Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Sebestyén Tibor – Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében
1. rész

Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

4. ábra: 2004. évi CPI-GDP függvény globális összehasonlításban
Az 1 főre jutó GDP-vásárlóerő a korrupciós-index (CPI) függvényében
Corruption Perceptions Index (CPI) 2004-ben 146 országra (Kisebb CPI-ponszám = nagyobb korrupció)
A 1 főre jutó GDP-vásárlóerő forrása: a CIA Factbook 2004.
A lineáris korreláció egyenlete: y = 4,1696x–7,2627
A korrelációs együttható négyzete: R2 = 0,79


A 3. és a 4. ábra jól szemlélteti, hogy 2004-ben a magyar korrupció lényegében akkora, amekkora a gazdasági fejlettségéből egyébként is adódna a globális trenddel való összehasonlításban (az ábrán mutatott képlet szerint számolva is). A grafikonon a magyar CPI értékét jelző pont csak egy kissé esik a trendvonal mellé.

Az ábrán a legnagyobb fajlagos vásárlóerőhöz tartozó adatpont a luxemburgi adatpárt jelképezi. Ezt a pontot is megtartottuk itt, de mivel nagyon kilóg, el is hagyható lehetne – már csak azért is, mert Luxemburg túl kis ország ahhoz, hogy az esete mértékadó legyen. Minél kisebb egy ország ugyanis, annál szélsőségesebb lehet a viselkedése. A nagy gazdaságok a helyi szélsőségeket letompító nagy átlagokat képviselnek.

A korreláció négyzete (0,79) mindkét irányban ugyanakkora – bár ez elvileg lehetne másképp is. A korreláció négyzetéből gyökvonással számolható korrelációs együttható közel 0,9, ami (0,5-től eléggé távol eső, illetve) az 1-hez eléggé közel eső szám ahhoz, hogy a korrelációs összefüggés szorosságát, a szinte függvényszerű kapcsolatát jól alátámassza.


Oldalak: « 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány