Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Korrupciós trendek a magyar és nemzetközi adatok tükrében
1. rész

Megjelent: 2005. április – 1. évfolyam, 3. szám

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 » Oldaltörés nélkül

DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, gazdasági matematikus. A cikk alapjául szolgáló tanulmány a szerző vezetésével az Eutrend Kutatóban, a Szövetség a Polgári Magyarország Alapítvány megbízásából készült. A trendelemző számítások felhasználói programjait, valamint az ábrákat és a táblákat Sebestyén Kristóf készítette.
A tanulmány második része. A tanulmány, teljes szerkesztetlen, színes változata letölthető.
Bevezetés
A korrupcióról rengeteget beszélnek és publikálnak. A Google keresőprogramja a korrupció szóra mintegy 81 ezer magyar nyelvű találatot jelez, a corruption kifejezésre pedig több mint 12 millió angol nyelvű találatot ad. Ennek ellenére hiány van a trendeket széleskörűen bemutató és elemző publikációkban.

Az alábbiak a legfontosabb trendelemzési eredményeinket mutatják be, amelyek elsősorban a Transparency International (rövidítve TI) elnevezésű szervezet felmérésein és publikációin alapulnak. Felhasználtuk a Transparency International által kiegészítésképpen gyűjtött történelmi visszatekintő idősorokat is.

A korrupcióra vonatkozóan a globálisan összehangolt mennyiségi adatok a Transparency International által definiált és világszerte elterjesztett Corruption Perceptions Index (rövidítve CPI, magyarul: korrupcióészlelési index) pontértékeiként jelennek meg. Már most (és még majd gyakran) megjegyezzük, hogy az 1–10 skálán mért kisebb CPI pontszám nagyobb korrupciót jelent (vagyis a 10 a teljes korrupciómentesség ideális esetére, az 1 pedig a korrupció elvi maximumára utal). A CPIpontszám a közélet tisztaságával arányos mutatószám, vagyis fordítva arányos az észlelt korrupció színvonalával. Ez a grafikonokon úgy érzékelhető, hogy a magasabban elhelyezkedő CPI-pontok (görbeszakaszok) a korrupció mocsarából való kiemelkedést jelentik, a mélyebben elhelyezkedő pontok (görbeszakaszok) pedig a korrupcióba való elmerülés mértékét tükrözik.

A Transparency International 1995 óta évenkénti jelentésben számol be a korrupció nemzetközi összehasonlításban kapott mértékeiről. A szervezet visszatekintő adatokat is közölt az 1980–85. és az 1988–92. évek időszakára több országra – köztük Magyarországra is. 1995-ben még csak 41 országra terjedt ki a felmérési tevékenység, a fokozatos bővítések után azonban 2004-re már 146 országra bővült a vizsgálataik köre.

Az elemzési eredmények rövid bemutatása
Az alábbiak a Transparency International publikált adatait felhasználva mutatják be az általunk végzett elemzés legfőbb eredményeit. A magyar korrupció színvonalának az alakulását először a lehető legszélesebb nemzetközi összehasonlításban és a lehető leghosszabb időtávra vetjük össze a többi országra jellemző értékekkel. 2004. évre meghatározzuk a korrupció globális trendjét is az országok gazdagsága, illetve szegénysége függvényében. Közben kimutatjuk azt is, hogy a gazdasági fejlettség és a korrupció szintje fordítottan arányos egymással.

Ezután részletesebben szemügyre vesszük a magyarországi korrupció időbeli alakulását. A fejezetet a szomszédos exszocialista országokkal való részletes összehasonlításokkal és néhány módszertani részlet felvillantásával zárjuk.

A magyar korrupció trendje a legszélesebb globális összehasonlításban

A 1. ábra a magyar korrupció trendjét globálisan a lehető legszélesebb időbeli összehasonlításban szemlélteti néhány nagy ország, valamint a legrosszabbak közé tartozó Nigéria és a legjobbak közé tartozó Finnország CPI-trendjével összehasonlítva.

A 2. ábra nem egy-egy országot vesz összehasonlítási alapul, hanem a különféle országcsoportok átlagát. A saját számításokon alapuló súlyozott átlagképzéshez a népességszámokat használtuk súlyfaktorként azt tekintve fontosnak, hogy a korrupció egy bizonyos szintje mennyi embert érint. Az átlagokban a fejlett országokat a 30 OECD-ország reprezentálja, a maradék 148 pedig a fejlődők és a lemaradók tömegét. Kiszámítottuk a „világátlagot”, a világtrend értékét is. Az EU 15 tagországa és a hozzájuk csatlakozott (illetve a közeljövőben csatlakozó) 12 ország átlagát a közeli érintettségünk okán tüntetjük fel. Magyarország és a csatlakozók összehasonlítását a következőkben még részletezzük (országonként is).

A magyar adatok minden vizsgált időpontra rendelkezésre állnak. Az 1980–85. és az 1988–92. évekre azonban nincs éves bontás (az ábrán sem). Az 5 éves szakaszokat a későbbiekben azonos értékű adatokkal vesszük figyelembe (mert mi sem vállalkozunk a strukturált megbontásukra).

Az ábrák jól szemléltetik a magyar korrupció globális helyzetét és menetét nemzetközi összehasonlításban. Jól látható, hogy a rendszerváltás során és elején miképpen emelkedtünk ki a mindent átható szocialista összeköttetések korrupciós mocsarából.

Az 1980–85. évek időszakára vonatkozó igen alacsony (1,63 nagyságú) magyar CPI-pontérték nagyon meglepő és kétséges is, mivel nem magyarázható a szocialista viszonyokkal. Ettől az egy CPI-adatponttól eltekintve Magyarország globális helyezése a középmezőnyhöz tartozik.

1. ábra: A magyar korrupció trendje globális összehasonlításban
Példák a korrupciós index változási trendjére (nagy országok, Magyarország és a min.-max. példái)



Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány