Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

E-közigazgatási stratégia és a magyarországi tapasztalatok

Megjelent: 2006. március – 2. évfolyam 3. szám

Oldalak: 1 2 » Oldaltörés nélkül

KIRÁLY FERENC igazgatásszervező, e-közigazgatási szakértő.
1. Intelligens stratégiák
A kilencvenes évek végétől kezdődően a közigazgatás különböző szintjeinek megrendelésére, különböző műhelyek intelligens, információs, e-közigazgatási stratégiák kidolgozásába kezdtek a régiók, a területi és a települési önkormányzatok részére. A szakemberek véleménye szerint az informatika napjaink egyre inkább információn alapuló társadalmában nélkülözhetetlen eszköz a hatékony, minőségi közigazgatás elérésében, a szolgáltató önkormányzás megteremtésében. Egyesek továbbmennek, és azt állítják, hogy az információs társadalom új típusú államot hoz létre, ami hosszabb távon a hálózati, digitális állam lesz, s amelyben a polgár résztvevő állampolgárrá válik. Ennek következményeként ma már a világ az e-kormányzásról és a digitális önkormányzásról, valamint a szolgáltató e-közigazgatásról nemcsak beszél, hanem fokozatosan nekilátott ennek a programnak a megvalósításához. Az elkészült stratégiákat1 két szempontból vizsgáltuk. Egyrészt, hogy a meglevő stratégiák hoztak-e újat a régiós és térségi tervezésben, szolgálják-e a szolgáltató közigazgatás megteremtését, az IKT2 kiépítését, segítenek- e annak elterjesztésében. Másrészt a stratégiák megfelelnek-e az információs társadalom, a szolgáltató közigazgatás követelményeinek, illeszkednek-e a Magyar Információs Társadalom Stratégiába.3

Az intelligens stratégiai-operatív programok mindegyikében rögzítették a fejlesztési stratégia alapelveit, azok hosszú távú fejlesztési célját és az ezekhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározták továbbá a fejlesztési-politika beavatkozási területeit, a prioritásokat, valamint az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket, amelyek mentén a települések és a térségek sajátos intelligens arculata, információs kori élete, az e-közigazgatás kialakítható.

Az intelligens stratégiáikban nagy hangsúlyt fektettek a fogalmak tisztázására. A helyzetelemzésekben nemcsak az adott települést, térséget vizsgálták általános, gazdasági, társadalmi és IKT szempontokból, hanem nagyobb közigazgatási egység és a határon túli együttműködések lehetőségeinek szempontjából is. Az operatív programok rögzítették a települések, a térségek a megyék és régiók fejlesztési stratégiájának alapelveit, azok hosszú távú fejlesztési célját és az ezekhez kapcsolódó stratégiai, valamint konkrét célokat. Meghatározták a települések, a térségek, a megyék és régiók fejlesztéspolitikájának beavatkozási területeit, a prioritásokat és az egyes prioritásokhoz tartozó konkrét intézkedéseket. A stratégiai programokat fontossági sorrendben ágazatonként, pontokba szedve mutatták be, a település, a térség, a megye jövőforgatókönyv alternatíváival együtt. Az operatív programok esetében megadták az egyes projektek elérendő célját, a projekt illeszkedését a területi, illetve ágazati stratégiákhoz, a projekt szükségességének indoklását, a célcsoportokat a kedvezményezettekkel együtt, a projekt ütemezését adott évtől kezdődően, illetve becslést tettek a megvalósítás forrásigényéről, a lehetséges forrásokról. A stratégiai dokumentumok többsége tartalmazta a projekt által elérni kívánt eredmények mérőszám-indikátorait is.

A stratégiakészítők a források előteremtését részben közigazgatási, részben hazai, illetve nemzetközi forrásokból vélték előteremthetővé tenni. Nem vizsgálták azonban, hogy ezek előteremtéséhez milyen feltételek teljesülése szükséges, milyen energiákat kötnek le a megvalósítás lépései, az elszámolás feladatai, amelyek a döntéshozók megalapozott döntését elősegíthette volna. E probléma áthidalására olyan új szervezetek létrehozását javasolták a forráshiánnyal küszködő közigazgatási szervezetek számára, (például: Intelligens Régió Menedzsercsoport, vagy projektiroda, Intelligens Megyei Projektiroda, Intelligens Városi Projektügynökség, Intelligens Kistérségi Projektiroda), amelyeknek az lett volna a feladatuk, hogy egyrészt a különböző hazai és külföldi pályázatokon való részvételt segítsék, tegyék lehetővé a különböző projektek megvalósításhoz szükséges támogatás megszerzését, másrészt gesztorként koordinálják azokat szereplőket, akik egy-egy projekt megvalósítását részben vagy egészben felvállalva szintén pályázhatnak a támogatási források előteremtése érdekében. Az irodák munkájának támogatását egy újabb szervezet létrehozásával, szakértői tanácsokkal képzelték el.

A stratégiák mindegyike a korábbi terület- és térségfejlesztési stratégiák nyelvezetétől teljesen eltér, új fogalmakat mutat be, magyaráz és tesz javaslatot azok alkalmazására. Az anyagokról megállapíthatjuk, hogy újat hoztak a régiós és térségi tervezésben, javaslataikkal szolgálták az e-közigazgatás és az IKT kiépítését.

2. Az intelligens stratégiák illeszkedése a magyar információs társadalom stratégiához
A Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) azokat a feladatokat fogalmazza meg víziók, tervek és akciók szintjén, amelyek – az alkotóik véleménye szerint – azt szolgálják, hogy az ország új fejlődési és modernizációs korba léphessen. A MITS hangsúlyozza, hogy „Magyarország számára nincs más alternatíva, mint belépni az információs korba”, viszont azt is leírja, hogy ezt oly módon teheti „annyira intenzíven és innovatívan, amennyire erőnkből telik”. Szándékai szerint „átfogó víziót” vázol, ennek megfelelően összetett és összehangolt terveket valamint a tervek megvalósításához operatív programokat kínál. Ezzel a magyar gazdaság „versenyképesebbé és eredményesebbé válását” kívánja szolgálni. A megvalósuláshoz köti annak bizonyítását, hogy az IKT „nem pusztán lehetőség, hanem hatékony eszköz” is. A MITS azt kívánja elérni, hogy „Magyarországon tíz éven belül, tudásalapú gazdaság, modern információs társadalom, állam és önkormányzat alakuljon ki”. Kiemeli, hogy a „stratégia azok számára készült, akik bíznak Magyarországban, felemelkedésében, sikerében és akik tenni akarnak ezért”.

A MITS és az elkészített stratégiák mindegyike feltételezi, hogy egyre több az olyan ember, aki érteni akarja az „Új Kort”, és igyekszik minél többet tenni azért, hogy az ország, a saját kistérsége, a saját települése átléphessen a tudásközpontú gazdaság és társadalom világába. A dokumentumok készítői bíztak abban, hogy a fenntartható fejlődés garanciája a tudásalapú gazdaság és társadalom fejlesztése lesz és a jelenlegi „jövőérdektelenséget”, felválthatja a tudatos jövőorientáció. Mindegyik dokumentum megállapítja, hogy az információs társadalom és gazdaság térnyerése mégsem szűkíthető le pusztán gazdasági és infrastruktúrafejlesztési feladatokra. Az információs társadalom és gazdaság sikeréhez legalább ilyen fontos tényező a társadalmi befogadó közeg fejlettsége, az információs gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés társadalmi beágyazottsága. Ehhez azonban szükség van – és ez az elkészített intelligens stratégiák sikerének legfontosabb kulcsa – az „ember–eszköz–tartalom és társadalom együttes, egymásra épülő és egymást feltételező fejlesztésére, amely azonban nem szakítható el a térszerkezet tényleges gazdasági–társadalmi–területi feladataitól.

Mindegyik dokumentumban szerepelnek időhatárok, csak néhányat említve, a teljesség igénye nélkül: „Az Európai Unió 2010-re a világ legversenyképesebb, tudásalapú társadalommá kíván válni. Ehhez csatlakozik Magyarország is!” (MITS) „Magyarországon várhatóan a nulladik évtized közepére (2005 körül) a gazdaság, a tízes évtized elejére a társadalom és többek között a közigazgatás teljesen átáll az információs korra.”4 A megvalósítás tekintetében a készítők egyrészt bizakodók voltak „az információs társadalom megvalósulásában tíz év alatt az Európai Unió legfejlettebb országai közé kell kerülnünk. Minden ezt akadályozó tényezőt fel kell számolnunk.” (MITS) Megfogalmazták, hogy „a korszerű technikai és technológiai lehetőségek megteremtése mellett a társadalmi és gazdasági lét minden területén, egy időben zajló mélyreható változások”5-ra van szükség. „A jövőt nem lehet sürgetni, de lehet alakítani. A sikerhez megfelelő szemléletre, kemény munkára, s nagyon sok felhalmozott és alkalmazott tudásra lesz szükség.” (MITS)

Kormányzati szinten létrehoztak jogszabályokat, pályázati rendszereket, intézkedéseket, amelyek kínálnak ugyan részmegoldásokat, de a nagy összefüggéseket nem mindig tárják fel…
Az intelligens stratégiáikról megállapíthatjuk, hogy megfelelnek az információs társadalom követelményeinek. A stratégiák, a Magyar Információs Társadalom Stratégiához hasonlóan rendszerezik a települések, a kistérségek, a megye, a régió információs társadalma megvalósításának feladatait, meghatározzák azokat a beavatkozási területeket, amelyek szerint ezek csoportosíthatók, kijelölnek fő irányokat és meghatározzák a fő irányok területén a különböző szereplők által együttesen elvégzendő feladatokat, melyek egy része a szolgáltató elektronikus közigazgatás kialakulását segíti elő.

Az információs társadalomba való átmenet változásait elemezve a MITS a korszerűsítés pilléreit a folyamatok korszerűsítésében és a szolgáltatások modernizálásában látja. A térségi (regionális, megyei, kistérségi stb.) intelligens stratégiák ennél tovább mennek, és a társadalmi és gazdasági lét minden területén, egy időben zajló mélyreható változásokban látják megvalósíthatónak a korszerűsítést.

Megszülettek a dokumentumok, de a célkitűzésekről, az új jövőképekről és a „tudásolló” szétnyílásáról szóló viták olykor zavarodottságot és irányvesztést vetnek fel. Kormányzati szinten létrehoztak jogszabályokat, pályázati rendszereket, intézkedéseket, amelyek kínálnak ugyan részmegoldásokat, de a nagy összefüggéseket nem mindig tárják fel, nem látják és így nem is tudják elfogadni, elfogadtatni. Sok a kommunikáció és az információ, de nemegyszer kevés bennük az alapos, stratégiai jövőképalkotás.6

A nagyobb szabású összefüggések felismerésének képessége gyakran nem kap súlyt, és ezért nem is fejlődhet igazán.

1  Intelligens régiók Magyarországon I. AGROINFORM Kiadóház – Stratégiakutató Intézet Kht., Budapest, 2001, Közép-Dunántúl Intelligens Régió stratégiája, 2001. június. A szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérségek stratégiája és operatív programja, 2001. június. Intelligens Győr város stratégiája és operatív programja, 2001. november. Intelligens Fejér Megye Stratégia, 2002. január. Rábcatorok regionális kistérség intelligens kistérség stratégiája és operatív programja, 2002. július. Intelligens Győr-Moson-Sopron megye stratégiai és operatív programja, 2003. január. Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása – Téti Kistérség Intelligens Stratégiája, 2004. május. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megrendelésére a régiók fejlesztési ügynökségei 2005- ben elkészíttették saját regionális információs társadalom stratégiájukat (RITS).
2  Információs és kommunikációs technológia.
3  Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), 2003. október.
4  A szentgotthárdi és szombathelyi intelligens kistérségek stratégiája és operatív programja, 2001. június, 36. oldal.
5  Rábcatorok regionális kistérség intelligens kistérség stratégiája és operatív programja, 2002. július.
6  A jövőképalkotás és a kistérségi tervezés módszertanát az MKI és a BM IDEA önálló könyvben publikálja 2006 márciusában (készítette a Stratégiakutató Intézet).

Oldalak: 1 2 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány