Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Anglia: identitáskérdés
England: An Identity in Question
By Roger Scruton
openDemocracy, May 1, 2007


Az Act of Union, az angol és a skót koronát egyesít? törvény 1707. május 1-jei megszületésének háromszázadik évfordulója kit?n? alkalmat kínál arra, hogy elgondolkozzunk az ország jöv?jér?l, mely már csak nevében „egyesült”. A skóciai választók jól körülhatárolt vélekedése politikai kérdésekben, a nyitottság, mellyel a sziget északi részének elszakadásáról beszélnek, magáért beszél. De a walesiek is szívesen kiválnának az Egyesült Királyságból. Egyedül Anglia rejtély mindenki el?tt: mit is gondolnak valójában arról az unióról, melynek központi részeként sosem kerülnek említésre. A 2005-ös választásokon például Angliában a többség a konzervatívokra adta voksát, miközben a Munkáspárt a skóciai és walesi szavazatok hátán ismét biztos többséggel került kormányzati pozícióra. A párt mindig is komoly bázisként számíthatott a kelta szavazatokra; e szavazatok kihasználásának azonban el?feltétele, hogy a skótok és a walesiek továbbra is bennmaradnak a királyságban. Épp ezért ajánlotta fel a Munkáspárt a korlátozott autonómiát mind Skócia, mind Wales számára.

A stratégia csupán két feltétel esetén vezethet sikerre: egyrészt, ha a skótok és walesiek továbbra is megelégszenek a részleges autonómiával, és továbbra is az Egyesült Királyság tagjai kívánnak maradni; másodszor pedig, hogy az angolok nem szervezik meg saját parlamentjüket. Tehát, ha az Egyesült Királyság alkotmányos berendezkedése mai formájában marad. Ezek komoly feltételek, f?ként a változás dinamikáját ismerve. A devolúció útjára indításával a folyamat elkerülhetetlen módon önm?köd?vé vált, így a hosszabb távra tervezett politikai napirend tényleges alternatívájaként kell tekintenünk az Egyesült Királyság felbomlására. Nem mellékesen pedig az angol nacionalizmus híveinek számát is gyarapítja egyes jelenségek, így egy olyan, dönt?en skót vezet?kb?l álló párt is, amely a skót lakosság szavazatával tartja magát kormányon az angolok felett (is), és amely kormányzása kilenc évének nagy részét arra szánta, hogy lerombolja azokat az intézményeket, melyeket a legtöbb angol – habár sokszor furcsa mód, de – magáénak érez.

De mi is lenne a regionális és az angol parlament felállításának akadálya? A Munkáspárt mindenesetre megtesz minden t?le telhet?t, hogy megakadályozza annak létrejöttét, hiszen a belátható jöv?ben e testület állandó konzervatív többséggel fog bírni. Ezt próbálja megakadályozni Gordon Brown is, aki a brit identitást szeretné ráer?szakolni a sziget egész lakosságára. Történik mindez azzal az el?feltételezéssel, hogy ha az angolokban nem érik meg oly er?sen önazonosságuk, akkor ezzel az önálló parlament létrehozására irányuló igényük sem lesz oly er?teljes. Kevéssé valószín?, hogy az angolok az Egyesült Királysággal azonosulnának, miközben a skótok a részleges autonómia gyümölcseit élvezik; másrészr?l pedig a britség mindig is az Angliában kiforrott identitás, nyelv és kultúra területi kiterjesztéseként értelmezhet? – vélik az angolok. Az angoloknak ma valójában három kéréssel kell szembenézniük. El?ször is, lehetséges-e egy olyan életképes angol identitás kialakítása, mely képes lesz a modern nemzetállamiság igényeinek megfelel? társadalmi kohéziót, politika el?tti lojalitást teremteni. Másodszor, a királyság felbomlása végbemehet-e oly módon, hogy az ne ártson annak a jó viszonynak, mely évszázadokon keresztül oly sikeres partnerséget eredményezett a szigeten. Harmadszor pedig, hogy a külön nemzetállamok laza szövedéke képes lesz-e megvédeni minden egyes államot a kívülr?l érkez? veszélyekkel szemben. Ahelyett pedig, hogy elfordulnának-e kérdésekt?l, a politikusoknak az lenne a feladatuk, hogy e vonalak mentén egy békés párbeszédet kezdeményezzenek, melyben az emberek végre hallathatnák hangjukat.






© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány