Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

E-közigazgatási stratégia és a magyarországi tapasztalatok

Megjelent: 2006. március – 2. évfolyam 3. szám


KIRÁLY FERENC igazgatásszervező, e-közigazgatási szakértő.
1. Intelligens stratégiák
A kilencvenes évek végétől kezdődően a közigazgatás különböző szintjeinek megrendelésére, különböző műhelyek intelligens, információs, e-közigazgatási stratégiák kidolgozásába kezdtek a régiók, a területi és a települési önkormányzatok részére. A szakemberek véleménye szerint az informatika napjaink egyre inkább információn alapuló társadalmában nélkülözhetetlen eszköz a hatékony, minőségi közigazgatás elérésében, a szolgáltató önkormányzás megteremtésében. Egyesek továbbmennek, és azt állítják, hogy az információs társadalom új típusú államot hoz létre, ami hosszabb távon a hálózati, digitális állam lesz, s amelyben a polgár résztvevő állampolgárrá válik. Ennek következményeként ma már a világ az e-kormányzásról és a digitális önkormányzásról, valamint a szolgáltató e-közigazgatásról nemcsak beszél, hanem fokozatosan nekilátott ennek a programnak a megvalósításához. Az elkészült stratégiákat1 két szempontból vizsgáltuk. Egyrészt, hogy a meglevő stratégiák hoztak-e újat a régiós és térségi tervezésben, szolgálják-e a szolgáltató közigazgatás megteremtését, az IKT2 kiépítését, segítenek- e annak elterjesztésében. Másrészt a stratégiák megfelelnek-e az információs társadalom, a szolgáltató közigazgatás követelményeinek, illeszkednek-e a Magyar Információs Társadalom Stratégiába.3

Az intelligens stratégiai-operatív programok mindegyikében rögzítették a fejlesztési stratégia alapelveit, azok hosszú távú fejlesztési célját és az ezekhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározták továbbá a fejlesztési-politika beavatkozási területeit, a prioritásokat, valamint az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket, amelyek mentén a települések és a térségek sajátos intelligens arculata, információs kori élete, az e-közigazgatás kialakítható.

Az intelligens stratégiáikban nagy hangsúlyt fektettek a fogalmak tisztázására. A helyzetelemzésekben nemcsak az adott települést, térséget vizsgálták általános, gazdasági, társadalmi és IKT szempontokból, hanem nagyobb közigazgatási egység és a határon túli együttműködések lehetőségeinek szempontjából is. Az operatív programok rögzítették a települések, a térségek a megyék és régiók fejlesztési stratégiájának alapelveit, azok hosszú távú fejlesztési célját és az ezekhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározták a települések, a térségek, a megyék és régiók fejlesztéspolitikájának beavatkozási területeit, a prioritásokat és az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket. A stratégiai programokat fontossági sorrendben ágazatonként, pontokba szedve mutatták be, a település, a térség, a megye jövőforgatókönyv alternatíváival együtt. Az operatív programok esetében megadták az egyes projektek elérendő célját, a projekt illeszkedését a területi, illetve ágazati stratégiákhoz, a projekt szükségességének indoklását, a célcsoportokat a kedvezményezettekkel együtt, a projekt ütemezését adott évtől kezdődően, illetve becslést tettek a megvalósítás forrásigényéről, a lehetséges forrásokról. A stratégiai dokumentumok többsége tartalmazta a projekt által elérni kívánt eredmények mérőszám-indikátorait is.

A stratégiakészítők a források előteremtését részben közigazgatási, részben hazai, illetve nemzetközi forrásokból vélték előteremthetővé tenni. Nem vizsgálták azonban, hogy ezek előteremtéséhez milyen feltételek teljesülése szükséges, milyen energiákat kötnek le a megvalósítás lépései, az elszámolás feladatai, amelyek a döntéshozók megalapozott döntését elősegíthette volna. E probléma áthidalására olyan új szervezetek létrehozását javasolták a forráshiánnyal küszködő közigazgatási szervezetek számára, (például: Intelligens Régió Menedzsercsoport, vagy projektiroda, Intelligens Megyei Projektiroda, Intelligens Városi Projektügynökség, Intelligens Kistérségi Projektiroda), amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy egyrészt a különböző hazai és külföldi pályázatokon való részvételt segítsék, tegyék lehetővé a különböző projektek megvalósításhoz szükséges támogatás megszerzését, másrészt gesztorként koordinálják azokat szereplőket, akik egy-egy projekt megvalósítását részben vagy egészben felvállalva szintén pályázhatnak a támogatási források előteremtése érdekében. Az irodák munkájának támogatását egy újabb szervezet létrehozásával, szakértői tanácsokkal képzelték el.

A stratégiák mindegyike a korábbi terület- és térségfejlesztési stratégiák nyelvezetétől teljesen eltér, új fogalmakat mutat be, magyaráz és tesz javaslatot azok alkalmazására. Az anyagokról megállapíthatjuk, hogy újat hoztak a régiós és térségi tervezésben, javaslataikkal szolgálták az e-közigazgatás és az IKT kiépítését.

2. Az intelligens stratégiák illeszkedése a magyar információs társadalom stratégiához
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) azokat a feladatokat fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek – az alkotóik véleménye szerint – azt szolgálják, hogy az ország új fejlődési és modernizációs korba léphessen. A MITS hangsúlyozza, hogy „Magyarország számára nincs más alternatíva, mint belépni az információs korba”, viszont azt is leírja, hogy ezt oly módon teheti „annyira intenzíven és innovatívan, amennyire erőnkből telik”. Szándékai szerint „átfogó víziót” vázol, ennek megfelelően összetett és összehangolt terveket valamint a tervek megvalósításához operatív programokat kínál. Ezzel a magyar gazdaság „versenyképesebbé és eredményesebbé válását” kívánja szolgálni. A megvalósuláshoz köti annak bizonyítását, hogy az IKT „nem pusztán lehetőség, hanem hatékony eszköz” is. A MITS azt kívánja elérni, hogy „Magyarországon tíz éven belül, tudásalapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki”. Kiemeli, hogy a „stratégia azok számára készült, akik bíznak Magyarországban, felemelkedésében, sikerében és akik tenni akarnak ezért”.

A MITS és az elkészített stratégiák mindegyike feltételezi, hogy egyre több az olyan ember, aki érteni akarja az „Új Kort”, és igyekszik minél többet tenni azért, hogy az ország, a saját kistérsége, a saját települése átléphessen a tudásközpontú gazdaság és társadalom világába. A dokumentumok készítői bíztak abban, hogy a fenntartható fejlődés garanciája a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztése lesz és a jelenlegi „jövőérdektelenséget”, felválthatja a tudatos jövőorientáció. Mindegyik dokumentum megállapítja, hogy az információs társadalom és gazdaság térnyerése mégsem szűkíthető le pusztán gazdasági és infrastruktúrafejlesztési feladatokra. Az információs társadalom és gazdaság sikeréhez legalább ilyen fontos tényező a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információs gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Ehhez azonban szükség van – és ez az elkészített intelligens stratégiák sikerének legfontosabb kulcsa – az „ember–eszköz–tartalom és társadalom együttes, egymásra épülő és egymást feltételező fejlesztésére, amely azonban nem szakítható el a térszerkezet tényleges gazdasági–társadalmi–területi feladataitól.

Mindegyik dokumentumban szerepelnek időhatárok, csak néhányat említve, a teljesség igénye nélkül: „Az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalommá kíván válni. Ehhez csatlakozik Magyarország is!” (MITS) „Magyarországon várhatóan a nulladik évtized közepére (2005 körül) a gazdaság, a tízes évtized elejére a társadalom és többek között a közigazgatás teljesen átáll az információs korra.”4 A megvalósítás tekintetében a készítők egyrészt bizakodók voltak „az információs társadalom megvalósulásában tíz év alatt az Európai Unió legfejlettebb országai közé kell kerülnünk. Minden ezt akadályozó tényezőt fel kell számolnunk.” (MITS) Megfogalmazták, hogy „a korszerű technikai és technológiai lehetőségek megteremtése mellett a társadalmi és gazdasági lét minden területén, egy időben zajló mélyreható változások”5-ra van szükség. „A jövőt nem lehet sürgetni, de lehet alakítani. A sikerhez megfelelő szemléletre, kemény munkára, s nagyon sok felhalmozott és alkalmazott tudásra lesz szükség.” (MITS)

Kormányzati szinten létrehoztak jogszabályokat, pályázati rendszereket, intézkedéseket, amelyek kínálnak ugyan részmegoldásokat, de a nagy összefüggéseket nem mindig tárják fel…
Az intelligens stratégiáikról megállapíthatjuk, hogy megfelelnek az információs társadalom követelményeinek. A stratégiák, a Magyar Információs Társadalom Stratégiához hasonlóan rendszerezik a települések, a kistérségek, a megye, a régió információs társadalma megvalósításának feladatait, meghatározzák azokat a beavatkozási területeket, amelyek szerint ezek csoportosíthatók, kijelölnek fő irányokat és meghatározzák a fő irányok területén a különböző szereplők által együttesen elvégzendő feladatokat, melyek egy része a szolgáltató elektronikus közigazgatás kialakulását segíti elő.

Az információs társadalomba való átmenet változásait elemezve a MITS a korszerűsítés pilléreit a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában látja. A térségi (regionális, megyei, kistérségi stb.) intelligens stratégiák ennél tovább mennek, és a társadalmi és gazdasági lét minden területén, egy időben zajló mélyreható változásokban látják megvalósíthatónak a korszerűsítést.

Megszülettek a dokumentumok, de a célkitűzésekről, az új jövőképekről és a „tudásolló” szétnyílásáról szóló viták olykor zavarodottságot és irányvesztést vetnek fel. Kormányzati szinten létrehoztak jogszabályokat, pályázati rendszereket, intézkedéseket, amelyek kínálnak ugyan részmegoldásokat, de a nagy összefüggéseket nem mindig tárják fel, nem látják és így nem is tudják elfogadni, elfogadtatni. Sok a kommunikáció és az információ, de nemegyszer kevés bennük az alapos, stratégiai jövőképalkotás.6

A nagyobb szabású összefüggések felismerésének képessége gyakran nem kap súlyt, és ezért nem is fejlődhet igazán.

3. Szolgáltató önkormányzás és az elektronikus alkalmazások mai gyakorlata
Nézzük meg, hogyan alakul a szolgáltató önkormányzás, az elektronikus alkalmazások mai gyakorlata a kutatók szerint.7 Az önkormányzatok 97 százaléka rendelkezik számítógéppel és kilenc tizedük internet-hozzáféréssel is, ami jelentős áttörés, de az önkormányzatok kétharmadánál nem építettek ki belső hálózatot, és minden második településen legfeljebb egy-két gépen kapcsolódhatnak a világhálóra.

A gépek fele a gazdasági-pénzügyi feladatok ellátására szolgál, amennyiben használják azokat egyáltalán. A megkérdezett köztisztviselők ugyanis arról adtak számot, hogy a vezetők 85 és a beosztottak 75 százaléka veszi igénybe munkájához a számítógép segítségét – egy héten legalább egyszer. A kutatók megállapították, hogy a szolgáltató önkormányzás feltételei, a számítógépes ellátottság terén jónak mondható, egy főállású alkalmazottra átlagosan 0,89 számítógép jut, ami viszonylag kedvező adat, bár a gépek negyven százaléka háromévesnél korosabb, vagyis a legújabb, hardverigényes programok futtatására legfeljebb korlátozottan alkalmas. Ennek ellenére 2004-ben csak minden második önkormányzat költött informatikai fejlesztésre, míg egy évvel korábban a települések kétharmadán vásároltak legalább egy számítógépet.

Az önkormányzatok fele ISDN-alapú internetkapcsolattal rendelkezik, további csaknem harminc százalékuk analóg modemet használ, míg nagy sávszélességű adatátvitelre módot adó ADSL-csatlakozás csak minden ötödik településen áll rendelkezésre. Jórészt ez magyarázhatja, hogy az önkormányzatok több mint harmadánál mindössze egyetlen gépen férhetnek hozzá a világhálóhoz, ötnél többen pedig csak az önkormányzatok negyedénél internetezhetnek egyszerre.

Az internetet a legtöbb helyen pályázatfigyelésre, a pályázati anyagok letöltésére, információk keresésére, illetve levelezésre használják, míg az on-line beszerzések kínálta előnyöket alig használják ki. Az önkormányzatok csaknem negyven százaléka saját honlapot üzemeltet, igaz, ezek többségét csak havonta vagy még ritkábban frissítik. A weblapokon többnyire az önkormányzati szervekkel és az ügyfélfogadással kapcsolatos információk olvashatóak, de mind többen tartják fontosnak, hogy a település kulturális életéről, a turisztikai lehetőségekről is tájékoztatást adjanak. A lakosság életviszonyait gyakran jelentősen befolyásoló helyi rendeleteket és önkormányzati határozatokat egyelőre csak a honlapot fenntartó települések mintegy felében teszik közzé.

A nagyvárosok zömében van rá mód, hogy az állampolgárok az önkormányzati tisztségviselőket elektronikus úton is elérhessék, bár van olyan fővárosi kerület is, ahol a honlapon – az elérhetőség feltüntetése nélkül – beérik a vezetők, illetve az egyes szervezeti egységek felsorolásával; a kitartóbb érdeklődők végül egyetlen központi telefonszámra bukkanhatnak. A kisebb településeken viszont legfeljebb a polgármesternek és a jegyzőnek küldhetnek drótpostát a helybeliek, jobbik esetben postafiókot üzemeltetnek a közérdekű javaslatok összegyűjtésére. Elektronikus ügyintézésre még kevés a példa, a különféle nyomtatványok letöltését a saját honlapot fenntartó települések 17 százaléka lehetővé teszi ugyan, de a beadványokat interneten mindössze az önkormányzatok három százaléka fogadja el. A kutatók tapasztalatai szerint az is előfordul, hogy az amúgy első látásra igényes weblapon mindössze az egyes ügytípusok listáját teszik közzé, minden további érdemi segítség nélkül. Másutt el lehet jutni ugyan az e-ügyintézésig, de a „letölthető űrlapok” oldal üres.

Kivételt jelent az okmányirodai hálózat: a Belügyminisztérium tulajdonában lévő rendszereket és központi fejlesztési szoftvereket használó irodák többségénél az ügyfelek interneten kérhetnek időpontot – igaz, több helyütt erre még csak telefonon, illetve az okmányirodán személyesen van lehetőség –, emellett egyes ügytípusoknál kezdeményezhetik az eljárást is. Elektronikus úton kérhetnek többek között lakcímkártyát, személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt, vállalkozói igazolványt – az ügyek köre okmányirodánként változik –, bár a személyes megjelenéstől az irodák nem tudnak még eltekinteni. Az adminisztráció annyiban mégis egyszerűbbé válik, hogy az ügyfelet a kitöltött nyomtatványokkal várják, és már csak a személyt azonosítják, illetve szükség szerint elkészítik a fotót.

4. Az állami szerepvállalás, a pályázati lehetőségek
Az állam a szolgáltató önkormányzat kiépítését pályázati lehetőségekkel támogatja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében a GVOP Irányító Hatóság 2004- ben pályázatot hirdetett az önkormányzatok információszolgáltató tevékenységének fejlesztése tárgyában.8 A 2004. évi nyertes projektek megvalósításának határideje ebben az évben jár le, valószínűleg még előbb is be fogják fejezni, ahogyan azt a programokban vállalták a nyertes önkormányzatok, és az is valószínű, hogy az elkövetkező választások miatt produkálni kell az eredményt. A megjelent pályázati felhívások két komponenst tartalmaztak. Az első komponens esetében, a települési önkormányzatok (helyi önkormányzatok) átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése volt a cél. A második komponens esetében a cél, a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztés, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítása volt. A pályázatok nyertesei működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatásban részesültek. 2005-ben ugyancsak a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében a GVOP Irányító Hatóság megjelentette a pályázati kiírását „A széles sávú hálózatok önkormányzatok általi kiépítésének támogatása Magyarország üzletileg kevésbé vonzó településein”9 tárgyban. Ebben az évben a támogatás célja, a széles sávú internetellátottság növelése volt, azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol a széles sávú szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúra állami támogatás hiányában csak később, vagy egyáltalán nem épülne ki. A fentiek alapján elsősorban elmaradott régiók, azaz a 85/2004. (IV.19.) Kormányrendelet 30. § (1) bek. a) pontjában definiált tervezési-statisztikai régiókban, illetve a megjelölt kistérségekben fekvő települések és e települések társulásai (lakosságszámtól függetlenül) voltak jogosultak támogatásra. Magyarország más tervezési- statisztikai régióiban csupán a 15 000 fő lakosságszám alatti települések, illetve ilyen települések társulásai voltak jogosultak támogatásra.

A pályázatok eredményeként közel negyven fejlesztési projekt indult el az országban. A szakemberek véleménye szerint az e-közigazgatási projektek szervezése és megvalósítása felgyorsíthatja a közigazgatás átalakulási folyamatát, de csak akkor, ha a polgárok felismerik a változások kedvező hatásait és igénylik az önállóságuk növekedését. A projektszemlélet elterjedése nagymértékben segítheti a települési, illetve kistérségi célú beruházások és fejlesztések összehangolását, valamint a lakosság bevonásának ösztönzését. Leghamarabb azok az e-közigazgatási projektek valósíthatók meg, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló adatvagyon digitalizálásán, internetes hozzáférhetőségén alapulnak.

5. Szolgáltató, e-közigazgatási megoldások, fejlesztések
A jelenlegi, 2004–2006 közötti időszakban a rendelkezésre álló tapasztalatok szerint – alapvetően az elektronikus okmányiroda, illetve az elektronikus ügyfélszolgálat kialakítására és kísérleti alkalmazására kerül sor a legtöbb hazai településen, illetve kistérségben. Az egységes elektronikus közigazgatási rendszerbe kerülő adatok köre folyamatosan bővül. Elérendő cél, hogy a polgárnak csak az aktuális beadványával kapcsolatban kelljen egyetlen alkalommal bejelentkeznie, majd a szükséges azonosítás után a különböző hatósági nyilvántartások között az adatforgalmazás automatikusan, emberi közreműködés nélkül történjen. Ehhez a mesterséges intelligenciát tartalmazó eszközök továbbfejlesztése elengedhetetlen követelmény. Ezen eszközök kifejlesztésének elvi alapjai adottak, megvalósításukhoz azonban a párhuzamos adatfeldolgozást végző processzorok sebességének növelése elengedhetetlen. A technikai fejlettség jelenlegi színvonalán elsősorban a különféle adatlapok, nyomtatványok letöltésére van lehetőség. Az adatlapok elsősorban tájékoztatásra szolgálnak. Az elektronikus ügyintézés az Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszeren keresztül történik. A rendszer kettős céllal jött létre. Egyrészt, hogy elősegítse az okmányirodák ügyfél-tájékoztatási kötelezettségének minél szélesebb körű teljesítését. A rendszer másik célja az, hogy az ügyfél elektronikus úton előkészíthesse egyes okmányirodai ügyeinek intézését, vagyis elektronikusan indíthassa az eljárást, az internet, illetve a megfelelő portál felhasználásával. A rendszer segíti az ügyfelet az ügy intézéséhez szükséges nyomtatvány kitöltésében, a mellékelendő okiratok összegyűjtésében, az eljárási illeték összegéről való tájékoztatásban, illetve az okmányirodai megjelenéshez szükséges időpont-egyeztetésben. A rendszer továbbfejlesztésre az NFT II. keretében megvalósítandó projekt alapján kerül sor. Az űrlapok szabványosítása a központi közigazgatás hatáskörébe tartozó feladat.

Az elektronikus közigazgatás rendszere természetesen sokkal átfogóbb, mint az e-ügyintézés, illetve az okmányirodákban elektronikus alapon végzett szolgáltatások összessége. Ennek megvalósítása sem egyszerű feladat, de egy települési önkormányzatnak vagy kistérségnek számos további feladatot is meg kell oldania, amelyek nem egységesíthetők. Ezek közé tartoznak az egyéni szociális problémák, az egyéni élethelyzetekben bekövetkező változások, amelyekhez közösségi támogatás, segítség szükséges.

Az önkormányzati, illetve kistérségi portálok egyrészt általános tájékoztató funkciót töltenek be, másrészt lehetőséget biztosítanak a lakosság számára a „virtuális közéletbe” történő bekapcsolódásra. Ennek legelterjedtebb módja az elektronikus fórum kialakítása. Szintén tájékoztató funkciót töltenek be a hírlevelek, valamint az aktuális hírek, illetve az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos adatainak nyilvánosságra hozása. A települések kohéziós szintjének fontos mutatószáma, hogy a települési, illetve kistérségi hatókörrel üzemelő vállalkozások, civil szervezetek, közintézmények hány százaléka csatlakozik a rendszerhez. A fejlesztés alatt álló települési és kistérségi portálok többsége lehetőséget ad a településen, illetve kistérségen belül működő vállalkozások, civil szervezetek, közintézmények bemutatkozására, a tevékenység leírására, esetenként hirdetések ingyenes közzétételére is. A jól kivitelezett megoldások lehetővé teszik, hogy a saját honlappal rendelkező szervezetek, intézmények akár az önkormányzati portál belső oldalairól elérhetők legyenek. Az elektronikus levélcímek közzététele ugyancsak hatékonyan segíti a kommunikációt.

6. Antibürokratikus közigazgatást!
Összességében megállapíthatjuk, hogy a jelenleg az e-közigazgatási fejlesztések informatikai szempontból hatalmas fejlődésen mentek keresztül. De mi történt közigazgatás-szervezési szempontból? Korábban a közigazgatási szervezetek kultúráját két tényező alakította, az egyik a hierarchikus struktúra, a másik a szervezetet gépnek leíró modern mítosz.10 Az így kialakult struktúra alapja az engedelmesség volt, vagyis alkalmazkodni kellett az utasítások láncolatában megfogalmazott felszólításokhoz, s a jól vagy rosszul, esetleg magas fokon az ellenőrzött feladatok követelményeihez.

…a korábbi beidegződések alapján végzett munka ma már nem elfogadható.
Az új fejlesztések a közigazgatásban nem csupán azt jelentik, hogy átrendezzük a bútorokat, hogy új környezetben fogadjuk ügyfeleinket, új technikai eszközökkel szereljük fel az irodákat, hanem azt is, hogy a korábbi beidegződések alapján végzett munka ma már nem elfogadható. „A magyar állam és közigazgatás felépítése hierarchikus. A merev, lassan változó struktúrában működő közigazgatási egységek a saját, jogszabályokban előírt feladataik ellátására koncentrálnak, nem a társadalom vagy a gazdaság felől érkező igényeknek való megfelelésre.”11 Az e-közigazgatás bevezetésével most megvan a lehetőség arra, hogy újra áttekintsék a közigazgatási struktúrákat, a következő, 2007-től kezdődő időszak feladatai az alábbiak, kell hogy legyenek:

– a feladatrendszereket vizsgálják meg szolgáltatási szempontból, hogy az adott feladat ellátása kinek szükséges, fontos, milyen eredményeket hoz a szolgáltatást igénybe vevője számára, mi a haszna;
– az ilyen vizsgálat alapján kiderül, hogy hol vannak átfedések, párhuzamos feladatvégzések, hol vannak önmagukért való feladatok, amelyek burjánzanak a szervezetekben;
– ennek eredményként deregulációra, gyökeres átalakításokra van szükség, csak így képzelhető el a paradigmaváltás, amihez jó apropót ad az eközigazgatásra való áttérés.

Ahogy láttuk, a technika ma már mindenre képes, de abban a hitben azért nem ringathatjuk magunkat, hogy a meglevő rendszereket technologizálva a jelenlegi helyzet egy csapásra megváltozik. Ha változtatás nélkül hagyjuk a közigazgatási szervezeteket, még rosszabb lesz a helyzet és jóval drágább, hiszen a beruházások sok pénzt emésztenek fel. A merev, rugalmatlan közigazgatási struktúrákat gyors, hatékony szervezetekké kell alakítani, és mivel nagy az ellenállás a közigazgatás különböző szintjeinek szereplői között a változtatásokkal szemben, valamint a tárcák, az önkormányzatok belső szervezeti egységei között is vannak rivalizációk, presztízsharcok, ezeket a problémákat, csak felkészült szakemberek segítségével lehet megoldani.

Az e-közigazgatást „megvalósító” informatikusok mellett most már a közigazgatásban jártas igazgatásszervezők, szervezetfejlesztők, jogászok és a humán menedzsmenttel foglalkozó szakemberek véleményére is szükség van. Akiknek új, antibürokratikus közigazgatási módszereket kell javasolniuk, melyeket az emberek és a helyzetek iránti nagyobb fogékonyság, és nem önmagában a szabályok merev alkalmazása jellemez.

1  Intelligens régiók Magyarországon I. AGROINFORM Kiadóház – Stratégiakutató Intézet Kht., Budapest, 2001, Közép-Dunántúl Intelligens Régió stratégiája, 2001. június. A szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérségek stratégiája és operatív programja, 2001. június. Intelligens Győr város stratégiája és operatív programja, 2001. november. Intelligens Fejér Megye Stratégia, 2002. január. Rábcatorok regionális kistérség intelligens kistérség stratégiája és operatív programja, 2002. július. Intelligens Győr-Moson-Sopron megye stratégiai és operatív programja, 2003. január. Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása – Téti Kistérség Intelligens Stratégiája, 2004. május. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére a régiók fejlesztési ügynökségei 2005- ben elkészíttették saját regionális információs társadalom stratégiájukat (RITS).
2  Információs és kommunikációs technológia.
3  Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), 2003. október.
4  A szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérségek stratégiája és operatív programja, 2001. június, 36. oldal.
5  Rábcatorok regionális kistérség intelligens kistérség stratégiája és operatív programja, 2002. július.
6  A jövőképalkotás és a kistérségi tervezés módszertanát az MKI és a BM IDEA önálló könyvben publikálja 2006 márciusában (készítette a Stratégiakutató Intézet).
7  Forrás: GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. több mint ezer önkormányzatra kiterjedő felmérése, a Népszabadság, 2005. április 19-i L. K.- cikk.
8  Forrás: www
9  Forrás: www
10  „Ha a szervezetet gépnek tekintjük, akkor azt gondoljuk, hogy jól körülhatárolható részegységekből áll, amelyeknek pontosan meghatározott funkciójuk van, és egymáshoz kapcsolódva szolgálják az egész működését.” Bíró Balázs–Serfőző Mónika 14. Szervezetek és kultúra, Gazdaságpszichológia, szerkesztette: Hunyady György–Székely Mózes, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 483. oldal
11  E-kormányzat 2005, e-kormányzat stratégia és programterv, 2003. szeptember 16. Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ, 2003. 35. oldal.



Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány