1986, azaz Ronald Reagan elnök második ciklusa óta folyamatos ígérgetés színhelye Washington, ha az átfogó adóreformról esik szó. Számos elemz? természetesen itt említené a 2001-es és 2003-as adóváltozásokat, amelyeket azonban olyan id?leges tényez?k tettek lehet?vé, amelyekt?l független, alapos reformra is szükség van az Egyesült Államokban.

A George W. Bush elnökjelölti programjában beígért, majd 2003-ban végrehajtott jelent?s mérték? adócsökkentések jelent?s ösztönzésként hatottak a munkába fektetett energiákra, a megtakarításra és a beruházásokra is. Ennek alapján kijelenthetjük, hogy az intézkedéseket ért kritikák jó része gyenge lábakon áll – már amennyiben az Egyesült Államok gazdaságának minél gyorsabb növekedése, a termelékenység, illetve a beruházások növekedése a közös cél. N?tt a foglalkoztatottság is – habár tény, hogy kisebb mértékben, mint a fenti mutatók.

Amennyiben szemügyre vesszük, hogyan reagáltak a vállalatok fenti adócsökkent? intézkedésekre, alapvet?en pozitív reakciókat tapasztalhatunk – ahogyan erre a legtöbb elemz? helyesen mutat rá –; itt legfrappánsabb példaként elég, ha a Microsoftot vagy a Viacomot említjük. Végül is ez a precedens ad alapot ma is ahhoz a meggy?z?désünkhöz, hogy az adópolitikák dönt? hatást gyakorolhatnak a gazdasági szerepl?k magatartására, s el?segíthetik azok beruházási kedvét. Azonban az aktuális tendenciák újabb s még az eddigieknél is átfogóbb reformfolyamatok megindítását sürgetik.