Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kínai kockázatok
Les risques chinois
Editorial
Le Monde, le 18 avril 2007


A világgazdaság motorjának számító Kína olyan piac, ahol a nagy világvállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek jelen. Ugyanakkor Kína egyre inkább a kockázatok és csapdák helyszíne is, ami sajátos és ellentmondásos helyzetet eredményez. A kínai piacon jelenlév? francia vállalatok, mint a Danone, Seb, Alstom vagy Schneider egyre gyakrabban ütköznek a kínai gazdasági patriotizmus korlátaiba, amivel Kína nemzeti vállalatainak felvásárlását kívánja megakadályozni. Ez ugyanúgy igaz más nemzeti vállalatokra is, mint az amerikai Carlyle és Goldman Sachs, vagy az indiai Arcelor-Mittal, melyek negatív tapasztalataik után kénytelenek voltak jelent?sen visszafogni ambícióikat.

A gazdasági nacionalizmus feler?södése részben ahhoz köthet?, hogy az elmúlt években több kínai vállalat, mint a CNOOC vagy a Unocal amerikai vállalatok felvásárlására tett kísérlete az amerikai fél ellenállása miatt kudarccal végz?dött. Ennek következtében nemcsak a kínai parlament ütött meg keményebb hangnemet a külföldiek kínai terjeszkedése kapcsán, de az ezzel kapcsolatos vita a sajtóban és a közvéleményben is egyre nagyobb visszhangra talál. A kínai központi kormány veszélyes kett?s játszmát játszik: egyfel?l igyekszik kielégíteni a hazai protekcionista körök igényeit, ugyanakkor óvakodnia kell attól is, hogy a külföldi befektet?ket elriassza. Ha Kína a nemzetközi politika és gazdaság felel?s szerepl?jévé akar válni, akkor meg kell szüntetnie a jüan alulértékeltségét, komolyan kell vennie a szellemi tulajdonjogok megfelel? védelmét és a jogállami m?ködést.

2006 újabb fejezetet nyitott Kína világgazdasági beágyazottságában. A Kereskedelmi Világszervezethez való csatlakozás következtében ugyanis Kína tavaly óta kénytelen volt megnyitni a külföldi verseny el?tt a szolgáltatások piacát, nevezetesen a banki szolgáltatások és a biztosítás terén. Ez a hazai magánvállalatokat nehéz helyzetbe hozhatja, hisz ezentúl az államilag támogatott „nemzeti bajnokok” és a versenyképes külföldiek részér?l kett?s nyomás nehezedik rájuk. Emiatt aztán e vállalatok egyre többször fordulnak nyíltan segítségért a kormányhoz vagy a közvéleményhez, s ebben kulcsszerepet játszanak a kommunista párthoz köt?d? és Kínában nagy népszer?ségnek örvend? üzletemberek. Ugyanakkor Kínának tisztában kell lennie azzal, hogy gazdasági felemelkedését nem kis részben a külföldi befektetéseknek és a külföldre irányuló exportjának köszönheti, s ezért nem játszhatja sokáig ezt a kett?s játszmát. Hosszú távon ugyanis azt kockáztatja, hogy nyugati partnereinél is feler?södnek a gazdasági patriotizmust és nagyobb protekcionizmust követel? hangok.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány