Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Putyin a t?zzel játszik
Putin spielt mit dem Feuer
von Anke Püttmann
Cicero, 4. April 2007


Irán befolyása a Közel-Keleten nem csak azáltal növekszik, hogy az Egyesült Államok kudarcot kudarcra halmoz a szomszédos Irakban, hanem azért is, mert Kína és nem utolsósorban Oroszország diplomáciai segítséget nyújt az országnak. Moszkva az ENSZ Biztonsági Tanácsban az utóbbi két esztend?ben minden alkalommal megvétózta az Irán elleni súlyosabb szankciók bevezetését. Irán támogatásával az oroszok azt remélik, hogy nagyobb befolyást építhetnek ki a Közel-Keleten. Ezt hivatott szolgálni Putyin elnök körutazása, mely a napokban ért véget, és sikeresnek nevezhet? az orosz fegyvereladások tekintetében.

Az Iránban orosz pénzb?l is épül? busheri atomer?m? fontos Moszkvának, mivel annak elkészülte után a f?t?anyagot is Oroszországból vásárolná Teherán. Putyin elnök éppen ezért számos alkalommal megragadta a lehet?séget, hogy az iráni atomprogram békés célját hangoztassa. Ameddig tehát ilyen er?s szövetségese van Iránnak, aligha fognak a nyugati hatalmak szankcióikkal bármilyen eredményt is elérni. Irán egyébként fontos kereskedelmi partnere is Oroszországnak, ezért óvja olyan nagy hévvel a szankcióktól. Ennek ellenére az Egyesült Államok minden külföldi bankot megfenyegetett, hogy ne támogassa az iráni fegyverkezést. 2007 elején öt újabb cég került gyanúba, melyekkel az USA minden üzleti kapcsolatot megszakított. Ezek egyt?l egyig kínai cégek voltak, de Oroszország attól tart, hogy orosz kapcsolatokra is fény derülhet. Az az orosz politika, mely nyereséget akar elérni az uránkereskedelemb?l, valamint diplomáciai sikereket, igen sz?klátókör?. Irán amellett, hogy urándúsítással kísérletezik, egyid?ben rakétái hatótávolságát is igyekszik kiszélesíteni, és ez nyilvánvalóan nem véletlen. Egy atomfegyverek el?állítására és használatára képes, Oroszország határaihoz közel fekv? Irán pedig nem éppen az orosz biztonságpolitika álma. Teherán évek óta a csecsen szeparatisták legf?bb támogatója és a többi, mintegy 20 milliós oroszországi muszlim lakosság is nagy várakozással tekint Iránra. A muszlimok száma, ellentétben Oroszország többi nemzetével, folyamatosan növekszik, ami a belpolitikai er?viszonyokban is eltolódáshoz fog vezetni a közeljöv?ben.

Oroszország évszázadokon át építette ki befolyását a Közel-Keleten és Közép-Ázsiában, legtöbbször birodalmi érdekeket szem el?tt tartva. Ha most egyenrangú, hosszú távra tervez? kereskedelmi partnerként lépne fel, sokkal többet érne el, mint rövid távú gondolkodással. Ebben pedig a legjobb szövetséges egy gazdaságilag virágzó, ámde atomfegyverekkel nem rendelkez? Irán lenne.





© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány