Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében
1. rész

Megjelent: 2005. április – 1. évfolyam, 3. szám


DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, gazdasági matematikus. A cikk alapjául szolgáló tanulmány a szerző vezetésével az Eutrend Kutatóban, a Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány megbízásából készült. A trendelemző számítások felhasználói programjait, valamint az ábrákat és a táblákat Sebestyén Kristóf készítette.
A tanulmány második része. A tanulmány, teljes szerkesztetlen, színes változata letölthető.
Bevezetés
A korrupcióról rengeteget beszélnek és publikálnak. A Google keresőprogramja a korrupció szóra mintegy 81 ezer magyar nyelvű találatot jelez, a corruption kifejezésre pedig több mint 12 millió angol nyelvű találatot ad. Ennek ellenére hiány van a trendeket széleskörűen bemutató és elemző publikációkban.

Az alábbiak a legfontosabb trendelemzési eredményeinket mutatják be, amelyek elsősorban a Transparency International (rövidítve TI) elnevezésű szervezet felmérésein és publikációin alapulnak. Felhasználtuk a Transparency International által kiegészítésképpen gyűjtött történelmi visszatekintő idősorokat is.

A korrupcióra vonatkozóan a globálisan összehangolt mennyiségi adatok a Transparency International által definiált és világszerte elterjesztett Corruption Perceptions Index (rövidítve CPI, magyarul: korrupcióészlelési index) pontértékeiként jelennek meg. Már most (és még majd gyakran) megjegyezzük, hogy az 1–10 skálán mért kisebb CPI pontszám nagyobb korrupciót jelent (vagyis a 10 a teljes korrupciómentesség ideális esetére, az 1 pedig a korrupció elvi maximumára utal). A CPIpontszám a közélet tisztaságával arányos mutatószám, vagyis fordítva arányos az észlelt korrupció színvonalával. Ez a grafikonokon úgy érzékelhető, hogy a magasabban elhelyezkedő CPI-pontok (görbeszakaszok) a korrupció mocsarából való kiemelkedést jelentik, a mélyebben elhelyezkedő pontok (görbeszakaszok) pedig a korrupcióba való elmerülés mértékét tükrözik.

A Transparency International 1995 óta évenkénti jelentésben számol be a korrupció nemzetközi összehasonlításban kapott mértékeiről. A szervezet visszatekintő adatokat is közölt az 1980–85. és az 1988–92. évek időszakára több országra – köztük Magyarországra is. 1995-ben még csak 41 országra terjedt ki a felmérési tevékenység, a fokozatos bővítések után azonban 2004-re már 146 országra bővült a vizsgálataik köre.

Az elemzési eredmények rövid bemutatása
Az alábbiak a Transparency International publikált adatait felhasználva mutatják be az általunk végzett elemzés legfőbb eredményeit. A magyar korrupció színvonalának az alakulását először a lehető legszélesebb nemzetközi összehasonlításban és a lehető leghosszabb időtávra vetjük össze a többi országra jellemző értékekkel. 2004. évre meghatározzuk a korrupció globális trendjét is az országok gazdagsága, illetve szegénysége függvényében. Közben kimutatjuk azt is, hogy a gazdasági fejlettség és a korrupció szintje fordítottan arányos egymással.

Ezután részletesebben szemügyre vesszük a magyarországi korrupció időbeli alakulását. A fejezetet a szomszédos exszocialista országokkal való részletes összehasonlításokkal és néhány módszertani részlet felvillantásával zárjuk.

A magyar korrupció trendje a legszélesebb globális összehasonlításban

A 1. ábra a magyar korrupció trendjét globálisan a lehető legszélesebb időbeli összehasonlításban szemlélteti néhány nagy ország, valamint a legrosszabbak közé tartozó Nigéria és a legjobbak közé tartozó Finnország CPI-trendjével összehasonlítva.

A 2. ábra nem egy-egy országot vesz összehasonlítási alapul, hanem a különféle országcsoportok átlagát. A saját számításokon alapuló súlyozott átlagképzéshez a népességszámokat használtuk súlyfaktorként azt tekintve fontosnak, hogy a korrupció egy bizonyos szintje mennyi embert érint. Az átlagokban a fejlett országokat a 30 OECD-ország reprezentálja, a maradék 148 pedig a fejlődők és a lemaradók tömegét. Kiszámítottuk a „világátlagot”, a világtrend értékét is. Az EU 15 tagországa és a hozzájuk csatlakozott (illetve a közeljövőben csatlakozó) 12 ország átlagát a közeli érintettségünk okán tüntetjük fel. Magyarország és a csatlakozók összehasonlítását a következőkben még részletezzük (országonként is).

A magyar adatok minden vizsgált időpontra rendelkezésre állnak. Az 1980–85. és az 1988–92. évekre azonban nincs éves bontás (az ábrán sem). Az 5 éves szakaszokat a későbbiekben azonos értékű adatokkal vesszük figyelembe (mert mi sem vállalkozunk a strukturált megbontásukra).

Az ábrák jól szemléltetik a magyar korrupció globális helyzetét és menetét nemzetközi összehasonlításban. Jól látható, hogy a rendszerváltás során és elején miképpen emelkedtünk ki a mindent átható szocialista összeköttetések korrupciós mocsarából.

Az 1980–85. évek időszakára vonatkozó igen alacsony (1,63 nagyságú) magyar CPI-pontérték nagyon meglepő és kétséges is, mivel nem magyarázható a szocialista viszonyokkal. Ettől az egy CPI-adatponttól eltekintve Magyarország globális helyezése a középmezőnyhöz tartozik.

1. ábra: A magyar korrupció trendje globális összehasonlításban
Példák a korrupciós index változási trendjére (nagy országok, Magyarország és a min.-max. példái)


2. ábra: A magyar korrupció a főbb országcsoportok átlagához képest
CPI-trendek a fejlett és fejlődő országok átlagára (az EU 15 és a csatlakozók átlagához viszonyítva)


A gazdasági fejlettség és a korrupció szintje fordítottan arányos

A 3. ábra már csak a 2004. évre szemlélteti az adatokat, de kibővítve azokat a dollárban számolt 1 főre jutó GDP-vásárlóerő adataival is. Az ábrán az országok neve csak a jobb felső sarokban fért fel az ábrára.

Az ábra azt tükrözi, hogy az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő nagyobb értékéhez, vagyis a nagyobb gazdagsághoz nagyobb CPI-érték tartozik. És mivel a CPI értéke a korrupció színvonalával fordítva arányos, ezért a nagyobb gazdasági fejlettséghez tartozik általában a kisebb korrupció.

A korrelációs összefüggés meghatározható volt, és nagyrészt függetlennek adódott a korrelációs hatványfüggvény rendjétől, ezért célszerűen a legegyszerűbb lineáris korrelációval számoltunk. A korreláció lényegében ugyanakkora az inverz függvényre is, amint azt a 4. ábra szemlélteti – most már az országnevek feltüntetése nélkül. Ez az ábra azt szemlélteti, hogy a kisebb korrupcióhoz (azaz nagyobb CPIértékhez) általában magasabb gazdasági fejlettség (1 főre jutó nagyobb GDP-vásárlóerő) tartozik.

A két ábra együtt tehát azt jelenti, hogy a gazdasági fejlettség és a korrupció szintje között fordított arányosság van. Ezt az összefüggést néha emlegetik a szakirodalomban is, de a tétel ilyen egzakt és széles körű bizonyítása nem található meg ott.

3. ábra: 2004. évi GDP-CPI függvény globális összehasonlításban
A korrupciós index (CPI) 2004. évre az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő függvényében
Megjegyzések: A nagy értékű CPI-pontoknál az országnevek kiírva. A dőlt betűs nevek az EU15 tagállamaira, a vastagított nevek a csatlakozó 8+2 volt szocialista országokra utalnak.
A lineáris korreláció egyenlete: y = 0,1895x+2,2528
A korrelációs együttható négyzete: R2 = 0,79


4. ábra: 2004. évi CPI-GDP függvény globális összehasonlításban
Az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő a korrupciós-index (CPI) függvényében
Corruption Perceptions Index (CPI) 2004-ben 146 országra (Kisebb CPI-ponszám = nagyobb korrupció)
A 1 főre jutó GDP-vásárlóerő forrása: a CIA Factbook 2004.
A lineáris korreláció egyenlete: y = 4,1696x–7,2627
A korrelációs együttható négyzete: R2 = 0,79


A 3. és a 4. ábra jól szemlélteti, hogy 2004-ben a magyar korrupció lényegében akkora, amekkora a gazdasági fejlettségéből egyébként is adódna a globális trenddel való összehasonlításban (az ábrán mutatott képlet szerint számolva is). A grafikonon a magyar CPI értékét jelző pont csak egy kissé esik a trendvonal mellé.

Az ábrán a legnagyobb fajlagos vásárlóerőhöz tartozó adatpont a luxemburgi adatpárt jelképezi. Ezt a pontot is megtartottuk itt, de mivel nagyon kilóg, el is hagyható lehetne – már csak azért is, mert Luxemburg túl kis ország ahhoz, hogy az esete mértékadó legyen. Minél kisebb egy ország ugyanis, annál szélsőségesebb lehet a viselkedése. A nagy gazdaságok a helyi szélsőségeket letompító nagy átlagokat képviselnek.

A korreláció négyzete (0,79) mindkét irányban ugyanakkora – bár ez elvileg lehetne másképp is. A korreláció négyzetéből gyökvonással számolható korrelációs együttható közel 0,9, ami (0,5-től eléggé távol eső, illetve) az 1-hez eléggé közel eső szám ahhoz, hogy a korrelációs összefüggés szorosságát, a szinte függvényszerű kapcsolatát jól alátámassza.

A magyarországi korrupció hosszú távú alakulása

Az 5. ábra az exszocialista országok korrupciós indexének alakulását mutatja be azokra az országokra, amelyekre elérhetőek voltak az adatok az 1980–92. évek időszakára is.

5. ábra: Az exszocialista országok korrupciós indexének alakulása


A grafikon jól szemlélteti, hogy az 1980–85. évekre publikált 1,63 nagyságú magyar CPI-pontérték nemcsak a többi magyar adathoz képest nagyon kicsi, hanem elég alacsony érték a többi volt szocialista ország ugyanerre az időszakra vonatkozó CPI-pontértékéhez képest is. Úgy tűnik, hogy e nagyon kis értékű korrupciós index (és az abból következő nagy korrupció) nem vezethető vissza csupán rendszerjellemzőkre, vagyis elsősorban a hiánygazdaság rendszerére, amelyben vagy sokáig kellett várni a telefon, az autó, a lakás stb. kiutalására, vagy némi „szocialista” összeköttetést kellett felmutatni, illetve csúszópénzt kellett adni.

A Transparency International Magyarország 1980–85. évi időszakaszára csak egy olyan adatot tart nyilván ebből az időszakból, amely szerinte megbízható forrásokból származó különféle adatok átlaga és a CPI értelmezése szerinti skálára való transzformációja. Mivel az 1995 előtti évekre a Transparency International még nem készített saját felméréseket, ezért ezek az adatok csak a nagyságrendet jelzik.

A Transparency International szerint az 1980–85. évi adatok forrása a következő: Az egyik felmérés dátuma 1980. év, és 68 országra terjedt ki. Arra a kérdésre adott válaszokat pontozták a (nagy nemzetközi orgánumként a menedzsereket világszerte tájékoztató) Business International újságírói, hogy a gazdasági ügyletek milyen mértékben tartalmaznak korrupciót vagy megkérdőjelezhető fizetségeket.

A másik, az 1982–85. évekre és 128 országra kiterjedő felmérést a Political Risk Service (East Syracuse, NY) munkatársai végezték. Arra a kérdésre adott válaszokat pontozták, hogy az egyes országokban milyen valószínűséggel követelnek illegális fizetést a kormányzat magas és alacsony szintjein.

1. tábla: CPI-pontok az 1980–85. évekre


E két felmérésben szerepelt Magyarország igen gyászosan. Az eredmény lesújtó, amint azt az 1. tábla szemlélteti. Az akkor felmért 54 ország körében a csúfos 46. helyezést értük el. Lekörözött bennünket Törökország, Kenya, Thaiföld stb.

Utólag lehet elmélkedni rajta, hogy jogosan- e. Lehet vitatni, hogy vajon véletlenül vagy az akkori viszonyok között szükségszerűen botlottak bele (legalább háromszor) hatalmat gyakorló olyan személyekbe, akik illegálisan pénzt kértek a döntésükért.

Megjegyezzük, hogy a Transparency International szerint az általa vizsgált első év, vagyis az 1995. év adatai sem olyan precízek és megbízhatóak, mint a további évekre vonatkozó sokkal pontosabb és koherensebb felmérési adatok.

A teljesség kedvéért ezt a kiugróan rossz értéket is bemutattuk, de az okait tovább nem keressük, és a továbbiakban ezt az időszakot az elemzéseinkbe nem vonjuk be.

Még röviden szólunk arról, hogy mi a háttere az 1988–1992. évekre vonatkozó adatoknak. A Transparency International közlése szerint ebben az időszakban két felmérés volt. Az egyik 1988-ban (a rendszerváltásunk előtt), a másik 1992-ben, a rendszerváltásunk után. A rendszerváltásunk tehát időben kb. a két felmérés közötti időszak közepe táján helyezkedett el.

Az 1988. évi egyik felmérést szintén a Business International újságírói végezték. A másik felmérést pedig a már említett Political Risk Service folytatta le. Így az 1980-as évtizedben csak ez a két szervezet minősítette a magyar közélet tisztaságát. Mindkét szervezet ugyanazokat a kérdéseket tette fel az évtized végén, mint az elején.

A mi szempontunkból nagy kár, hogy a rendszerváltást megelőző 1988. évi adatokat összevegyítették a rendszerváltás utáni 1992. évi adatokkal, amelyek a World Competitiveness Reportból származnak – az Institute for Management Development, Lausanne szervezet 36 országra kiterjedő felmérése alapján. Ez a szervezet arra a kérdésre kereste a választ, hogy miféle helytelen (korrupciós vagy megvesztegetési) gyakorlat lelhető fel a kormányzati szférában.

A közelmúltra a 6. ábra még nagyobb mértében nagyítja ki a magyarországi korrupciós index alakulásának a menetét.

6. ábra: A korrupció (mentesség) észlelési indexe (CPI) 3 éves mozgó átlagai Magyarországra
Megjegyzés: A 2001. évi csúcsérték nem 3 éves mozgó átlag, hanem csak egy éves adat, amely a 2000 júniusa és a 2001 júliusa közötti adatfelméréseket tükrözi.
Megjegyzés: A 2002. évi visszaesés gyors beállás a további évek (a 2003–2004) szintjére?
A 3 éves mozgó átlag megváltozásához a két előző év hatását is túl kell kompenzálni, tehát az adott évben nagyobb változást feltételez, a nem átlagolt esethez képest.


Az eddigieket pontosítva az ábra inzertszövege rámutat arra is, hogy az adott évi érték általában 3 éves görgetett értékként áll elő. Az 1995–97. évekre és az 1999. évre nem találtunk utalást arra, hogy az adatok az adott évi vagy 3 évi méréseken alapulnak-e vagy sem. A 3 éves görgetett értékként („mozgó átlagként”) való előállítás tompított változásokat eredményez, ami azt is jelenti, hogy

az átlagnak az ábrán mutatott változásánál az éves változás „nagyobb mértékű”, mert a változás a két előző év stabilizáló hatását is tartalmazza. Mindez az adott évre nagyobb változást tételez fel a mért értékben (a nem átlagolt esethez képest).

Megjegyezzük, hogy (a Transparency International honlapja szerint) a 2001. évi csúcsérték (kivételesen) nem 3 éves mozgó átlag, hanem csak egyéves adat, amely a 2000 júniusa és a 2001 júliusa közötti adatfelmérések eredményét tükrözi.

A 6. ábra szól arról is, hogy a 2002. évi zuhanás gyors közelítés az MSZP–SZDSZ kormányzás 2003–04. éveire jellemző még nagyobb korrupció szintje felé.

A nagypolitikai jelentőségű korrupciós ügyek a választások éveiben általában nagy hangsúlyt kapnak a hazai médiában (és ennek hatására a nemzetköziben is). Az 1998- as választási évben ilyen volt például az SZDSZ–MSZP páros korrupcióját látványosan leleplező Tocsik-ügy. Akkoriban a korrupció mértékegységét 1 tocsiknak nevezték, és forintban mintegy 800 milliót jelentett.

Korrupciós vonatkozásban hazánk megítélését jelentősen ronthatta a 2000–2002. években a médiában harsogva tárgyalt botránysorozat a háztartási olajjal kapcsolatban. Ennek során a médiasztárrá avanzsált Nógrádi Zsolt – és az ugyancsak médiasztárrá vált Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő által vezetett olajbizottság tanúja – 2000-ben hamisan állította a hatóságok előtt Pintér Sándor belügyminiszterről, Szabó Iván volt pénzügyminiszterről, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőről, Boross Péter volt miniszterelnökről és a fiáról, hogy a 90-es évek közepén bűnös kapcsolatban álltak a magyarországi olajmaffiával, és pénzt fogadtak el bűnözőktől. 2002 májusában Nógrádi tárgyalásán Pallag általánosságban még mindig alátámasztotta Nógrádinak a politikusokat terhelő állításait.

A médiaharsonák zengését erősítette ebben az időszakban a tv híradásaiban bilincsben és pórázon vezetve mutatott kisgazda államtitkár (vagyis Szabadi Béla politikai államtitkár a Torgyán által vezetett FVM-ből). A nézők hátán futkoshatott a hideg, és nyilván a külföldet is meghökkentette, hogy ekkora nagy embereket így vezetgetnek a rendőrök pórázon a tv-híradósok kamerái előtt!

2002-ben a választások előtt (áprilisban) a kisgazdapárti Székely Zoltán parlamenti képviselő korrupciós botrányától is zengett a sajtó. A Székely- per bírósági tárgyalásán leleplező hangfelvételeket prezentáltak, hogy miképpen alkudozott Székely a neki járó „dokumentumok” mennyiségéről. Úgy látszik, a kisgazdakörökben a korrupció egysége nem 1 tocsik volt, hanem a jóval szerényebb összeget jelentő 1 dokumentum (= 1 millió forint).

A 6. ábra jól szemlélteti, hogy a közélet tisztaságát illetően nemzetközi megítélésünk a FIDESZ-kormány időszakában volt a legjobb. A CPI értéke mind a három teljes évben magas volt, és 2001. évben érte el az eddigi abszolút maximumát is.

2002 nyarán kezdődött az SZDSZ–MSZP kormányzás, azután jött Keller László, az üvegzsebtörvény és Kulcsár Attila álbróker grandiózus (11 milliárdos) ügye. A 2003. évre már igen nagyot esett a magyar CPI, jelezve, hogy az új kurzusban nem csökkent, hanem nőtt a korrupció.

A Transparency International szerint (pontosabban a hazánkra vonatkozó 12 felmérésben részt vevő tíz tekintélyes nemzetközi szervezet összesített véleménye alapján) az új kormányzat eddig vizsgált két teljes évében (a 2003–04. években) a közélet jóval lejjebb csúszott a korrupció mocsarába, és kíváncsian várhatjuk a 2005. évre vonatkozó új adatot is (amelyet majd 2005 közepe táján publikálnak). Az új adat már gyorsan és jól értékelhető lesz, ha erre a grafikonra berajzoljuk az annak megfelelő pontot.

A korrupció az EU-hoz csatlakozó 8+2 rendszerváltó országban

A 2. tábla foglalja össze a CPI pontszámait az Európai Unióhoz már csatlakozott 8 rendszerváltó országra és várhatóan az Unióhoz a közeljövőben csatlakozó újabb két országra (vagyis Romániára és Bulgáriára). A tábla foghíjai jelzik, hogy ezek közül az országok közül nem mindegyik vett részt a felmérésekben (vagy nem volt meg a szükséges 3 felmérés).

2. tábla: 8+2 rendszerváltó ország


A tábla adatait értékelve azt látjuk, hogy igen változatos e térség korrupciós színvonala. Mint a globális összehasonlításból láttuk, a 2004. évi magyar korrupció éppen megfelel a GDP-CPI összefüggés nemzetközi trendjének. Térségi összehasonlításban a magyar közélet tisztasága elég jó, mert a CPI értéke 2004-ben a harmadik helyezést érte el. 2001- ben azonban már a második helyen volt!

A magyar közélet tisztaságának a 2001. év utáni romlása a tábla adatai alapján is jól követhető. A korrupció elmélyülésében messze megelőz bennünket Lengyelország (amelynek a CPI-pontértéke 1995-ben még jobb volt). A lengyel korrupciós index nagysága 2004-re már a második legmélyebbre esett. Csupán (az egész időszakra a korrupció mocsarába mélyen süllyedt) Románia helyzete rosszabb 2004. évben, mint a lengyeleké.

A lengyelhez egy kissé hasonló utat járt be Csehország is a korrupció alakulását illetően. A különbség csak annyi, hogy az utolsó két évben a cseh korrupció csökkent, ezért 2004-re Csehország újra az itteni középmezőnybe küzdötte fel magát – miután 2002-ben még Lettországgal holtversenyben állt a második legrosszabb helyen.

Ebben az összehasonlításban a legnagyobb javulást Bulgária és Lettország mutatja. Az is megjegyzendő, hogy Szlovénia és Észtország mindig dobogós helyezésű volt, és 2004-ben holtversenyben az első lett ezen országok körében.




Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány