Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sebestyén Tibor – Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében
1. rész

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

A közelmúltra a 6. ábra még nagyobb mértében nagyítja ki a magyarországi korrupciós index alakulásának a menetét.

6. ábra: A korrupció (mentesség) észlelési indexe (CPI) 3 éves mozgó átlagai Magyarországra
Megjegyzés: A 2001. évi csúcsérték nem 3 éves mozgó átlag, hanem csak egy éves adat, amely a 2000 júniusa és a 2001 júliusa közötti adatfelméréseket tükrözi.
Megjegyzés: A 2002. évi visszaesés gyors beállás a további évek (a 2003–2004) szintjére?
A 3 éves mozgó átlag megváltozásához a két előző év hatását is túl kell kompenzálni, tehát az adott évben nagyobb változást feltételez, a nem átlagolt esethez képest.


Az eddigieket pontosítva az ábra inzertszövege rámutat arra is, hogy az adott évi érték általában 3 éves görgetett értékként áll elő. Az 1995–97. évekre és az 1999. évre nem találtunk utalást arra, hogy az adatok az adott évi vagy 3 évi méréseken alapulnak-e vagy sem. A 3 éves görgetett értékként („mozgó átlagként”) való előállítás tompított változásokat eredményez, ami azt is jelenti, hogy

az átlagnak az ábrán mutatott változásánál az éves változás „nagyobb mértékű”, mert a változás a két előző év stabilizáló hatását is tartalmazza. Mindez az adott évre nagyobb változást tételez fel a mért értékben (a nem átlagolt esethez képest).

Megjegyezzük, hogy (a Transparency International honlapja szerint) a 2001. évi csúcsérték (kivételesen) nem 3 éves mozgó átlag, hanem csak egyéves adat, amely a 2000 júniusa és a 2001 júliusa közötti adatfelmérések eredményét tükrözi.

A 6. ábra szól arról is, hogy a 2002. évi zuhanás gyors közelítés az MSZP–SZDSZ kormányzás 2003–04. éveire jellemző még nagyobb korrupció szintje felé.

A nagypolitikai jelentőségű korrupciós ügyek a választások éveiben általában nagy hangsúlyt kapnak a hazai médiában (és ennek hatására a nemzetköziben is). Az 1998- as választási évben ilyen volt például az SZDSZ–MSZP páros korrupcióját látványosan leleplező Tocsik-ügy. Akkoriban a korrupció mértékegységét 1 tocsiknak nevezték, és forintban mintegy 800 milliót jelentett.

Korrupciós vonatkozásban hazánk megítélését jelentősen ronthatta a 2000–2002. években a médiában harsogva tárgyalt botránysorozat a háztartási olajjal kapcsolatban. Ennek során a médiasztárrá avanzsált Nógrádi Zsolt – és az ugyancsak médiasztárrá vált Pallag László kisgazda országgyűlési képviselő által vezetett olajbizottság tanúja – 2000-ben hamisan állította a hatóságok előtt Pintér Sándor belügyminiszterről, Szabó Iván volt pénzügyminiszterről, Lezsák Sándor országgyűlési képviselőről, Boross Péter volt miniszterelnökről és a fiáról, hogy a 90-es évek közepén bűnös kapcsolatban álltak a magyarországi olajmaffiával, és pénzt fogadtak el bűnözőktől. 2002 májusában Nógrádi tárgyalásán Pallag általánosságban még mindig alátámasztotta Nógrádinak a politikusokat terhelő állításait.

A médiaharsonák zengését erősítette ebben az időszakban a tv híradásaiban bilincsben és pórázon vezetve mutatott kisgazda államtitkár (vagyis Szabadi Béla politikai államtitkár a Torgyán által vezetett FVM-ből). A nézők hátán futkoshatott a hideg, és nyilván a külföldet is meghökkentette, hogy ekkora nagy embereket így vezetgetnek a rendőrök pórázon a tv-híradósok kamerái előtt!

2002-ben a választások előtt (áprilisban) a kisgazdapárti Székely Zoltán parlamenti képviselő korrupciós botrányától is zengett a sajtó. A Székely- per bírósági tárgyalásán leleplező hangfelvételeket prezentáltak, hogy miképpen alkudozott Székely a neki járó „dokumentumok” mennyiségéről. Úgy látszik, a kisgazdakörökben a korrupció egysége nem 1 tocsik volt, hanem a jóval szerényebb összeget jelentő 1 dokumentum (= 1 millió forint).

A 6. ábra jól szemlélteti, hogy a közélet tisztaságát illetően nemzetközi megítélésünk a FIDESZ-kormány időszakában volt a legjobb. A CPI értéke mind a három teljes évben magas volt, és 2001. évben érte el az eddigi abszolút maximumát is.

2002 nyarán kezdődött az SZDSZ–MSZP kormányzás, azután jött Keller László, az üvegzsebtörvény és Kulcsár Attila álbróker grandiózus (11 milliárdos) ügye. A 2003. évre már igen nagyot esett a magyar CPI, jelezve, hogy az új kurzusban nem csökkent, hanem nőtt a korrupció.

A Transparency International szerint (pontosabban a hazánkra vonatkozó 12 felmérésben részt vevő tíz tekintélyes nemzetközi szervezet összesített véleménye alapján) az új kormányzat eddig vizsgált két teljes évében (a 2003–04. években) a közélet jóval lejjebb csúszott a korrupció mocsarába, és kíváncsian várhatjuk a 2005. évre vonatkozó új adatot is (amelyet majd 2005 közepe táján publikálnak). Az új adat már gyorsan és jól értékelhető lesz, ha erre a grafikonra berajzoljuk az annak megfelelő pontot.


Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány