Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sárközy Tamás – Tézisek a kormányzati szervezetrendszer modernizációjára

Oldalak: « 1 2 Oldaltörés nélkül

IV. A kormányzati szervezetrendszer felépítésének alapelvei
1. Magyarországon nincs szükség (és alkotmányos lehetőség) „prezidenciális” kormányzásra. A kormányzati szervezetrendszer élén a kormány, mint sajátos közjogi jogalany testület áll, és ezt a testületet vezeti az igen széles jogkörrel felruházott miniszterelnök. (A politika perszonalizációja ettől függetlenül lehetséges.) A kormány elsősorban minisztériumokat vezető miniszterekből álló testület, a tárca nélküli miniszter, illetve a kormánybiztos kivételes intézmény legyen (kormánymegbízottra, kormánymeghatalmazottra nincs szükség).

2. A Miniszterelnöki Hivatal megtisztítása és rendeltetésszerű működésének biztosítása az új kormányzati szerkezet egyik kulcskérdése. A MeH nem minisztérium, és ezért nem is úgy építendő fel, mint egy minisztérium. A MeH
a) egyszerre az egész kormány és a miniszterelnök komplex hivatali munkaszervezete,
b) egyszerre a kormányzati közpolitikai tevékenység és a központi közigazgatás irányításának intézménye. A MeH-ben ezért szakágazati feladatok, „alhivatalok” nem lehetnek (nem darabolódhat fel politikai államtitkárok között) és a MeH túlpolitizáltsága is megszüntetendő.

3. A miniszter kormánytagként a minisztérium egységes politikai és szakmai vezetője. A miniszter alapfeladata az összkormányzati stratégia és szemléletmód érvényesítése a tárcánál, és csak másodlagos a tárcához tartozó szakágazatok, területek szempontjainak beépítése a kormányzati szervezetbe. A miniszter nem ágazati érdekképviselő és költségvetési pénzkijáró-pénzkiosztó.

4. A jövőben a minisztérium alapfeladata részben a kormány stratégiájába beilleszkedő ágazati-szakmai stratégiaalkotás (-tervezés), részben a szabályozás (szabályozás-előkészítés) legyen, amelyet megfelelő információáramlás biztosítása útján egyfelől nemzetközi kapcsolatrendszerben (EU, globalizáció hatásai), másfelől a civil szervezetekkel, érdekképviseletekkel való folyamatos együttműködés keretében kell a tárcának teljesítenie. A minisztériumok a) hatósági, b) intézményirányító, c) támogatáselosztó tevékenysége radikálisan leépítendő, erre más szervezeti formák hivatottak.

5. A központi közigazgatás alapvető területi szerve a kormány területi (megyeiből fokozatosan regionálissá váló) hivatala legyen, a minisztériumok dekoncentrált szervei jelentősen csökkentendők, a tárcák csak törvény alapján és indokolt esetekben rendelkezzenek dekoncentrált szervekkel. A központi közigazgatás területi szervezetrendszere szinkronban álljon a regionális közigazgatási, illetve az összkormányzati reformmal.

6. A nem minisztériumi formában működő kormányhivatalok csak törvény alapján maradhatnak fenn – számuk jelentősen csökkentendő, egységesítendők, megtisztítandók. (A mai 50-60 szerv helyett csak kb. 25 kormányhivatal.) A kormányhivatalok egy része ún. független szabályzó hatóságként testületi vezetéssel és nagyobb önállósággal működtetendő. Új szervtípusként alakítandó ki a kormányügynökség.

7. A jelenlegi államtitkári rendszer ellentmondásait és a vezetődömpinget fel kell számolni. Két típusú politikai államtitkárt kell rendszeresíteni, nevezetesen a miniszterelnökségi államtitkárt és a minisztériumi parlamenti államtitkárt. A helyettes államtitkárok számát maximálni kell, az államtitkári juttatások külön rendszere megszüntetendő.

8. A központi közigazgatás háttérintézményeit kizárólag költségvetési szervi formában lehessen létrehozni. Az állam gazdasági társasági formában csak a tartósan állami tulajdonban maradó ún. kincstári társaságokat, illetve az állam gazdasági befolyásoló szerepét megvalósító szervezeteket (pl. fejlesztési társaságok) működtetheti. A közhasznú társaság intézménye megszüntetendő – a privát szféra rendelkezésére álljon a nonprofit társaság, a közszférának pedig a közintézet és a közüzem újból kialakítandó formái.

9. Egyértelműen szabályozni kell a költségvetési szervek jogállását. Ki kell alakítani a költségvetési szervek típusait, és az egyes típusok eltérő költségvetési gazdálkodási szabályokkal rendelkezzenek. A két alaptípus: közhatalmi szerv, közintézmény. A közintézmény új altípusai: a) közintézet, b) közüzem, c) költségvetési célalap, d) önkormányzó költségvetési szerv. A költségvetési célalapokon keresztül történjen – kiváltva a megszüntetendő közalapítványt – az állami támogatások elosztása a tág értelemben vett civil szférában (Civil Alap, Kulturális Alap, Innovációs Alap, Tudományos Kutatási Alap, Szülőföld Alap stb.). Az alapok élén civil tagokkal rendelkező testületek álljanak. Az önkormányzó költségvetési szervek egyik formája a felsőoktatási intézmény, a másik a nemzeti közintézmény legyen (az alapvető kulturális intézmények új formája).

10. A köztestületek infláltatását is meg kell szüntetni és részükre egységes jogállást kell biztosítani. A kormányzati munkába bevonandó két alapvető köztestületnek, a Magyar Tudományos Akadémiának, illetve a Nemzeti Sportszövetséggel társult Magyar Olimpiai Bizottságnak közvetlenül a költségvetésből származó egylépcsős normatív finanszírozást kell biztosítani.

11. Az intézményes privatizáció befejezésével meg kell szüntetni az állam vállalkozói vagyonát, illetve az ezt kezelő üzleti szervezetet. Az államnak alapvagyona a kincstári vagyon, amelyet egységes államkincstári szervezetnek kell kezelnie – a kincstári vagyonból ágaztatandó el a gazdasági befolyásoló vagyon. Az Államkincstárhoz tartozzon a teljes állami vagyon (pénzvagyon, reálvagyon, kincstári társaságok, államadósság-kezelés), a befolyásoló vagyon felett – az MFB-n és fejlesztési pénzintézeteken, társaságokon keresztül – a fejlesztési miniszter rendelkezzen. A kormányzati szervezetrendszer szétszórt gazdálkodása, infrastruktúra- ellátása megszüntetendő, és azt a jövőben a Kormány Szolgáltatási Főigazgatósága, illetve a Magyar Államkincstár együttesen lássa el. A Magyar Államkincstár egységes szervezetrendszer legyen, élén az Államkincstári Tanáccsal.

V. A választások után létrejövő új kormány szervezeti felépítésének súlyponti területei
Az alapvető szervezeti feladatok szerintem a következő kormányzati periódusban:

a) A Miniszterelnöki Hivatal korszerű kormányhivatallá alakítása, amelyben nincsenek ágazati részfeladatok, alhivatalok, bújtatott politikusok pedig nem tevékenykednek. A komplex központi közigazgatás-fejlesztést (közszolgálati humánpolitika, szervezetfejlesztés, stratégiai tervezés, minőségmenedzsment, e-kormányzás), az Európai Unióval kapcsolatos belső kormányzati koordinációt, valamint a civil szférával, érdekképviseletekkel való kormányzati kapcsolatrendszert a Miniszterelnöki Hivatalba kell koncentrálni.

b) Gyors, operatív reagálásokra képes kormány-kabinetrendszert kell kialakítani, a felesleges kormánybizottságokat, tanácsokat le kell építeni.

Gyors, operatív reagálásokra képes kormány- kabinetrendszert kell kialakítani…
c) A közbiztonság hatékonyabb jogállami (garanciális) minisztériumi megalapozása szükséges (Igazságügyi és Közbiztonsági Minisztérium).

d) A területi államreform komplex megvalósítására alkalmas Területfejlesztési, Helyi Közigazgatási és Önkormányzati Minisztériumot kell létrehozni. A vidékfejlesztést komplexen lássa el a területfejlesztési, az agrár, az infrastrukturális és a környezetvédelmi tárca.

e) Olyan gazdasági minisztériumrendszert kell kialakítani, amelyben világosan elkülönülnek a költségvetési, kincstári (Pénzügyminisztérium), a gazdaságfejlesztési (Gazdaságfejlesztési Minisztérium), valamint a gazdasági infrastrukturális feladatok (Infrastrukturális Minisztérium). A gazdasági infrastrukturális területen önálló szabályzó hatóságként működni képes kormányhivatalok rendszere alakítandó ki (energia, építésügy, közlekedés).

f) A társadalompolitikai kormányzásban meg kell szüntetni a tág értelemben vett kulturális terület kormányzati feldaraboltságát és egységes Kulturális és Oktatási Minisztérium alakítandó ki. Megszilárdítandó az integrált Szociálpolitikai és Esélyegyenlőségi Minisztérium.


Oldalak: « 1 2


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány