Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Kezdeményező kistérség és demokráciakísérlet

Megjelent: 2006. március – 2. évfolyam 3. szám

Oldalak: 1 2 3 4 » Oldaltörés nélkül

A tanulmány megírásában részt vett Szász András, Szász Péter és Bíró László, valamint Szalai Olga.
A Sárvíz kistérség és Aba nagyközség közös modellje

1. Bevezetés helyett
Az előnytelen helyzetű magyar falvak és kistérségek hátránya legalább két különböző típusú problémahalmazt jelez. Élesen más a helyzetből és a mentalitásból fakadó hátrány. Kétszeres hátrányról akkor beszélhetünk, ha a települések egyszerre rossz helyzete és kedvezőtlen mentális állapota miatt vannak tartós lemaradásra ítélve. A jövőtlen helyzet is különböző típusú folyamatokat takar, hiszen az előnytelen földrajzi helyzet, a szerencsétlen gazdaságtörténeti pozíció, a társadalomfejlődési lemaradás vagy a tudásfelhalmozás és tudáshasznosítás gyengesége külön-külön is, de különösen együtt erős hátrányos helyzetet okoz. A kedvezőtlen mentális állapot is számos tényezőből áll össze, például a helyi társadalom szétesettségével gyakran együtt járó belharcokból és cselekvésképtelenségből vagy a választott önkormányzati testület marakodásából és a polgármester kreativitásának teljes hiányából. A megmaradt posztfeudális falvak és kistérségek helyzete sokszor különösen reménytelen, mert az erős hátrányos helyzetnél is kiábrándítóbb az erős hátrányos mentalitás. Gyakran viszont az önmagában kitörési pályát kínál, ha ilyen településeken – akár a sokszorosan is hátrányos pozíciók ellenére is – egy vagy több polgármester és környezete, a helyi vállalkozók egy része, vagy legalább néhány értelmiségi problémamegoldó kreativitásra képes. Egy ilyen jellegű cselekvőképesség akkor lehet igazán eredményes, ha találkozik az információs és innovációs kor megértésével, az adódó új lehetőségek kihasználásával.

Ha valaki kicsit is ismeri Fejér megye gazdasági-társadalmi helyzetét, nem nehéz felmérnie, hogy a megye déli kistérségei, avagy a Székesfehérvártól délre eső kisebbnagyobb falvak alapvetően még mindig posztfeudális, vagy posztagrár övezetet képeznek. Számunkra eleve feltevés volt, hogy a továbbélő posztfeudális környezet az új század elején számos előnyt is jelent, mert a hagyományok megtartása, a fenntartható fejlődés ígéretes előfeltételei, a helyi társadalmak részleges belső kohéziója jó kiindulópontot adhatnak egy tudásközpontú és tartósan fenntartható fejlődés számára.

Aba nagyközség távolról nézve akár úgy is látszódhatna, hogy ezen a településen feltehetően egyaránt jelen van legalább a részlegesen hátrányos helyzet és a hátráltató mentalitás. Ha jobban belegondolunk, s óvatosabban fogalmazunk, azt gondolhatjuk, hogy Aba a gyenge hátrányos helyzet és a gyengén hátrányos mentalitás jellemző típusa lehet. Aba viszont közelről nézve meglehetősen más képet mutat, mert a várakozáshoz képest erős pozitív mentalitás és egyre kedvezőbb helyzet jellemzi, holott a faluszerkezet zavarossága, a központnélküliség egyelőre még nem változott meg.

A Sárvíz kistérség és Aba földrajzi helyzete az elmúlt tíz évben ígéretessé vált, mert nincs túl közel a megyeszékelyhez, és nincs túl távol Székesfehérvártól, ami jelenleg éppen prosperáló globális alközponttá válik. Ha ez a nagyváros tartósan jó helyzetben marad, akkor ez egyrészt a zöldövezeti Aba számára egy természetközpontú lakóparki szerepet kínál, másrészt a repülőtér és a hozzá kapcsolódó ipari-technológiai park létrejötte Abát is (a kistérség központjaként is) integrálhatja a tudásalapú gazdaságba. A globális folyamatok néhány elemének helyi adaptálása mellett – köszönhetően az önkormányzati testület, a helyi értelmiség jó néhány tagja és kitüntetetten a polgármester kreatív mentalitásának – létrejönnek vagy körvonalazódnak az abai lokális egyediségek. Ezek azok a fejlesztési eredmények és elképzelések, amelyek Abát más sikeres településsel összehasonlítva is sajátos egyéni arculattal látják el.

Ilyen például a regionális szerepet is betöltő művészeti iskola, a vonzó falusi turizmus és turizmus park terve, a helyi társadalmi szerződés és demokráciakísérlet, a kistérségi szerepet ellátó teleház és információs központ, a vállalkozói ház, a tervezett kézművespark, a most megszülető faluközpont, agrárklaszter, a tervezett intelligens családi házak csoportja, a helyi internet- és televíziós szolgáltatás és sok minden más. Aba tehát szervesen fejlődési pályán halad az intelligens várossá válás útján.

Hasonló helyzetben van a Sárvíz kistérség, amely két éve önállósult, s a települések részben a székesfehérvári, részben a sárbogárdi és enyingi kistérségből váltak ki. Először is fontos megemlíteni, hogy a Sárvíz kistérség létrejöttét alapvetően előkészítette és elfogadhatóvá tette az ezredforduló előtt és után végigvitt tervezési-programozási modell. 2003 elején készült el az intelligens (információs társadalom) sárvízi kistérségi stratégiája, amely önmagában azért is feltűnést keltett, mert egyrészt az országban az elsők között született meg, másrészt akkor még nem lehetett tudni, hogy önálló statisztikai kistérséggé válhatnak- e.

Az intelligens kistérségi stratégia szerint a Sárvíz kistérség területi érdeke a következő: 1. A Sárvíz kistérség (relatív) önállóságának megszilárdítása, 2. A megyei információs társadalom fejlesztésének keretében a három- öt intelligens kistérségi mintaprojekt egyike (sőt: vezető modellje) a Sárvíz kistérségben valósuljon meg; 3. Közvetlen kapcsolódás legyen a regionális információs társadalomhoz és gazdasághoz; 4. A tudásalapú gazdaság egységes infrastrukturális és társadalmi feltételrendszere teremtődjön meg a kistérségben. Szemünk előtt egy olyan vízió, olyan jövőkép lebeg, amely Abát a tízes évekre az egyik legvonzóbb (tudásvezérelte) kisvárossá, a Sárvíz kistérséget pedig az egyik dinamikusan fejlődő (hagyomány- és jövőközpontú) kistérséggé teheti.

2. Aba és a Sárvíz kistérség helyzetképének bemutatása
Aba – a települések névsorában elfoglalt helye miatt – Magyarország első települése.

Békés dunántúli nagyközség, amely rövidesen kisváros lehet. Egyike Fejér megye déli részének halmozottan hátrányos falvai közül. Senki nem nagyon ismerné nevét a megyén túl, ha az elmúlt években nem tűnt volna ki stratégiai szándékaival és kreatív magatartásával. Ezzel sikerült például kivívnia a csatornázáshoz szükséges állami támogatást. Aba 2004-től az önállóvá vált Sárvíz kistérség központja.

Aba helyzetét földrajzi fekvése, a megyeszékhely közelsége és a község közigazgatásilag hármas tagoltsága határozza meg. A község három, területileg egymástól jól elhatárolható településcsoportból áll: Aba, Belsőbáránd, Bodakajtor. Mindhárom egység sajátos adottságokkal járul hozzá, s ennek megfelelően egyedi funkciót tölt be a község életében.

Lakóinak száma közel 4600. Aba nagyközség és a Sárvíz kistérség népességének alakulására Székesfehérvár közelsége pozitívan hat. A kistérség településein a negatív szaporulatot a bevándorlások száma ellensúlyozza. Abán a vándorlási különbözet mellett pozitív irányt mutat a természetes szaporulat is. Továbbá a népesség folyamatos mozgásban van. Az elmúlt öt évben a lakosság 12 százaléka cserélődött le. A demográfiai adatok tükrében Aba népességmegtartó ereje jónak mondható és földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kellő vonzerővel bír a kistérségen belül.

Aba nagyközség a 63 sz. főútvonal mentén, Székesfehérvár és Sárbogárd között terül el, a Sárvíz völgyében. A térség úthálózata jó. A térség vasúti úton a Székesfehérvárt Sárbogárddal összekötő vonalon is megközelíthető. S bár a jelenlegi tömegközlekedés elsősorban a rendszeres autóbuszjáratokra terelődött át, a vasútvonal jelenléte értékes adottság Aba és a térség gazdasági fejlesztése szempontjából. Különös tekintettel a börgöndi repülőtérre.

Az elmúlt évtizedben a legnagyobb fejlődést a közműrendszer kiépítésében érte el a térség. Ma már a község 98 százalékos kiépítettségű vezetékes vízhálózattal, valamint vezetékes földgázzal rendelkezik. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt háztartások számát illetően az ellátottság messze meghaladja a megyei és a székesfehérvári kistérség (63,4%) átlagát. Az önkormányzat a vezetékekkel együtt négy saját kutat is kiépített. A vezetékes földgázt fogyasztó háztartások aránya 63 százalék. Viharos előzmények után áttörést hozott, hogy Aba, Kálóz, Soponya és Sárszentágota 2,5 milliárd Ft-ot nyert csatornázásra, amelyet 2006 végéig meg is valósítanak. A vezetékes telefonhálózat a Sárvíz kistérség minden településén kiépült. 1000 lakosra 243 fővonal jut.

Az internettel összeolvadó kábeltévérendszer, a település minden lakója számára hozzáférést biztosít a helyi információkhoz és a világhálóhoz. Abán a helyi televíziózás kezdete a ’90-es évek elejére nyúlik vissza. A Sárvíz Tv (helyi tévé) 1999-ben indult újra. A műsorszórás heti rendszerességgel történik. Abán a kábeltévé tulajdonosa 100 százalékban az önkormányzat. Ez egyben azt is jelenti, hogy az előfizetésből befolyó pénzekkel az önkormányzat gazdálkodik. Aba saját stúdióval is rendelkezik. A kábeltévé jelenleg 626 lakott ingatlanba van bekötve.

Az Abán működő vállalkozásokat az egyéni vállalkozók és őstermelők aránytalanul magas száma (82%) jellemzi. Ez az arány az egész Sárvíz kistérségre jellemző (80%). A gazdasági élet két meghatározó területe a lakossági ellátást biztosító kereskedelmi és szolgáltatói szféra, valamint a mezőgazdaság. Abán jelentősebb ipari tevékenység nem folyik.

A helyi gazdaság legfontosabb szektora a mezőgazdaság. A kistérségben működik a megyei mezőgazdasági vállalkozások fele és az élelmiszer-feldolgozó kapacitások egy negyede. A térségre ma a szántóföldi művelés jellemző. A térségben megközelítőleg 20 000 ha termőföld van, amelynek 64 százalékán gabonát, elsősorban kukoricát és búzát termelnek. A rendszerváltást követő privatizációs folyamat következtében a térségben a magántulajdon vált meghatározóvá. Aba és a Sárvíz kistérség turisztikai értékekben gazdag terület, kihasználtsága adottságainál jóval gyengébb. A megyei és regionális idegenforgalmi mozgásokat figyelembe véve a térség elsősorban a Székesfehérvárra érkező turisták rövid, célprogramokra érkező csoportjaira számíthat.

A hagyományos üdülést és pihenést napjainkra felváltotta az „élményturizmus”. Ennek a tendenciának következménye a falusi turizmus terjedése. Aba és a Sárvíz kistérség a következő kategóriákban lehet versenyképes: a kulturális turizmus, a gyógyturizmus, a kongresszusi turizmus, valamint a gasztronómiai érdekességre építő turizmus tekintetében, egyre nagyobb az érdeklődés a sporttevékenységgel és kulturális rendezvényekkel összekötött néhány napos programok iránt és külön kategóriát képvisel az ismereteket bővítő, tudást fejlesztő turizmus.

A Sárvíz mellékén elhelyezkedő települések együttműködésére létrejött szövetség így a rendszerváltást követő másfél évtizedben fokozatosan, a közös táji, gazdasági és társadalmi adottságokra és kulturális hagyományokra alapozva jött létre.

A kistérség területi egységét leginkább a „víz” határozza meg. A mocsarak lecsapolást követően a térségben a mezőgazdasági termelés vált meghatározóvá: állattartás (birka, szarvasmarha, valamint a halgazdálkodás), a csatornák pedig az öntözéses földművelés kialakulásának kedveztek. A Malom-, a Nádor- és a Dinnyés-Kajtor csatornák nem csupán az öntözéses gazdálkodás alapját képezik, hanem a térség nagyszámú halastavainak, mesterséges víztározóinak vízellátását is biztosítják. A kistérség jelentős ivóvíz- és termálvízbázissal rendelkezik. Ez az adottság potenciális gazdasági lehetőségeket rejt magában mind a mezőgazdasági termelés, mind pedig a turizmus fejlesztése területén.

A turisztikai fejlesztések központi eleme a faluturizmus és az Aba területén feltárt hévíz élményfürdővé fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó sportcentrum kialakítása. A projekt megvalósítása Aba gazdasági és turisztikai fejlődésének egyik kiugrási lehetősége.

Jelenleg az egyik legfontosabb turisztikai célpont a kistérségben Tác, és kiemelkedő program a háromnapos Aba-napok rendezvénye. A Sárvíz nap egész kistérségre kiterjedő programja továbbfejlesztést igényel. Hosszabb tartózkodást lehet elérni a falusi turizmus erősítésével. Ennek legfőbb akadálya viszont, hogy kevés a színvonalas vendégfogadásra berendezkedett magánerős szálláshely.

Székesfehérvár gazdasági fejlődése rányomja bélyegét a térség foglalkoztatottságára is. A kistérségben élő aktív keresők 56,7 százaléka ingázó. Ez a fogyasztói erő megközelítőleg 50 százalékának kiáramlását jelenti a helyi gazdaságból és visszafogó erő a szolgáltatások minőségi fejlesztésében. De negatívan hat a települések belső társadalmi kohéziójára is. A kistérség aktív felnőtt lakosságnak mintegy 10 százaléka munkanélküli, ami elsősorban a szakképzetlenségnek tudható be, hiszen Székesfehérvár munkaerő-felszívó képessége nagy, és az utóbbi években munkaerőhiány alakult ki.

Aba nagyközség költségvetési prioritásait az oktatás és a kultúra kiemelt támogatása mellett az orvosi és szociális ellátásra helyezik. A községben családjóléti és szociális gondozó szolgálat is működik. A kistérség oktatási struktúrájára a Székesfehérvárcentrikusság a jellemző. A Sárvíz kistérség településein a tanulási lehetőségek ma még az általános iskolára korlátozódnak. Középés felsőfokú oktatás legközelebb Székesfehérváron van. Az Aba Sámuel Általános Iskola 550 diákjával és harmincfős nevelőtestületével a Sárvíz kistérség legnagyobb oktatási intézménye.

Aba kulturális életének legfontosabb központja a Kultúr Közösségi Ház. Épületében kap helyet a szervezetileg önálló Tanka János Könyvtár és mint bérlő, nyolc éve itt működik a Sárvíz Művészeti Alapiskola, a Sárvíz Tv stúdiója és itt található a helyi kábeltévé központja is. Mindez az épület zsúfoltságát eredményezi és a kulturális rendezvények szervezését megnehezíti. Az épület egy 250 férőhelyes színházteremmel rendelkezik. Kiállítási helységként a színházterem előterét használják. A kulturális rendezvényeket a Sárvíz Tv közvetíti.

Aba civilszervezetei aktívan jelen vannak a község és a térség életében. A rendszerváltást követően a már korábban is működő egyesületek mellett a civilszervezetek sokasága alakult: 22 egyesület. Civil kezdeményezésre indult meg 1994-ben a mára már mikrotérséggé szerveződött Sárvíz menti együttműködés.

A most folyó fejlesztések lehetővé teszik, hogy Aba 2007-ben kérhesse várossá nyilvánítását. Kevés olyan település van Magyarországon, amely ezért ilyen sok energiát szánt arra, hogy kidolgozza jövőképét. Ennek centrumában az áll, hogy Aba intelligens kisváros akar lenni, amely él a tudásközpontú kor adta lehetőségekkel. A programnak számos eleme van a gyógyfürdőtől az e-közigazgatásig, a technológiai parktól az intelligens lakóparkig. Abának annyira megnőtt a tekintélye, hogy a megyei napilap 2004. szilveszterkor azon ironizált, hogy előbb-utóbb Abához csatolják Székesfehérvárt.

A Sárvíz mentén fekvő települések együttműködése szerves fejlődés eredménye volt. A községek között kialakult szoros kapcsolatok kezdetben a civil szféra kezdeményezésére alakultak ki, amelyet a közös táji és kulturális hagyományok alapoztak meg.

A Sárvíz kistérség aztán 2003-ban önálló statisztikai kistérséggé vált. Jelenleg kilenc települést – Aba, Csősz, Kálóz, Sárkeresztúr, Sárosd, Sárszentágota, Seregélyes, Soponya és Tác – fog össze. A kistérség területe (467,61 km2) meghaladja az enyingi, móri és gárdonyi kistérségek területi méretét) és népessége (22 142 fő) jelentősen megnövekedett, s eléri a statisztikai kistérségek országos átlagát (20–30 000 fő). A bővülés tehát minden tekintetben erősíti a Sárvíz kistérség megyei és regionális érdekérvényesítő képességét.

A Sárvíz kistérség Fejér megye közlekedési útvonalai által jól behatárolható területen helyezkedik el: északon az M7-es autópálya, délen a 61-es autóút határolja. A települések a Sárvíz Tájvédelmi Körzetet közrefogó két út – a 62 és a 63-as út – mentén helyezkednek el A két út közötti keresztirányú közlekedést a Tájvédelmi Körzetet átszelő, Sárkeresztúrt Kálózzal összekötő út és a Kálóztól Kislángra vezető utak biztosítják. Összességében tehát a Sárvíz kistérség egységét a jó állapotban lévő közlekedési utak is erősítik, amelyekre füzérszerűen kapcsolódnak fel a települések.

A közös hagyomány mellett a Sárvíz kistérségben közös a jövőkép. Az információs társadalom megvalósítása érdekében 2002- ben a települések elkezdték a közös intelligens fejlesztési stratégiájuk kidolgozását, amelynek központi kérdése a kistérség információs közműrendszerének kiépítése, az elektronikus közigazgatás rendszerének kialakítása, a helyi társadalom és gazdaság felkészítése az információs korszakváltásra, s nem utolsósorban, a térség környezetvédelmi problémáinak egységes megoldása. A stratégia célja egy hét-tíz évre szóló, az európai követelményeknek megfelelő cselekvési program kialakítása volt.

Az információs társadalom gyors és hatékony megvalósítása, valamint a térség gazdasági, környezeti és kulturális fejlődése érdekében a Sárvíz mentén fekvő települések elemi érdeke, hogy korábbi, a települések együttműködésén alapuló laza kapcsolataikat szorosabbra fűzzék, és önálló kistérséget hozzanak létre. Ez a Sárvíz kistérség ma tehát az egyik olyan kistérség Magyarországon, amely szerves fejlődés útján, a települések és önkormányzataik közös akaratából jött létre, s ami talán még ennél is fontosabb: a közös jövőkép alapján hosszú távon is együtt akarnak dolgozni.


Oldalak: 1 2 3 4 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány