Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Miért t?nnek ki a demokráciák?
Why Democracies Excel
By Joseph T. Siegle, Michael M. Weinstein and Morton H. Halperin
Foreign Affairs, September/October 2004


Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szerint „a gazdasági fejl?dés lehetségessé teszi a demokrácia kiépülését”. Azaz: a szegény országoknak fejl?dniük kell miel?tt demokratikussá válnak. Ennek persze ellentmond a történelmi tapasztalat. A szegény demokráciák legalább olyan mérték? gazdasági növekedést produkáltak a múltban, mint a  szegény autokráciák. Ezen felül jóval nagyobb arányban kerülték el a katasztrófákat is. Ám fenti állítás nem csupán emiatt helytelen, hanem azért is, mert pocsék politikai megoldásokhoz vezethet: aláaknázhatja a harmadik világ milliói életének jobbá tételét kit?z? nemzetközi er?feszítéseket.

Miért uralkodik hát az „els? a fejl?dés, második a demokrácia” elmélet?

Els?sorban egy közkelet? elképzelésen nyugszik, melyet Seymour Martin Lipset szociológus és mások képviseltek mintegy fél évszázaddal ezel?tt. Eszerint a gazdasági fejl?dés teremti meg a demokrácia és a kiterjed? m?veltség alapfeltételeit, létrehozva egy er?s középosztályt és egy szintén jelent?s kozmopolita attit?döt.

Másrészt ez a logika hosszú id?n át megfelel?en konform volt a világpolitikai helyzettel, nevezetesen a hidegháborúval.

Mindenekel?tt fontos leszögeznünk, mit értünk demokrácia alatt. A demokráciák közvetlen állampolgári részvétellel m?köd? politikai rendszerek, valódi versennyel a hatalomért és annak intézményi ellen?rzésével. A definíció Ted Robert Gurrtól származik (University of Maryland, 1990), melynek alapján felállították a Polity IV indexet. Ez az éves skála a demokratikus értékek alapján helyezi el a vizsgált államokat (a legkevésbé demokratikustól a legdemokratikusabbig). A demokráciák osztályzására lehet?ség van, hiszen mindenki egyetért abban, mi a társadalmilag legel?nyösebb rendszer, s hogy annak melyek a sarokkövei. Alsó értékein jelenleg Kubát, Észak-Koreát és Szudánt találjuk, míg középértékein azokat az államokat, melyek a közelmúltban a demokráciát választották: a Dominikai Köztársaság, India, Litvánia, Mozambik, Nicaragua és Szenegál, valamint más államok.

A fejl?dés lehetséges társadalmi indikátorok segítségével is, mint az élet-kilátások, a hozzáférés a tiszta vízhez, a m?veltségi mutatók, a mez?gazdasági teljesítmény vagy a min?ségi közegészségügyi szolgáltatások. A kis anyagi mozgástérrel rendelkez? fiatal demokráciák ezek segítségével hamar levetk?zhetik autokratikus örökségüket. A szegény demokráciák népessége átlagosan mintegy négy évvel tovább él a szegény autokráciák lakosságánál, s közülük 40%-kal többen jutnak középfokú tanulmányokhoz. A mez?gazdasági jövedelmek a szegény demokráciákban 20%-kal magasabbak, mint a szegény autokráciákban. Ennek egyik természetes oka, hogy a szegény országokban mintegy 70%-kal többen élnek vidéken, mint a jómódú államokban.

Az adatok részletes elemzése azt is bizonyítja, hogy az alacsony bevételekb?l m?köd? (low-income) demokráciák egy további jelent?s el?nnyel is bírnak: sikeresebben kerülik el a nagyobb szerencsétlenségeket. Az 1960-as évek óta a szegény autokráciák kétszer akkora mértékben szenvedtek el gazdasági visszaeséseket, mint a szegény demokráciák. Ezen a spektrumon át szemlélve kit?nik, hogy a szegény autokráciák számos rapid-fejl?dési periódusa csupán hirtelen kitörés, felkészülés volt a nehezebb id?kre (pl.: Chile). A szegény demokráciák –szemben az autokráciákkal- nem mutattak gyorsan felfutó deficit-értékeket sem az utóbbi harminc esztend? során. Összességében tehát elmondható, hogy a szegény demokráciák jobban teljesítenek a polgáraik számára elérhet? anyagi haszon generálásában, mint az autokratikus rendszerek.

A demokratikus rendszerek fölülmúlják az autokratikus országokat, mert intézményeik lehet?vé teszik a hatalom megosztását és bátorítják a társadalom nyitottságát. A demokratikusan megválasztott vezet?k ösztönözve vannak választóik szükségleteinek, igényeinek kielégítésére. A demokratikus fejl?dés eredményeként megteremt?dik az egyensúly, amely az ön-kormányzati (self-governing) rendszer legkarakteresebb jellemz?je. A hatalom nem monopolizálódik egy személy vagy csoport kezében.

Ezzel szemben az autokratikus berendezkedés politikai monopóliuma szükségszer?en a gazdasági monopólium kialakulásához vezet. Csak a hatalomhoz közeli személyek és vállalkozások képesek az engedélyek, megrendelések megszerzésére, amelyek a gazdasági siker alapfeltételei. Ez csökkenti majd ellehetetleníti a versenyt csakúgy, mint az innovációt és így a gazdasági teljesítmény növelését. A politikai hatalom diktálja az oktatás, a társadalmi berendezkedés, az egyéni boldogulás útját.

A demokrácia ezzel szemben nyitott: jellemz?je a társadalmi aktivitás, önszervez?dés. A jogot minderre pedig törvény garantálja. Kulcskérdés az ötletek szabad piaca, melyek mindegyike hozzájárulhat a pozitív folyamatokhoz. A demokráciák az információáramlás színterei, márpedig a kommunikáció akkor a legsikeresebb, ha független csatornákon keresztül folyik. A független média magasabb ellen?rz?, oknyomozó hatalommal bír például a korrupció felderítése és leleplezése terén, mint bármely más eszköz.

Létezik egy még ennél is jelent?sebb el?nye a demokráciáknak: tisztán látható és világos, érthet? utat kínál fel az egyéni sikerhez, boldoguláshoz. A demokrácia képes változtatni saját hibáin is, erre mindig fenntartja az esélyt és a lehet?séget annak tudatában, hogy hiba bármikor bekövetkezhet.

A nemzetközi pénzügyi intézmények –talán kissé meglep? módon- nem igazán tesznek különbséget a demokráciák között segélyezés, gazdasági hozzájárulás esetén, annak ellenére sem, ha azok egymástól különböz? sebességgel haladnak és különböz? mérföldk?nél tartanak is a demokratizálódás útján. Ennek következményeként pedig a demokráciák jóval több támogatásban részesülhetnek, mint az autokráciák. Az Egyesült Államok kormányzatának és a nemzetközi pénzügyi intézményeknek öt új politikát kell bevezetniük a demokráciák megkülönböztet? kezelésére.

• El?ször is a demokratikus kiválasztódás alapvet? elfogadását. Ennek alapján a demokratikus berendezkedés? országoknak világos szisztémát és preferenciarendszert kell kialakítaniuk a hivatalos támogatások juttatása terén.

• Másodszor a Világbankot, az IMF-et és a regionális hitelintézeteket kárpótolni kell a demokráciák felé irányuló részrehajlás nehézségei miatt. A demokráciáknak növelni és fejlesztenie kell hitelképességüket, prioritásokat és stratégiát kell letenniük az asztalra a hitelek felvételéhez.

• Harmadszor, a „demokratizmus hatástanulmányainak” szerves részét kell képezniük a nemzetközi fejlesztési hozzájárulásoknak. Ezeknek becslést kell tartalmazniuk a f?bb fejlesztési kezdeményezések várható hatékonyságáról, sikerér?l. Hogy mennyiben járulhatnak hozzá a kézzel fogható gazdasági és politikai fejl?déshez.

• Negyedszer, a biztonsági célokhoz szolgáltatott segítségnek el kell különülnie a fejlesztéshez juttatott hozzájárulásoktól. Így válnak demokratizálódásuk legelején is támogathatóvá az autokratikus rendszerek. Ennek különösen fontos szerepe van a jelenlegi amerikai külpolitikában is.

• Végül ötödször, az Egyesült Államoknak kohéziós fejl?dési stratégiát kell kialakítania. A szegénység enyhítésének és a fejl?dés tartósításának céljai magába kell, hogy foglalják a politikai, társadalmi, biztonsági és gazdasági szempontokat is.

Mindennek a megvalósítása a különböz? érdekkülönbségek elsimítását igényli, s enélkül nem is lehetséges.

Mi elutasítjuk az „els? a fejl?dés, második a demokrácia” elvét, mert a tapasztalat megmutatta, hogy a demokrácia képes fejl?désre ösztönözni a szegény országokat. Az „els? a fejl?dés” elv nem vesz tudomást a kockázatról, melyet a szegénység újratermel?dése és körforgása jelent. A mi javaslatunk egy hosszú út elejét jelentené, amely ugyan nem könny?, de sikerre vihetné a demokratizálódás globális problémáját. Ezzel pedig a harmadik világ és az Egyesült Államok problémáinak megoldásához egyszerre járulna hozzá.




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány