket lásd a Polgári Szemle 2006. októberi számának Messzelátó rovatában – a szerk.) alapítója, Jimmy Wales nemrégiben új célokat t?zött ki maga elé. A Britannica Enciklopédia egyeduralmának megtörése után sem adja alább: ezúttal a Google keres?óriással szemben építene versenyképes konkurenciát. S?t, még annál is jobbat. Wales szerint „a Google ugyan egészen megbízható, ám ez sem jelent többet annál, mintha az embernek van egy kedvenc politikusa”. Azaz csupán az adott választékban nyer?, de mindenképp messze van a tökéletest?l. Tekintve, hogy az online keres?k piacán a választék rendkívül sz?k, a Google teljesítménye máris messze alulmúlja hírnevét. A cég ma az interneten indított keresések 63,1%-át tudhatja magáénak (s legalább ennyire beszédes, hogy a második helyezett Yahoo mindössze 21,4%-ot). Ennek megfelel?en a Google nemzetközi profitja idén már a 7 milliárd dollárt is meghaladja majd, miközben riválisainak többsége az 1 milliárdot sem éri el. A verseny tehát a felszínes jelek alapján hosszú id?re eld?lni látszik.

Wales kritikája szerint azonban egy Google-n indított keresés eredményei között túl sok a spam (azaz kéretlen reklám), valamint a használhatatlan (a keresési szándék szempontjából nem releváns) találat. A programozók között már-már közhelynek számít, hogy a Google el?nyben részesíti a kereskedelmi jelleg? honlapokat, és rendszerint hátrébb sorolja az informatívabb, legtöbbször használhatóbb webhelyeket. Wales és a többi kritikus hang sem a leveg?be beszél. Felmérések szerint a Google rendszeres felhasználóinak csupán 21%-a véli úgy, hogy a rendszer megfelel?en értelmezi keresési szándékaikat, s mindössze 10%-uk tapasztalja azt, hogy az általuk keresett honlapot a Google els? helyen adja ki. Ám – s itt jön a képbe Wales ambíciója – komoly alternatíva nélkül a netez?k 93%-a mégsem próbálkozik más keres?vel, hanem újabb és újabb kulcsszavait is a Google-ba írja be. A Wikipedia alapítója döntött: konkurenciát épít. A Szilícium-völgyben 2004-ben fejlesztési programot indított Wikia név alatt, amely tervei szerint „olyan keres?motort hoz létre, mely mindent megváltoztathat”. A portál már m?ködik, és folyamatosan b?vül. Végleges kialakításához Wales szerint további 1-2 évre van szükség, a Google azonban már most hevesen cáfolja a kritikákat, és bizonygatja – amúgy vitathatatlan – els?ségét.

Igény tehát lenne, a feladat azonban rendkívül nagy. Mit várhatunk Jimmy Walest?l? Tény, hogy a Wikipediával a valaha volt legnagyobb online tömegmozgalmat hozta létre, s a szabadon szerkeszthet? lexikon látogatottsága máig is évente több mint 100%-os növekedést mutat. Világszerte 75000 olyan wikipédista akad, aki 5-nél több szócikket hozott létre a rendszerben, miközben sok millióan vannak, akik egyet vagy legalább néhányat. Ám elég-e a korábbi vállalkozás kétségkívül meggy?z? sikere, hogy most az alig 4 millió dolláros alapt?kéj?, mindössze pár fejleszt?t foglalkoztató Wikia-projektet sikerre vigye minden id?k legnagyobb, 10 000 alkalmazottal bíró és sok milliárd dolláros hasznot termel? online üzletével, a Google-lal szemben? A keres?k közötti versenyben épp az a szép, hogy a gy?zelem nem feltétlen a gazdasági háttérmutatókon és a már elért eredményeken múlik. Kipróbálni egy új keres?motort nem több mint egy új címet beírni a böngész?be – a felhasználónak nem kerül semmibe. Márpedig ha jelent?s részük nincs megelégedve a Google szolgáltatásával, akkor egy megfelel? színvonalat képvisel? új rivális el?tt máris nagy perspektívák nyílnak.

Wales nem csupán fiatal fejleszt?ket nyert meg az ötletének, de folyamatosan egyeztet más keres?rendszert m?ködtet? cégekkel, hogy egyesítsék tudásukat és erejüket. A Google a legjobban képzett és legkreatívabb fiatal informatikusok felszívásával olyan tudásbéli el?nyre tett szert, amit kizárólag öner?b?l senki sem tud behozni. A megoldás az lehet, ha az iparágban már létez? alternatív szerepl?k összehozása mellett olyan nyitott, szabadon b?víthet? rendszert hoznak létre, amely hasznosítja a felhasználói tudásnak és lelkesedésnek a Wikipedia esetében már megismert erejét. „Az ember a kedvenc politikusában is bízik, mégis fontosnak tartja, hogy a parlament nyilvánosan ülésezzen. A polgár szereti látni, hogyan és dolgozik a kormány.” Hasonló a helyzet a keres?szolgáltatással is. A Wikia 2004-es alapítása óta arra alapoz, hogy a felhasználók maguk töltsék fel minél hasznosabb tartalommal, amely egy minden eddiginél jobb struktúrában könnyen és eredményesen kereshet?. Wales a legfontosabb alapelvnek azt tartja, „hogyha valami m?ködik, hagyjuk m?ködni”. Ha a felhasználók tudják, milyen tartalomra kíváncsiak egy online keresésekor, akkor a legegyszer?bb, ha bevonjuk ?ket a rendszer kialakításába és fenntartásába. A birodalmak nem tartanak örökké – az üzleti világban sem. Emlékszünk még rá, amikor az IBM költségvetésének 70%-át a személyi számítógépek fejlesztése tette ki, vagy amikor a General Motors ellen?rizte az amerikai autópiac 60%-át. Amikor nem az Apple, hanem a Sony uralta a hordozható zenelejátszók versengését. Rég volt. Egyszer a Google-nek is leáldozhat.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány