Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sebestyén Tibor – Életminőség és boldogság

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

A boldogság és egyenlőség felmérési adatai és trendjei
A boldogság világadatbázisának az adatai ugyan egyéni önbevallásokon alapulnak, de mindig egy nagy közösség, többnyire egy ország átlagait jelentik. Az előzőek szóltak arról, hogy az egyéni boldogságnak (vagy búskomorságnak) igen változatos okai és megjelenési formái lehetnek. A tartalmi szóródás nem baj, mert attól még a szint lehet magas a közös pontskálán, ha egyébként a különféle tartalmú boldogulások nem mennek (nagyon) egymás rovására.

A boldogság nem konstans összegű játék (constant sum game). A komplementer boldogságok nem csökkentik, hanem inkább növelik egymást. A férfi és nő kapcsolatában általában nem csökken (hanem inkább nő) az egyik boldogsága attól, hogy a másiké nő. Ez inkább egymást erősítő szinergia, mint egymás rovására menő konkurencia. És így van ez számos olyan (baráti, rokoni, társasági, közösségi stb.) kapcsolattal, amelyeknek nagy szerepe van a boldogság bővülésében. Az általános szabály hasonló, mint a munkamegosztásban, amelyben a horizontális és a vertikális munkamegosztás és specializáció komplementer elemeinek a tevékenysége nem gyengíti, hanem erősíti egymást. A komplementaritásban a kiegészítő másságok kedvelik egymást és növelik egymás jólétét, boldogságát.

Az ugyanarra a célra törő riválisok konkurenciaharcában – például a férfi-nő kapcsolatban ugyanazt a nőt megszerezni akaró férfiak, vagy a munkában az ugyanazt a pozíciót betölteni akaró munkatársak küzdelmében – viszont konstans összegű játék folyik. Ekkor az egyik boldogulása a másik rovására történik. A társadalomban a javak elosztása során lép fel ilyen konstans összegű játék, vagyis elosztási harc, amelyben a többiek rovására a gazdagok, szépek, hatalmasok, szerencsések, szabályszegők, sőt néha még a nagy tudásúak is igen jelentős előnyökre tehetnek szert – ami országonként eltérő módon a jövedelmek és a boldogság jelentős különbségeire vezethet.

A boldogság egyenlőtlenségével korrigált boldogságindex (IAH)

Jelenleg a boldogság egyenlőtlenségével korrigált boldogságindex az életminőségi legátfogóbb kimenetoldali indikátora (amely az angol Inequality-Adjusted Happiness neve után az IAH rövidítést kapta). Veenhoven professzor és a munkatársa, Wim 2005 elején jelentetett meg egy cikket a boldogság egyenlőtlenségével korrigált boldogságindex értelméről, tartalmáról és adatairól. Az érvelésük lényegét a következők foglalják össze.

A hasznossági (utilitarian) hitvallás követői szerint a legjobb társadalom az, amelyik átlagban a legnagyobb boldogságot nyújtja a tagjai számára. Ezért arra kell törekedni, hogy minél több ember számára minél nagyobb boldogság jöjjön létre. Ez a megközelítés a boldogság volumenét („össztömegét”) kívánja maximalizálni.

Ezt a megközelítést jól szolgálja a várható boldog évek számát kifejező [vagyis a Happy Life-Expectancy (HLE), Happy Life Years (HLY), Happiness-Adjusted Life-Years (HALY’s) elnevezések és rövidítések alatt futó, de teljesen azonos jelentésű] index. A hasznossági kritérium teljesítése azt jelenti, hogy össze kell szorozni az egy személyre átlagosan várható boldog évek számát a népesség számával, és az így kapott (években kifejezett) nemzeti boldogságmennyiség maximalizálására kell törekedni.

Az egyenlőségi (egalitarian) elv követői szerint nem elég a boldogság volumenét maximalizálni, hanem azt is figyelembe kell venni egy társadalom minőségének a megítélésénél, hogy a tagjainak a boldogsága mennyire egyenlő vagy egyenlőtlen. Szerintük a jobb társadalomban kisebbek a különbségek a boldogság eloszlásában is, vagyis ott nagyobb mértékben igaz, hogy mindenki boldog (a lehetőségek maximuma szerint). Ennek a megítéléséhez egyébként nem kell külön mérés a nemzetközi összehasonlításokban, hanem csak a várható boldog évek számát a meghatározásához egyébként is mérendő elégedettségi indexek szórását (pontosabban a standard eltéréseit) kell kiszámítani és figyelembe venni. Az elégedettségi index országos átlaga és szórása tehát mind a két boldogságmutató- fajta kiszámításához elégséges.

Veenhoven és Wim meg is valósította a hasznossági és egyenlőségi elv összeházasítását. Az összevegyítés lineáris kombinációjában a két kritériumot egyenlő súllyal vették figyelembe. Elismerve azonban azt, hogy egyes népek másmás hangsúllyal értékelik a hasznosságot és az egyenlőséget – a súlyozás eljárásában és képletében megteremtették más, nem 50:50% súly alkalmazásának a lehetőségét is. Wim pedig egy IAH kalkulátor elnevezésű (ingyen letölthető) olyan Excel programot jelentetett meg a boldogság egyenlőtlenségével korrigált boldogságindex (IAH) számítására, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy saját maga döntse el a hasznossági és egyenlőségi elv arányát a kettő összetételében.

A boldogság indexeinek és éveinek az értelmezése

A tanulmányban táblák és ábrák ismertetik 90 országra a népesség, a születéskor várható átlagos élethossz statisztikai adatait, valamint bemutatják a boldogság világadatbázisában szereplő boldogságindexek és a boldogság jellemzőivel korrigált átlagos élettartamokat. A bemutatott két táblázat a legboldogabb 30 és a közepesen boldog 30 ország (köztük Magyarország) adatait tartalmazzák.


Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány