Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Tézisek a kormányzati szervezetrendszer modernizációjára

Megjelent: 2006. március – 2. évfolyam 3. szám

Oldalak: 1 2 » Oldaltörés nélkül

SÁRKÖZY TAMÁS egyetemi tanár. A Tézisek a szerző 2004–2005-ben végzett kormánybiztosi tevékenysége alapján írt könyvén (Államszervezetünk potenciazavarai. A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai. HVG ORAC, Bp., 2006) alapulnak
Ez a javaslat beilleszthető azon anyagok sorába, amelyet az Unió tagállamai országaik versenyképességének fokozása érdekében az Európai Unió 2001-es European Governance-ról szóló fehér könyve alapján készítenek. Ugyanakkor a javaslat csak szervezeti jellegű – szintetizálni kell az egyéb ún. államszervezeti reformanyagokkal, így különösen a területi (regionális) államreformmal, a kormányzati humánpolitikai (közszolgálati), illetve finanszírozási (államháztartási-államszámviteli) reformmal, az elektronikus kormányzás kialakításával. Ennek a szintézisnek a lehetősége és egy komplex kormányzati modernizáció végrehajtásának lehetősége 2006-ra létrejött és a választások után végrehajtható.

I. Helyzetértékelés
1. A jelenlegi kormányzati szervezetrendszer alapjellemzője, hogy biztosítja a jogállamiságot, de nem hatékony és nem eredményes.

2. A túl nagy, túltagolt, túlcentralizált, túl tradicionális, túlterhelt, túl nehézkes, a környezeti változtatásokra túl későn reagáló, egyszerre pazarló és forráshiánnyal küzdő kormányzati szervezetrendszer
a) nehezíti az uniós tagságunkból származó előnyök kihasználását;
b) túlköltekezéshez, illetve államháztartási nehézségekhez vezet;
c) túladóztat, túlszabályoz, túlzott adminisztratív terheket ró a vállalkozókra, és ezzel rontja a magyar gazdaság versenyképességét (deregulációs deficit);
d) nem képes színvonalas közszolgáltatásokra, az elektronikus közigazgatás bevezetése pedig túl lassú.

3. A központi államszervezet kb. 20-25%-kal nagyobb, mint amit az OECD-adatok szerint az ország mérete, GDP-je, illetve a lakosság száma nemzetközi összehasonlításban indokolttá tesz. A bővülés – ciklikusan – a rendszerváltozás utáni 15 évet általánosan jellemzi és az államhatalom szinte minden ágára vonatkozik. Így kiterjed a kormányzati szervezetrendszerre is, bár a rendszerváltozással megszűnő feladatok (tulajdonosi igazgatás) volumene egyértelműen meghaladta az új feladatokat (piacszabályozás, megnövekedett hatósági feladatok). Általános tapasztalat szerint a központi közigazgatásban esik a szakmai színvonal és nincs megfelelő követelményrendszer, minőségmenedzsment, költségérzékenység. A bővülés ugyanakkor csak a közhatalmi szervezetre jellemző, a közintézményi szféra mennyiségben-minőségben gyengül, és ez utóbbi rontja a társadalmi közérzetet.

4. Az összkormányzati stratégia megvalósítása alacsony színvonalú, részstratégiák érvényesülnek, a végrehajtás is szétesik. Állandósult koordinációs zavarok észlelhetők. A kormányzati szervezetrendszerben bizonytalan irányítási, illetve felügyeleti viszonyok a jellemzőek, a szervek jelentős részének jogállása bizonytalan. A klasszikus minisztériumi rendszer kívülről- belülről kezd felbomlani, túl sok a kormányhivatal, minisztériumi hivatal, amelyek egyben az állandósult változás állapotában is vannak. Kaotikus a kormányzat területi szerveinek helyzete és ez nem segíti elő a regionális (önkormányzati, helyi közigazgatási) államreformot.

5. Nincs megfelelően kiépítve a kormányzati rendszer vagyonjogi oldala, a költségvetési gazdálkodás rendje felbomlott, rendszeressé vált a közfeladatok államháztartáson kívülre vitele kereskedelmi formákba bújtatva (köztestület, közalapítvány, közhasznú társaság). Az állami vagyongazdálkodás felaprózott, nem alakult ki a modern államkincstári rendszer.

6. A kormányzásban megbomlott a politikai és a menedzseri elem egyensúlya, a túlpolitizálás deformálja a kormányzati szervezetet. A túlpolitizálás egyben 1997- től végletekig kiélezett konfliktuspolitizálással párosul, amely ellehetetleníti a szakmailag megalapozott kormányzást. A civil szféra is deformált, nem tud kialakulni korszerű mezoszféra, a kormány és a civil, illetve érdek-képviseleti szféra partneri együttműködése még csak kezdetlegesen működik.

II. A kormányzati szervezeti reform alapjául szolgáló államfelfogás
1. Szerintem középutas (kevert) államfelfogásból kellene kiindulni, nevezetesen
a) egyfelől nincs szükségünk tekintélyelvű, paternalista, a civil kezdeményezőkészséget – önfelelősséget elmosó, osztogató-büntető-gondoskodó, mindenbe beavatkozó államra (mintegy a totális, diktatórikus, ugyanakkor koraszülött szocialista jóléti állam folytatójára);
b) másfelől a szocialista múlt, a rendszerváltozás átmeneti folyamata után közvetlenül nem lehetséges az ordoliberális „éjjeliőr állam” felfogás megvalósítása sem.
A polgári társadalomban elsődleges a magántulajdonú gazdaság és az autonóm civil szféra kettőssége, de másodlagosan fontos kiegészítő szerepet tölt be az esélyteremtő, a társadalom kohézióját erősítő, a magángazdaság működését befolyásoló, „fejlesztő-szolgáltató” állam.

2. Az aktív, erős állam koncepciója összeegyeztethető a kicsi és olcsó állam koncepciójával. A kisebb állam, az olcsóbb állam nem öncél, de a gigantomán, pazarló, álfeladatokat ellátó, költekező állam valójában nem erős, hanem hatékonytalan állam. A decentralizált és deregulált kormányzás nem jelenti a közszolgáltatások elhanyagolását, sőt – mivel lakosságközeli – színvonal-emelkedést kell eredményezzen.

Az aktív, erős állam koncepciója összeegyeztethető a kicsi és olcsó állam koncepciójával.
3. A modern kormányzás – európai szabvány szerint – a civil szférával partneri viszonyt kiépítő, nyitott és átlátható, érdekegyeztetésre, konfliktusfeloldásra törekvő többrétegű kormányzás. Ezt kell Magyarországon is megvalósítani. Alapvetően nem a dél-európai populáris média-marketingpolitizálási utat, hanem a kiegyensúlyozott skandináv kormányzati modellt kellene követnünk.

4. A modern kormányzás államhatalmi ellensúlyok rendszerében folyik. Ilyen ellensúlyok nemcsak a tradicionális államhatalmi ágak, hanem olyan modern ellensúlyok is kialakultak, mint az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok, a települési-területi önkormányzatok, a médiahatalom állami szervei, a Számvevőszék, a jegybank, a versenyhatóság. Az államszervezet egységes egész, a természetszerű ütközések mellett a kormány és az ellensúlyok viszonyában a kétoldalú együttműködésnek kell dominálnia. Ugyanakkor az ellensúlyok nem növelhetők korlátlanul, mert eltúlzásuk csökkenti a kormányzás hatékonyságát.

III. A kormányzati szervezetrendszer fejlesztésének céljai
1. Rendteremtés. Intézményi szempontból végleg le kell zárni a rendszerváltozás átmeneti szakaszát. A túlzások (ún. demokratikus düh) megszüntetésével nem egyszerűen jogállamot, hanem hatékony jogállamot kívánunk megvalósítani. Ehhez normatív alapokon (két státustörvény, vagyontörvény) meg kell szüntetni az állam saját „szürkegazdaságát”, a közfeladatok torz álprivatizációját, vissza kell állítani a költségvetési gazdálkodás tekintélyét. A kormányzati szervezetrendszer legyen egységes, amelyben a) világos jogállású szervezetek b) egyértelműen szabályozott vertikális és horizontális viszonyai állnak fenn. Normatív eszközökkel is meg kell akadályozni a kormányzati szervezetrendszer politikai deformálását, és ehhez kapcsolódóan erkölcsi erodálását.

2. Hatékony jogállamiság. Nem nulláról indulunk, nem teljesen új államszervezetet kell kiépíteni. Az alapvetően 1989–1991 között kialakult jogállami intézményrendszert a konszenzusos demokrácia elvei alapján meg kell szilárdítani, de torzulásait, belső ellentmondásait ki kell szűrni. Minőségi kormányzással hatékony, eredményes, a fejlett-konszolidált demokrácia és a társadalom belső szociális kohéziójának tényleges megvalósítására képes jogállamot kell kiépítenünk. (Minőségmenedzsment, követelményrendszer, teljesítménymérés, költségtakarékosság.)

3. Rendteremtés után modernizáció. Az eddiginél jóval kisebb, de egységesebb és hatékonyabb kormányzati szervezetre van szükség, amely megfelel a „governmentről a governance-ra való átmenet” nemzetközi tendenciájának, többszintű stratégiai kormányzást valósít meg, átlátható, nyitott és ellenőrizhető, a környezethez rugalmasan alkalmazkodni képes, a civil szférával (érdekképviseletekkel) partneri együttműködésben működik, biztosítja a társadalmi konfliktusfeloldást és kockázatkezelést. A modernizációhoz hozzátartozik az intézményes decentralizáció és dereguláció, az információs forradalom eredményeinek beépítése a kormányzásba (e-government) a lakosságközeli szolgáltató közigazgatás erősítése, képesség több és színvonalasabb közszolgáltatás nyújtására.

4. Jövőre irányított stabilitás. Olyan kormányzati szervezetrendszert kell kiépíteni, amelyben a kereszténydemokrata, a szociáldemokrata és a liberális értékrend alapelemei egyaránt megtalálhatók, amely az ún. konszenzusos demokrácia politikai modelljére épülve – nyilván a politikai váltógazdálkodáshoz igazodó eltérésekkel, súlypont-átalakításokkal, de – egyaránt megfelel a mérsékelt és toleráns balközép, illetve a jobbközép kormányzatoknak. Ezáltal elkerülhető a kormányzati szervezetrendszer négyévenkénti rángatózása, visszaállítható a közszolgálatban dolgozók biztonságérzete.

5. Eurokonform kormányzás. A környezeti változásokhoz (globalizáció, információs társadalom) aktívan alkalmazkodni képes, az államfunkciók átalakulását (pl. hagyományos honvédelem helyett terrorelhárítás, válságkezelés, szervezett nemzetközi bűnözés elleni harc) figyelembe vevő, a kormányzati feladatok komplexitásához alkalmazkodó, az EU kormányzati rendszerébe a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében aktívan bekapcsolódni alkalmas kormányzati szervezetrendszert kell kialakítanunk, amely képes a kormányzati változásokra való szervezett és gyors reagálásokra.

6. Kisebb méretű, de teljesítőképesebb kormányzás. Mindezek figyelembevételével a cél szerintem első lépésben kb. 20%-kal, második lépésben 30%- kal kisebb kormányzati szervezetrendszer kialakítása a következő kormányzati periódus végére. Ez a kisebb kormányzati szervezetrendszer azonban képes legyen az összkormányzati stratégia kialakítására és tényleges végrehajtására, valamint a végrehajtás ellenőrzésére, hatásai elemzésére, a kormányzati költségek csökkentésére.


Oldalak: 1 2 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány