Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sebestyén Tibor – Életminőség és boldogság

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

Algebrailag a várható boldog évek száma a (születéskor) várható élettartam jól ismert és dokumentált „objektív” demográfiai jelzőszámának, valamint a boldogság (az életöröm, az élettel való elégedettség) közvetlen kikérdezéses felméréseiből kapott elégedettségi index tizedrészének a szorzata. Képlet formájában a

HLY = várható élettartam x elégedettségi index/10

szorzat formájában adódik.

Az elégedettségi indexet az 1–10 pontozási skálán mérik, illetve a különféle egylépcsős vagy soklépcsős kikérdezési pontozást az 1–10 pontozási skálára való átszámítással egységesítik. Az elégedettségi index tízzel való osztásával kapjuk meg a várható élettartam 0–1 közé eső korrekciós (kiigazítási) tényezőjét.

A várható élettartam lehetséges variánsai közül itt a születéskor várható élettartamot választották. A gyermekhalandóság kiszűrését nem tartották indokoltnak (az 1 vagy 5 éves kortól számított várható élettartam alkalmazása révén), mivel itt egyrészt a népesség egészére vonatkozó jelzőszámot akartak létrehozni, másrészt a csecsemők vagy a kisgyermekek fokozott halandósága egy társadalom önmagában is fontos életminőség- mutatója (nem beszélve arról a mély és hosszú fájdalomról, amelyet a szülőknek okoz a kisded vagy a kisgyermek elvesztése).

Az elégedettségi index célirányos felméréseken alapul. Az ilyen típusú adatok hiánya miatt hozta létre Ruut Veenhoven, a rotterdami Erasmus Egyetem professzora a World Database of Happiness elnevezésű óriási adatbázist, amely a világ minden részéből gyűjti és egységesíti az elégedettségi index célirányos felméréseinek az eredményeit. Az adatbázisban jelenleg (2005 áprilisában) 90 országra vonatkozóan 5438 felmérés adatai találhatók meg több évtizedre való visszatekintésben. Ebben az adatbázisban Magyarország 96 sorral szerepel, amelyből az átfedések kiszűrésével 29 független „standard” felmérési adatot nyertünk a jelen tanulmány összehasonlító elemzéseihez.

Még általánosabb életminőségi kimeneti jelzőszám a boldogság (vagy az elégedettség, az életöröm) országon vagy az adott közösségen belüli egyenlőtlenségével korrigált (kiigazított) boldogságindex, amely az angol Inequality-Adjusted Happiness neve után az IAH rövidítést kapta. Ezt az indexet Veenhoven professzor már 2003-ban ismertette egy konferencián és a boldogság világadatbázisa honlapján, de végleges formába csak 2004 végére öntötte, és csak nem régen, 2005 elején publikálta egy olyan cikkben, amelyet az index matematikai hátterét kidolgozó Kalmijn Wim kollégájával közösen írt.

Ezzel a legújabb IAH-indexszel szintén lehet korrigálni a születéskor várható élettartam demográfiai értékét. Ennek a fejlesztésnek a nyomát azonban nem leltük fel a szakirodalomban. Ezt az általánosítást és továbbfejlesztést mi végeztük el a jelen kutatás keretében, és ekkor kaptuk az Inequality-Adjusted Happy Life Years angol elnevezés alapján az AHLY betűszóval megjelölhető életminőségi mutatószámot, amely ebben a témakörben a legátfogóbb és legrelevánsabb indexnek tekinthető. Magyarul a teljes neve: „a boldogság egyenlőtlenségével igazított boldog évek száma”, vagy rövidebben: „egyenlőtlenséggel igazított boldog évek” száma. E tanulmányban közölt számítások és elemzések nagy része már ezzel az új indexszel kifejezhető összefüggések feltárásában csúcsosodik ki.

Az életminőség input-output analógiája és korrelációi

Az életminőség inputoldali megközelítése azon az elven alapszik, hogy amennyiben a társadalmi és természeti környezet és a testi- lelki egészség a jó életminőség minden szükséges feltételét megteremti, akkor az adott ország vagy közösség lakosainak átlagban boldognak kell lenniük.

Ez az „Ezt edd meg, ez jó” vagy „Mi tudjuk, téged mi boldogít” típusú kijelentés gyanúsan paternalisztikus szemléletet sugall. A diktált boldogság nagyon kétes értékű, és szabadon választható körülmények között nem vagy alig reprodukálható. Valójában inkább boldogítja a diktatúra gyakorlóit, mint a népet.

A híveiknek a vallások is adnak útmutatásokat és előírásokat a boldogság elérésére. Az előírások egy része az „örök emberi” értékek (vallásos megfogalmazásban az isteni parancsolatok) betartását írja elő. Világvallások hosszú múltja bizonyítja, hogy az így megfogalmazott értékek szerint az emberek milliói, sőt milliárdjai is tudnak élni, sokasodni és fennmaradni – féken tartva a gazdagok és a hatalmasok visszaéléseit, és vigasztalva a szegényeket és a nyomorultakat (a túlvilági boldogság ígéretével is).

Mint minden jóval, a boldogság vágyával is vissza lehet élni. A népek számára sok világboldogító ígért már földi mennyországot ilyen és hasonló alapon, majd a hatalom átvétele után valósította meg számukra a földi poklot. Ha azonban a népek, az állampolgárok dönthetik el, hogy számukra mi a jó, akkor az inputoldalon a szükséges feltételek megteremtésén alapuló boldogságmenedzselés – bizonyos feltételek mellett és megfelelő előkészítés után – működőképes is lehet. Az alábbiak ennek az alátámasztására ismertetnek egy, a problémákat jól bemutató, meggyőző és hasznos analógiát a növénytermesztés köréből.

Veenhoven analógiája szerint – például a növénytermesztésben – a nagy és jó termés (ami az analógiában a hosszú és boldog életnek felel meg) elérhető a megfelelő természeti adottságok, a talajművelés és a gondozás, vagyis a megfelelő inputok biztosításával. A közvetlen végső (direkt jellegű) output tehát a közvetett (indirekt jellegű) inputok függvénye.

A növénytermesztési technológiák az input paraméterek sokaságát részletezik és írják elő a minél jobb eredmény eléréséhez. Ennek ellenére a végső eredmény, a terméshozam előre nem számítható ki, legfeljebb csak többé-kevésbé jól prognosztizálható. A végső eredmény pontosan csak a betakarítás után, a tényleges outputminőség ellenőrzésével és mennyiségi lemérésével határozható meg. A termelés növelése, valamint a prognózisok pontossága és megbízhatósága az inputráfordítások és az outputeredmény közötti összefüggések (korrelációk) hosszú idősoros megfigyelési adatai alapján javítható.

Ebből az analógiából nyilvánvaló, hogy nemcsak az inputokat, hanem az outputokat is mérni kell ahhoz, hogy a közöttük levő törvényszerű vagy korrelációs összefüggéseket feltárhassuk, és azok alapján a termesztést a ráfordítási inputok jó megválasztása révén hatékonyan végezhessük.

Az életminőség esetén az inputot jelentő idősorok elég (elegendően) széles köre publikált a különféle statisztikai kiadványokban. Az esetleg hiányzó adatok összegyűjtése is sokkal könnyebb, mint az output, vagyis az élettel való elégedettség és ezen keresztül a boldogság mérése. Veenhoven (és az egyeteme) vállalta, hogy a világban szórványosan és szanaszét keletkezett (és a továbbiakban is keletkező) elégedettségi adatokat összegyűjti, rendszerezi, dokumentálja, majd azonos skálára transzformálja stb., és ezzel megalapozza az életminőségi outputot jelentő elégedettségi index adatbázisát. Ez az adatbázis a boldogság világadatbázisa (angolul: World Database of Happiness) nevet kapta, mert lehetővé teszi a boldogságindexek (HLE, IAH) kiszámítását.

A boldogságindexek széles körű és megbízható meghatározása után kezdődhet vagy folytatódhat a társadalompolitika számára is igen fontos tevékenység, aminek a lényegét az inputoldali (indirekt) és az outputoldali (direkt) paraméterek alakulása közötti törvényszerű vagy korrelációs összefüggések feltárása, majd a kapott összefüggések felhasználásával (az eddigieknél sokkal reálisabban és megbízhatóbban) megvalósítható társadalompolitika képezi.

E modell alapján a népek boldogítása mélyen demokratikus és gyakorlatias társadalompolitikai tevékenység lehet, hiszen nem talajtalan vagy felelőtlen világboldogító ötletekből vagy ideológiákból (netán a tudatos és tervszerű fejlesztésből) indul ki, hanem a nép valóságos (átlagos) elégedettségi jellemzőiből és azok trendszerű változásaiból. Így a világboldogítás gyakorlata ugyanolyan kontroll alá kerülhet, mint a piacgazdaság a nap mint nap keletkező pénzszavazatok miriádjai révén, vagy a pártpolitika a néhány évenként megvalósuló parlamenti és önkormányzati választások állampolgári szavazatain keresztül.


Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány