Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sebestyén Tibor – Életminőség és boldogság

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

Az életminőség inputoldali (indirekt) megközelítései

A gazdasági jólét átfogó jelzőszámaként – a konjunktúramutatóként még használt bruttó kibocsátás mellett – elsősorban a GDP-mutatószámot használják. E mutatószám hiányosságait legtöbbször azzal igyekszenek pótolni, hogy azt különféle társadalmi, környezeti és infokommunikációs jelzőszámokkal ötvözik egy komplexebb jóléti mutató kialakítása céljából. Ezen a téren nagy verseny van. Sok ilyen mutatószám jelent meg tündöklő csillagként, majd veszett a semmibe hullócsillagként. A komplex életminőségi mutatószámok közé tartoznak az inputoldalon többek között a következők:

– Nettó gazdasági jólét mércéje, angolul: Measure of Economic Welfare (MEW vagy NEW), amelyet Tobin, Nordhaus és Samuelson fejlesztett és számolt ki többször is az Egyesült Államokra az 1970–80-as évtizedben.
– A fenntartható gazdasági jólét mutatója, angolul: Index of Sustainable Economic Welfare (ISEW), amelyet Herman Daly, John Cobb és Clifford Cobb konstruált az 1980-as évek végén.
– A valódi fejlődés mutatója, angolul Genuin Progress Indicator (GPI), amelyet az előbbi szerzőhármas közül Herman Daly kihagyásával a két Cobb „fejlesztett” tovább több mint két tucat paraméter bevonásával.
– Az emberi fejlődés indexe, angolul: Human Development Index (HDI), amelyet 1990 környékén az ENSZ Fejlesztési Szervezete (a UNDP) dolgozott ki.
– Életminőség egyéb indexei, angolul: Quality-of-Life (QOL), amelyet sokan és sok irányban fejlesztettek jól-rosszul – különféle paramétereket vegyítve össze. Ezek közé tartozik a PAUL által elemzett és 1997-ben publikált QOL-mutatószám, a furcsa nevű Morris Davis Morris által 1979-ben kifejlesztett Physical Quality-of-Life Index (PQLI), majd ennek a változatait jelentő Basic Well-being Index (BWI) és a World Quality-of-Life Index (WPQLI). A legújabb (2003-ban kidolgozott és 2005-ben is publikált) ilyen típusú index a UNU-WIDER kutatóintézet 26 paraméteres Quality-of-Life indexe.

Az indexek bukását legtöbbször az okozta, hogy (tisztelet a kivételnek, de) néha több volt bennük a paraméter, mint az ész. A túlságosan sokféle alindexből és alcsoportból összefabrikált komplex mutatószámok globális előállítási költsége túl nagy, a megbízhatósága pedig túl kicsi. Ugyanakkor Damoklesz kardjaként állandóan ott lebeg a fejük felett a kétely, hogy szabad-e ennyire különböző dolgokat összevegyíteni (összeadni az almát a körtével), továbbá az összevegyítés önkényesen választott súlyfaktorai mekkorák legyenek, és ki határozza meg azokat. Az indexfejlődés egén a fentiek közül jelenleg a legstabilabb állócsillag az 1990 óta az ENSZ által 2-3 évenként megjelentett emberi fejlődés indexe. A sikerét az ENSZ nagy anyagi lehetőségei és ráfordításai mellett elsősorban annak köszönheti, hogy zseniálisan egyszerű és lényegre törő. Lényegében egy főre jutó GDP-vásárlóerő mellett csak a születéskor várható élettartamot és az iskolázottságot veszi számításba. Igen szakszerűen oldja meg az összevegyítés fontos műveleteit is.

A boldogság világadatbázisa (World Database of Happiness) főbb jellemzői

Az új évezred legígéretesebb és legfontosabb indexfejlesztési iránya az emberi élet végső értelmével néz szembe, amikor a boldogság és az élettel való elégedettség közvetlen megjelenésének a gyakoriságát és eloszlását kutatja.

A rotterdami Erasmus Egyetem professzora, Ruut Veenhoven az igazgatója az egyetem által fenntartott World Database of Happiness adatbázisnak. Az adatbázis keretet ad a boldogságkutatók globális együttműködésére. Az adatbázis fenntartói örömmel fogadják, ha bármely kutató személy vagy intézet beküldi oda az elégedettségi, illetve a boldogságkutatás során nyert felmérés adatait, ugyanakkor bármely kutató ingyen használhatja is a közös gyűjteményt. A legbonyolultabb adatbázis, vagyis az input- és az outputadatok közötti korrelációk óriási halmaza MS Excelben vagy Wordben (Office-ban) nem érhető el, és PDF-ben sem tölthető le, de – külön kérésre, mint kipróbáltuk – órákon belül megküldik e-mailben a társadalomstatisztikai elemzésekben egyre fontosabb és elterjedtebb SPSS-állományként.

A boldogság világadatbázisában összegyűjtött, rendszerezett, dokumentált és azonos skálára transzformált adatok – Veenhoven professzor által számunkra megküldött SPSS-adatállomány tanúsága szerint – jelenleg, vagyis 2005 áprilisában a világ 113 országára terjednek ki. A változók száma bruttó 836, ami bruttóban összesen közel 100 ezer koherens adatot jelenthetne.

Az átfedések kiszűrésével kapható elégedettségi indexadatok nettó száma azonban jóval kisebb lehet. Például a Magyarországra vonatkozó 96 bruttó elégedettségi indexadat közül csak 29 (vagyis csak az egyharmada) független egymástól.

Egyes esetekben az adatok visszanyúlnak az 1940-es évekre is. Jól összehasonlítható adatok azonban csak 90 országra vonatkozóan vannak az 1990–2000 közötti évtized egészére (nem pedig egyes évekre) vonatkoztatva.

E rövid adatismertetésből is látszik, hogy – bár már sok adat gyűlt össze – még sok a tennivaló. Még messze vagyunk attól, hogy (mint a GDP-nél az OECD-országokra) negyedéves gyakorisággal publikálják az elégedettségi index változásait!

Boldogság néhány tartalmi kérdése

A boldogság elég elvont fogalma sokféleképpen értelmezhető és definiálható. Az e tanulmányra vonatkozóan érvényes meghatározást adunk, ami lényegében egy eljárási mód és algoritmus által adott definíció. A tartalmilag relevánsabb definíciót a kiinduló kérdések megtervezése előtt kell/kellett az illetékeseknek átgondolni.

Mivel e tanulmány a boldogsággal kapcsolatos felmérések tartalmi kérdéseivel nem foglalkozik, ezért e tanulmányban azokra a kérdésekre adott válaszok értékei értendők a mért boldogságon, amelyeket az előző alfejezet ismertetett, és amelyek a globális szinten is azonos skálán kapott értékeket veszik fel.

Szemantikai vonatkozások

A kapott és az elemzett eredmények értelmezéséhez és hasznosításához azonban ismét csak át kell gondolni azt, hogy mi lehet a kapott válaszok értelme. A boldogságot felmérő kérdőíveken szavak, kifejezések szerepelnek, ezért a szemantikai egyértelműségnek és pontosságnak szerepe van, mivel a boldogság általunk is felhasznált adatbázisába kerülő válaszok értéke és megbízhatósága azon is múlik, hogy a kérdésekben szereplő szavak, kifejezések egyértelműek-e, mennyire ugyanazt érti rajtuk minden válaszoló, mint a kérdező. Ezeket kísérletileg mélyinterjúkkal lehet alátámasztani.

A szemantikai függőség azonban nem lehet túl nagy még akkor sem, ha elég sok közel vagy teljesen azonos értelmű kifejezés létezik e jelenségkörre a magyarban is, amint azt az 1. táblázat is szemlélteti.

1. táblázat: A boldogság és a boldogtalanság szinonimái vagy rokon értelmű szavai



Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány