Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

A külkereskedelmi és fizetési mérleg hiányának okai és következményei

Megjelent: 2005. június – 1. évfolyam, 5. szám

Oldalak: 1 2 3 4 » Oldaltörés nélkül

DR. BONIFERT DONÁT a közgazdaság-tudomány kandidátusa.
A nemzetközi (folyó) fizetési mérleg egyenlegét egyrészt a külkereskedelmi (ezen belül az áruforgalmi és az idegenforgalmi) mérleg egyenlege, másrészt a ki- és beáramló jövedelmek egyenlege határozza meg. Magyarországon ma mind a külkereskedelmi (különösen az áruforgalmi) mérleg egyenlege, mind pedig a ki- és beáramló jövedelmek egyenlege negatív. A külkereskedelmi deficit hátterében az export és import 1. táblázatban bemutatott tendenciái állnak.

A folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozását a beáramló külföldi tőke (illetve ezen belül az ún. „nem adóssággeneráló finanszírozás”) részben biztosíthatja, a fennmaradó deficitet azonban adósságot „generáló” tételekből, kamatfizetés ellenében kell az üzleti szférának és az államháztartásnak fedeznie.

2004-ben a folyó fizetési mérleg deficitje 7,1 milliárd eurót tett ki, a „nem adóssággeneráló” finanszírozás (részvények, egyéb részesedések és újrabefektetett jövedelmek) egyenlege 3,4 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy 2004-ben 3,7 milliárd euró fedezetlen hiány keletkezett a magyar gazdaságban, aminek következtében (egyéb tételekkel kiegészülve) a nemzetgazdaság nettó adóssága 4,1 milliárd euróval növekedett.

Az 1. és 2., egymástól eltérő időpontban készült táblázat különböző szerkezetben (és devizafajtában) tartalmazza a külkereskedelmi és a fizetési mérleg adatait, a levonható következtetések azonban egyértelműek:

– a külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyensúlya 1993-ban bomlott meg,
– ezt követően 1995 és 1997 között a hiány jelentősen mérséklődött,
– majd 1998–2000 között ismét nőtt, 2001-ben csökkent,
– 2002 után pedig zuhanásszerűen romlott.

2004-ben 3,7 milliárd euró fedezetlen hiány keletkezett a magyar gazdaságban.
1. táblázatunkból látható, hogy a fizetési mérleget 1988 és 1992 között jelentős mértékben terhelte a külföldi adósságok után fizetendő kamatok összege (a „kamatok és pénzügyi befektetések jövedelmei” egyenlege évente több mint 1 milliárd dollár deficitet mutatott), ezt azonban 1989-ig a külkereskedelmi – vagyis áruforgalmi – mérleg pozitív egyenlege, majd 1990-től a szolgáltatások és az idegenforgalom pozitív egyenlege, valamint a „viszonzatlan átutalások” (javarészt a nem regisztrált idegenforgalomból származó, 700-800 millió dollárt meghaladó) pozitív egyenlege is ellensúlyozta. Ennek volt köszönhető, hogy 1990 és 1992 között a folyó fizetési mérleg kismértékű pozitív egyenleget mutatott.


Oldalak: 1 2 3 4 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány