Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Otthonteremtés európai és polgári módon

Megjelent: 2005. április – 1. évfolyam, 3. szám


A nemzet erejét a biztos családi hátteret jelentő otthonok adják. Nyilvánvaló, hogy csak akkor lehet megelégedett és boldog az állampolgár, ha megélhetését, fejlődését és önmegvalósítását biztosítani tudja mind maga, mind családja részére. Saját lakás vagy családi ház, esetleg elérhető bérű lakás nélkül nem remélhetjük azt, hogy alapvető javulás áll be a közmorálban, a nemzeti tudatban, a fegyelmezett munkavégzésben, csökkenés a bűnözésben és javulás a közegészségügyben. Nem oldódik meg egyik legnagyobb gondunk, a népességfogyás sem.

A polgári otthonteremtés abban különbözik a korábbi lakásépítési modellektől, hogy figyelembe veszi az uniós csatlakozást, tehát törekszik a minőségi, környezetbarát és energiatakarékos lakásépítés feltételeinek megteremtésére, annak állami eszközökkel történő befolyásolására.

A múlt század soha nem tapasztalt megpróbáltatásokat jelentett a magyar népnek is.

Elég, ha a háborúkra, Trianonra, a különböző okokból történt meghurcoltatásokra, bebörtönzésekre és kivégzésekre gondolunk. Városaink és lakás állományunk károsodása példa nélküli volt.

Helyre kellett állítani a háborús károkat, és fel kellett számolni a városok nyomortelepeit. Ez lényegében a 70-es évekre meg is történt.

A nagyfokú szegénység és az állandó építőanyag-hiány ellenére a 70-80- as évek mégis fellendülést hoztak ezen a téren, amit az állam aktív közreműködése tett lehetővé. Cementgyárak, téglagyárak és egyéb építőanyaggyárak épültek. Olcsó hitel és olcsó építőanyag tette lehetővé a lakásépítés növekedését.

1975-ben épült Magyarországon minden idők legtöbb lakása, néhány száz híján százezer. A statisztika számai imponálóak voltak, büszkélkedett is vele az akkori kormányzat. Az UNESCO példaértékűnek tekintette a magyar lakásépítést ebben az időben. Delegációk látogattak Magyarországra, de nem volt minden vélemény pozitív a látottakról.

Valójában egészen más kép rajzolódik ki, ha a számok mögé nézünk.

Az épített lakások 60%-a panel volt, az átlag lakásméret 54 m2-es, minőségük már új állapotukban is elfogadhatatlanul rossz. Gomba módra szaporodtak a toronypanellel megtűzdelt lakótelepek. Legszomorúbb látvány a falvak szélén felépített panel lakótelep.

Lakótelepeken él ma is a lakosság mintegy 25%-a. Ezáltal a jelenlegi lakáspolitika egyik kritikus pontja éppen a panelkérdés.

A lakótelepen nagyobb a bűnözés, az alkoholizmus és a betegség, valamint a gyógyszerfogyasztás az országos átlagnál. Hangsúlyozom, hogy nem a panellakásokban élők tehetnek lakáskörülményeikről. A jelenlegi helyzetet egy harminc évvel ezelőtt elhibázott lakáspolitika okozta.

A „panelbomba” annyi szociális, tulajdonjogi, anyagi és műszaki kérdést vet fel, hogy megoldásukra nem elegendőek azok a koncepció nélküli próbálkozások, melyek pótszigetelést vagy nyílászárócserét jelentenek. Teljes körű, hosszú távú, emberközpontú megoldást kell találni, mely a polgári kormányzat lakáspolitikájának legnagyobb kihívása lesz.

A bajokat tetőzte, hogy a rendszerváltozás egyik nagy vesztese a magyar lakáspolitika volt. A rendszerváltozást közvetlenül követő gondok, a Bokros- csomag, a hibás gazdaság- és lakáspolitika olyan helyzetet teremtett, mely a század végére változtatásokat követelt.

A megalakult civil szervezetek egyre határozottabban sürgettek új megoldásokat.

A változásokhoz kormányzati megújulásnak kellett megtörténnie.

Ez be is következett, mivel 2000–2002 között olyan személyi és szemléletbeli változások történtek, melyek alapvető kormányzati rendelkezésekkel teljesen új alapokra helyezték a lakáspolitikát, és olyan eredmények hoztak, olyan lendületet adtak a lakásépítésnek melyek hatása máig megmaradt, annak ellenére, hogy a jelenlegi kormányzat hibás lakáspolitikai felfogása és alkalmatlan személyi állománya komolyan fékezi a növekedést. (Ne tévesszen meg senkit, hogy a használatba vett lakások száma meghaladta a minimálisan szükséges 40 ezres számot az elmúlt évben.

Ezeket a lakásokat 3 évvel ezelőtt kezdték építeni! Továbbá az átlagos lakásméret jelentősen csökkent az utóbbi években, ez is a statisztikát javítja. Megjegyzem, hogy célszerűbb lenne az évente átadott lakás-m2-t nyilvántartani, mint lakásépítési mutatót, a jelenleg érvényben lévő darabszám helyett.

Reálisabb képet mutat jelen helyzetről a sajnálatosan csökkenő építőanyag- eladás és az építési engedélyek számának visszaesése.)

Most amikor újragondoljuk az otthonteremtéssel kapcsolatos teendőket a 2006-os választások után, a polgári kormányzatnak is új szemlélettel kell közelítenie ehhez a kérdéshez (ahol már egyszer elvitathatatlan eredményeket ért el) azért, mert megváltoztak a külső körülmények, mozgásterünket az Unió befolyásolja, és előtérbe került az energiatakarékos, környezetbarát építés követelménye.

Stratégiai koncepcióként kell megjelölnünk, hogy saját otthon jusson mindenkinek jelentős állami szerepvállalás mellett. Kapjon fontos szerepet a jövő lakáspolitikájában az öngondoskodás.

Épüljön minél több értékes új otthon jó minőségű, környezetbarát, energiatakarékos használatot biztosító építőanyagokból. Honosítsuk a jól bevált osztrák bérlakásrendszert.

Segítse az állam anyagilag is az építőanyagokat, valamint a lakás használathoz szükséges, alternatív energiát hasznosító berendezéseket gyártó és szolgáltató vállalkozásokat.

Stratégiai eszközként Építésügyi Minisztériumra van szükség, költségvetési keretösszeget kell megjelölni az otthonteremtéshez, reálisan elérhetővé kell tenni az első saját otthon megszerzését alanyi jogon járó, vissza nem térítendő támogatással, a közvetítői haszon csökkentése mellett, ismét működőképessé kell tenni a lakásmobilitást a használtlakás-vásárlás állami támogatásával, biztosítani kell a devizaalapú hiteleket árfolyam-garanciával, létre kell hozni egy városi rehabilitációs alapot, valamint építési Tanácsadó Testületet, képzési és kommunikációs programmal.

Programunkat Európai Otthonteremtési Programnak (EurOP) neveztük el azért, hogy olyan kialakítású és méretű, továbbá felszereltségű és tulajdonságú otthonok létesüljenek, melyek a 21. század Európájának minden tekintetben megfelelnek, segítve ezáltal is felzárkózásunkat.

A következőkben sorra veszem azokat a célokat, melyeket el kell érnünk, ha ismét jelentős eredményeket akarunk elérni ezen a téren.

A születésszám növelése saját otthonnal
Magyarországon alacsony a születésszám, amiben minden felmérés szerint jelentős szerepet kap a lakhatással kapcsolatos elégtelen feltételrendszer. Az elérhető saját otthon a felmérések szerint jelentős mértékben javítaná a családok gyermekvállalási kedvét. Magyarország rendkívül rossz demográfiai mutatói mögött két jelenség húzódik meg: nem születik meg a nők által tervezett gyermekszám, és kiugróan magas a 45–65 év közötti férfiak halálozási aránya. A házasságkötéskor tervezett gyermekek megszületését a munka és az otthon elérhetőségének alacsony esélye, biztonsága korlátozza. A magyar családok minden felmérés szerint több gyermeket vállalnának, ha a munka és az otthon területén a jelenlegihez képest nagyobb biztonságot érzékelnének.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja az, hogy a saját otthonhoz való jutást olyan mértékben tegye biztonságossá és elérhetővé, amely már nem akadályozza, hanem ösztönzi a gyermekvállalást.

Hosszabb életkor saját otthonnal
A kirívóan rossz demográfiai adatok mögötti másik ok a 45–65 év közötti férfi lakosság Európában egyedülállóan rossz halálozási aránya. E mögött ugyanaz a két ok húzódik meg, mint az alacsony gyermekvállalási hajlandóság mögött: a munka és az otthon elérhetőségének, biztonságának a hiánya. Társadalomkutatók és pszichológusok szerint egyértelmű összefüggés áll fenn a saját otthon és a várható életkor között: a saját otthon hiánya kisebb, megléte nagyobb esélyt ad a magasabb várható életkor elérésére.

A magyar társadalom kirívóan rossz népesedési mutatói mögött az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és a 45–65 év közötti férfiak kirívóan magas halálozási aránya mellett a krónikus betegségek magas előfordulása játszik vezető szerepet.
Az EurOP kiemelt célja a várható életkor meghosszabbítása a saját otthon elérhetőségének megerősítésén keresztül.

Egészségesebb élet saját otthonnal
A magyar társadalom kirívóan rossz népesedési mutatói mögött az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és a 45–65 év közötti férfiak kirívóan magas halálozási aránya mellett a krónikus betegségek magas előfordulása játszik vezető szerepet. A szív- és keringési betegségek, a daganatos betegségek, az ezekkel szoros összefüggésben lévő depressziós tünetek együttesen játsszák a legfontosabb szerepet a várható életkor nyugat-európai országokhoz képesti jelentős elmaradásában Magyarországon. A társadalomtudományi felmérések és kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az egészség és a saját otthon között igen szoros a kapcsolat. Az öröklött tulajdonságok és az egészségügyi rendszer együttesen csak legfeljebb az egészségügyi állapot 40-50%-át határozzák meg, míg egészségünk 50-60%-ban az életmódunktól függ. Az életmód egyik döntő tényezője – a munka, táplálkozás, környezet, ital és dohányzás mellett – az, hogy valaki elégedett-e lakhatási körülményeivel. A saját otthon és a lakáskörülményekkel való elégedettség jelentős, sokszor rejtett tényezője egészségi állapotunknak, így döntő tényezője a népesedési folyamatoknak.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja a saját otthonhoz való hozzájutás megkönnyítésén keresztül a krónikus halálokok gyakoriságának csökkentése Magyarországon.

Biztonságosabb élet saját otthonnal
A saját otthonnal rendelkező családokban kevesebb a válás, az állami gondozásba adott gyermek. Statisztikailag bizonyított tény, hogy a bűnözés, az alkoholizmus (és az ebből fakadó megbetegedések) mintegy 15%-kal kevesebb a családi házban élők között, mint a nagy lakótelepeken. Kisebb a gyógykezelésre fordított költség és a gyógyszerigény, valamint a munkából kiesett napok száma.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja a saját otthonban eltöltött biztonságosabb élet megteremtése.

Átállás az öngondoskodási társadalmi modellre
A magyar társadalom félúton van a korábbi állami gondoskodás és a piaci öngondoskodó társadalmi modell között. Már nem élvezi a jóléti állami gondoskodás nyugat-európai megoldásaitól ugyan különböző, kevésbé hatékony, de mégis működő állami formáit, de még nem épültek ki a piaci típusú öngondoskodás intézményei. Az állam már nem, a piac még nem segíti az egyént és a családokat abban, hogy igényeik szerint megoldhassák az otthonteremtés problémáját. A piaci öngondoskodás társadalmi modelljére való átállás három pilléren nyugszik: a munkaerőpiacon értékesíthető tudás megszerzésén, a saját otthon elérésén és a pénzügyi megtakarításokon.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja, hogy az öngondoskodó társadalmi modellre történő áttérést egyszerre segítse két meghatározó területen: a saját otthon elérésén keresztül, illetve a pénzügyi megtakarítások területén. Olyan otthonteremtési eszközrendszert célzunk meg, amelyben a saját otthon mindenki számára elérhetővé válik, és ehhez egyéni és családi pénzügyi megtakarításokon keresztül vezet az út.

A családok megerősítése
Kiemelt társadalompolitikai célunk a családok megerősítése Magyarországon, mert a családok a társadalom olyan közösségei, amelyekben az ismert leghatékonyabb módon történik meg a tudástőke és a társadalmi tőke bővített újratermelése. A családokon belüli ismeretátadás, a tudástőke felhalmozása és a társadalmi tőke meghatározó elemeinek a felépítése nélkülözhetetlen eleme a sikeres társadalmi és gazdasági működésnek, mert az iskolarendszer vagy a munkaerőpiac nem helyettesítheti a családi közösségek tudástőkét és társadalmi tőkét megőrző és bővítő tevékenységét.

Az EurOP kiemelt célja, hogy olyan eszközrendszert működtessen, amely az egyéni életformák mindegyikében lehetőséget nyújt a saját otthon eléréséhez, és kiemelten megkönnyíti a családok saját otthonhoz való hozzájutását.

A munkaalapú társadalom kiépítése
A magyar társadalom jelenlegi foglalkoztatási szerkezete jelentős torzulásokat mutat. Mintegy 800 ezer főre tehető a közszféra által foglalkoztatottak száma, mintegy 1,2 millió vállalkozó és önfoglalkoztató jelenik meg a statisztikákban, és mintegy 1,9 millió alkalmazott dolgozik az üzleti vállalkozásoknál. A közel 4 millió foglalkoztatott mellett mintegy 3,2 millió nyugdíjas, 2,3 millió diák és több százezer munkanélküli jellemzi a magyar társadalom szerkezetét. Kirívóan magas az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, alacsony a nyugdíjaskorú népesség foglalkoztatottsága, és általában alacsony a foglalkoztatási arány. Az alacsony munkanélküliségi ráta megtévesztő, mert a statisztikákból kikerült több százezer olyan aktív korú, akik időlegesen jelen vannak a munkaerőpiacon, mégsem tekinthetők foglalkoztatottaknak.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja, hogy a saját otthon elérésén keresztül segítse a munkaalapú társadalom és gazdaság megerősödését. Ezt részben az évi 40-50 ezer új otthon felépítésén keresztül, részben a mainál nagyságrendileg magasabb lakás-korszerűsítési tevékenységen keresztül érheti el, mert az építőipar és építőanyag-ipar, valamint általában a lakásépítések és -felújítások által igényelt munkaerő-szerkezet lényegesen eltér a feldolgozóipar vagy a szolgáltatószektor munkaerő-szerkezetétől. Itt magasabb a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása, ezért ez a terület képes felszívni a máshol nem foglalkoztatható munkaerő jelentős részét Magyarországon. A saját otthon általánossá válása azonban nem csupán a munkaerő-kereslet, hanem a -kínálat oldalán is minőségi változást hozhat, mert a szolgáltatószektor további térnyerése az otthonról ellátható munka tevékenységi körét bővíti. Az otthon is munkahellyé válik, tehát az otthonteremtés valójában munkahelyteremtés.

A gazdasági növekedés gyorsítása
A társadalompolitika mellett a gazdaságpolitikának is jelentős szempontjai vannak a lakáspolitika területén. A bruttó hazai termékben mintegy 12%-os részesedéssel rendelkezik a teljes építőipar és a lakásszektor, ami önmagában is indokolja a gazdaságpolitika „érdeklődését” az otthonteremtés és lakáspolitika iránt. A gazdaságpolitika szempontjából azonban még nagyobb a jelentősége az építőiparnak, ezen belül a lakásszektornak, mert a gazdasági felzárkózás gyorsítása szempontjából az egyik olyan terület, amely nem függ jelentősen a külső konjunktúrától, így az export vezérelte gazdasági fejlődéstől. A gazdasági felzárkózást a globális és európai dekonjunkturális időszakokban is fenntarthatja egy erőteljes belső építőipari és építőanyag- ipari tevékenység, amely jelentős mértékben alapozódhat a lakásállomány megújítására és az új otthonok építésére. Ezt a 2001-2003 közötti globális és európai dekonjunkturális szakaszban elért magyar eredmények egyértelműen igazolják.

Az ÁKM-számítások egyértelműen bizonyították, hogy a lakásépítés javítja az államháztartási pozíciót.
Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy olyan eszköztárat működtessen, amely gyorsítja a GDP-növekedést, ezen belül a globális és európai dekonjunkturális szakaszokban is segíti az EU-átlagot legalább kétszer meghaladó magyar gazdaságnövekedés fenntartását.

Az államháztartási egyensúly javítása
Az ÁKM-számítások egyértelműen bizonyították, hogy a lakásépítés javítja az államháztartási pozíciót. Ezt támasztotta alá az a számítás is, amely szerint ha az állam 100 milliárd forintot fordít a lakásépítés támogatására, akkor 110 milliárd forint többletbevétele származik ebből a tevékenységből (a Gazdaságkutató Intézet számításai). A Növekedéskutató Intézet számításai még jobb és szorosabb összefüggéseket találtak (A magyar építőipar ágazati kapcsolatok mérlegének elemzése, Növekedéskutató Intézet, 2004. június).

Az EurOP gazdaságpolitikai célja, hogy olyan megoldásokat érvényesítsen a kormányzati működésben, amelyek úgy adnak több állami támogatást az otthonteremtéshez, hogy közben az állam több bevételhez jut, mint amit támogatásként kifizet. A gazdaságpolitika így jelentős segítséget kaphat a lakásszektortól az államháztartási egyensúly javításához.

A makrogazdasági egyensúlyok javítása
Az EurOP gazdaságpolitikai célja, hogy ne csupán az államháztartási egyensúly javítását segítse a lakáspolitika, hanem a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg pozícióját is. A Növekedéskutató Intézet által végzett ÁKM-számítások bizonyították, hogy a lakásépítkezés közvetlen és közvetett importtartalma relatíve kicsi, ezért az évi 40-50 ezer új otthon felépítésére, valamint a mainál nagyságrendileg nagyobb lakásfelújítási tevékenységre épülő EurOP eszközrendszer nem terheli a külgazdasági egyensúlyi mutatókat. Sőt, a lakáspiaci és ingatlanpiaci dinamizmus fenntartásán keresztül bővíti a külföldi tőkeberuházásokat, ezzel javítja a folyó fizetési mérleget.

Az EurOP kiemelt célja a makrogazdasági egyensúlyok javítása.

Az infláció csökkentése
Olyan eszközrendszerre teszünk javaslatot, amely a lakáspiacon a kereslet folyamatos bővülésével legalább lépést tartó kínálati bővítést eredményez. A magyar gazdaság felzárkózási pályája azt jelenti, hogy a következő 5-10 évben folyamatosan és jelentősen bővül a társadalom rendelkezésére álló szabadon elkölthető jövedelem. A hitelkamatok várható csökkentése tovább bővíti a potenciális keresleti tényezőket Magyarországon. Ezek eredőjeképpen jelentős és folyamatos inflációs nyomás lesz jelen a belső piacon, amely egy összehangolt inflációellenes program nélkül megakadályozhatja az eurózónához történő csatlakozáshoz szükséges, valószínűleg 3% alatti inflációs környezet kialakulását. Az építőipar és az építőanyag-ipar, a lakás- és ingatlanpiac területén folyamatosan bővülő kínálatot önmagában a piaci szereplők nem tudják biztosítani. Állami eszközrendszer nélkül egyébként is igen erőteljes ciklikus ingadozást mutat az ingatlanpiaci árszint, ami kiszámíthatatlanná tenné az inflációcsökkentés gazdaságpolitikai programját. A lakáspiaci kínálat folyamatos bővülése – ahogy azt láttuk 2000–2004 között – képes arra, hogy jelentősen bővülő potenciális vásárlóerő esetén is megakadályozza az árak elszabadulását, ezzel a nemzetgazdaság magas inflációs környezetének az állandósulását.

Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy a kínálat növelésén keresztül mérsékelje a hazai inflációt, ezzel segítse az eurózónához való csatlakozást.

A foglalkoztatás bővítése
Az otthonteremtés és lakáspolitika egyik döntő prioritása a foglalkoztatás bővítése Magyarországon. Ez azonban nem csupán a társadalompolitika, hanem a gazdaságpolitika szempontjából is lényeges. Előbbi esetében a munkaalapú társadalom, a gazdaságpolitika szempontjából a költségvetési bevételek és kiadások alakulása szempontjából lényeges a foglalkoztatási ráta növelése. A gazdaságpolitika mozgásterét folyamatosan és jelentősen bővítheti, ha folyamatosan és érezhető módon nő Magyarországon a foglalkoztatási ráta. Ez nem képzelhető el az építőipar, ezen belül az otthonteremtés és lakásépítés folyamatos bővülése nélkül. Ennek oka a magyar munkaerő képzettségi szerkezete: a képzetlen, illetve alacsony szakképzettséggel rendelkező munkavállalók jelentős részét csak az építőipar, illetve a lakásépítéssel és lakás-korszerűsítéssel kapcsolatos többi szakágazat képes felszívni. Ez a következő 5-10 év időhorizontján végig érvényes összefüggés lesz, de egyes időszakokban még nyomatékosabban is megjelenhet. Ezt várjuk a 2005–2007 közötti időszakban, amikor a kínai verseny miatt a magyar textilipar lényegében összeomolhat, és a munkanélküliségi ráta jelentős növekedését csupán a lakásépítéssel kapcsolatos tevékenységek, valamint a szolgáltatószektor bővülése előzheti meg.

Az EurOP kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése és a munkanélküliségi ráta növekedésének megakadályozása.

Az energiafüggőség mérséklése és az energia fajlagos csökkentése
A teljes nemzeti hőenergia-fogyasztás mintegy 50%-át az épületek energiafelhasználása teszi ki, így az energiatakarékos építkezés és az energiamegtakarítást lehetővé tevő otthonteremtési modell gyors, közvetlen és jelentős mértékű megtakarítást eredményezhet a magyar energiafelhasználásban. Magyarországon a lakások üzemeltetéséhez szükséges energia mintegy háromszorosa az uniós átlagnak (több mint 200 kWó/m2 évente), ennek 25%-kal történő csökkentése annyi energiamegtakarítást jelenthet 10 év alatt, mint a paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítménye.

Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy olyan eszközrendszert működtessen, amely folyamatosan és jelentős mértékben csökkenti a lakóépületek energiafogyasztását. Ez természetesen csökkenti a GDP-hez viszonyított fajlagos energiafelhasználást, de közvetlen és közvetett módon csökkenti Magyarország energiafüggőségét is, mivel az épületek fűtése jelentős mértékben szénhidrogénforrásokon alapul, ennek zöme import. Az épületek villamosenergia-felhasználása mögött is szénhidrogénimport húzódik meg, mert a villamosenergia-termelés 50%-ban szénhidrogénforráson alapul. Ezek alapján az EurOP egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja a magyar energiafüggőség mérséklése és az energia fajlagosan érzékelhető csökkentése.

A lakásállomány megőrzése: évi 40-50 ezer új otthon
Magyarországon mintegy 4 millió lakáscélra használt épület működik, 100 éves élettartamot számítva évente legalább 40 ezer új, lakás céljára használható épületet kell emelni ahhoz, hogy a nemzeti vagyon egyik legnagyobb részét megőrizzük. Az évi 40 ezer új otthon építése csupán arra elég, hogy ne romoljon a magyar lakásállomány mennyiségi szerkezete, és ezt a fontos összefüggést egy, a lakásügyekkel régen foglalkozó tanácsadó szervezet (DEM) mondta ki először 1992-ben. Természetesen a nemzeti lakásvagyon értéke nő, ha a lakásvagyon szerkezete minőségi irányba változik.

Elvileg felvethető, hogy csökkenő népesség esetén továbbra is fenn kell-e tartani a 4 millió körüli önálló otthont tartalmazó lakásvagyont, hiszen ha a magyar politika elfogadná azt a trendet, hogy 2050-re a magyar népesség mindössze 7 millió főt tenne ki, akkor elvileg elegendő lehetne 3 millió önálló otthon. Megítélésünk szerint ez a népesedési előrejelzés semmilyen szempontból nem fogadható el, a hazai népesedési folyamatok megfordítása – különösen a gyermekvállalási kedv növelése, a 45–65 év közötti férfiak halálozási arányának javítása és a krónikus betegségekben elért vezető helyről való visszalépés segítségével – a következő két évtizedben a legfontosabb nemzetstratégiai célja Magyarországnak, és ez véleményünk szerint reálisan el is érhető.

Ebből következően az EurOP gazdaságpolitikai céljai között nem szerepel egy 7 milliós magyar népességre méretezett 3 milliós lakásvagyon elérése, éppen fordítva, a jelenlegi 4 milliós lakásvagyon 100 éves időtartamból visszaszámított folyamatos megújítását tűzzük ki célul. Az EurOP kiemelt lakáspolitikai prioritása tehát az, hogy felépüljön évente legalább 40 ezer új, lakáscélra használható épület, otthon Magyarországon.

A lakásállomány minőségi megújítása
A felmérések különböző számokat adnak arra vonatkozóan, hogy a mintegy 4 milliós magyar lakásvagyonból milyen részarányt jelentenek a lakáscélra valójában nem használható, minőségi paramétereikben elfogadhatatlan (szubstandard) lakások. Egyes számítások szerint 1,2 millió, más számítások szerint 800 ezer, a legoptimistább felmérés szerint is legalább 500 ezer olyan lakáscélra használt épület van ma Magyarországon, amely minőségi paraméterében nem felel meg a modern otthon fogalmának és feltételeinek.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja, hogy évről évre folyamatosan és érzékelhető módon csökkenjen Magyarországon a modern otthon minőségi paramétereit nem elérő lakóépületek száma és aránya. Ez a lakáspolitikai prioritás azt jelenti, hogy nem csupán az évi 40-50 ezer új otthon felépítése, hanem a lakásállomány folyamatos minőségi megújítása is nélkülözhetetlen, az EurOP eszközrendszerének e cél teljesítését is el kell érnie.

A sűrűn lakott lakások arányának csökkentése
A felmérések ugyancsak különböznek arra vonatkozóan, hogy a mintegy 4 milliós lakásállományon belül milyen mértékű a sűrűn lakott otthonok aránya. A 10-15% közé tehető arány azt jelzi, hogy 400-600 ezer közé tehető azon lakáscélra használt épületek száma ma Magyarországon, amelyek a minőségi életmód feltételeinek abból a szempontból nem tesznek eleget, hogy többen élnek az adott otthonokban, mint az elfogadható szint.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai céljai közé tartozik a sűrűn lakott lakások arányának csökkentése, valamint az egy szobára eső lakók számának a mérséklése. Ez a minőségi lakhatás, az egészséges életmód és az otthon munka céljára felhasználhatósága szempontjából egyaránt lényeges célkitűzés.

A minőségi paraméterekkel rendelkező lakások arányának növelése
Felmérések szerint ma Magyarországon 45-55% közé tehető a 4 milliós lakásállományból azon otthonok aránya, amelyek a lakhatás minőségi paraméterei szempontjából jónak minősülnek. A lakáspolitika prioritásai közé tartozik az is, hogy fokozatosan növekedjen a minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok aránya a magyar lakásvagyonban. Nem egyszerűen egy mennyiségi megőrzés, még csak nem is általában egy minőségi lakásvagyon megújítása a cél, hanem egyszerre kell elérni a rossz paraméterekkel rendelkező lakások arányának nagyságrendi csökkentését és a jó minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok arányának növekedését. Az átlagos minőségi paraméterek itt nem mondanak semmit, mert külön-külön kell elérni fordulatot a lakásvagyon eltérő minőséget reprezentáló csoportjaiban.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja, hogy folyamatosan növekedjen a minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok aránya a teljes lakásvagyonban.

A bérlakásállomány mennyiségének és arányának növelése
A magyar lakásvagyon tulajdonosi szerkezete jelentős mértékben eltér az Európai Unió más országaiban kialakult tulajdonszerkezettől. Míg az Európai Unióban közel 40%-os a bérlakások aránya, addig Magyarországon az önkormányzati tulajdonú bérlakásszektor a 4 milliós lakásállomány mintegy 5%-át teszi ki. A magántulajdonban álló bérlakásállományt beszámítva is 10% alatti a magyar lakásállományon belül a bérlakások aránya. Társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt szükséges a bérlakásszektor bővítése Magyarországon; az első a szociálpolitika, a második a földrajzi és ágazati mobilitás erősítése miatt fontos.

Egy átlagos magyar család ma 5 évi teljes jövedelméből képes megoldani saját otthona felépítését, illetve megvásárlását.
A közgazdasági szakmában, a politikusok és a társadalomkutatók között, valamint a lakáspolitikával foglalkozók körében jelentős szakmai véleménykülönbségek vannak a bérlakásállomány magyarországi bővítésével kapcsolatosan. Azt mindenki elfogadja, hogy az Európai Unió 40% körüli aránya reálisan nem célozható meg. A vélemények egyik csoportja szerint nincs is szükség a bérlakásállomány állami eszközökkel való bővítésére, ezt majd a magánszektor automatikusan megoldja. Egy másik vélemény szerint erőteljesen bővíteni kell, döntően állami eszközökkel, az önkormányzati tulajdonú bérlakásállományt Magyarországon.

Egy harmadik vélemény szerint – ezt képviseli az EurOP koncepciója – fokozatosan bővíteni érdemes a bérlakásállományt Magyarországon, ezzel növelve a bérlakásszektor arányát a teljes lakásvagyonon belül, de hosszú távon sem érdemes egy 10%-os „szociális” és egy ugyancsak 10%-os „minőségi magántulajdonú” arányt meghaladó bérlakásállomány kialakítását célul kitűzni Magyarországon. Ebben a koncepcióban a mai 5%-ról 10%-ra nőhetne a „szociális” bérlakásszektor aránya a teljes magyar lakásállományon belül, és a mai 2-3%-ról is mintegy 10%-ra bővülhetne a „minőségi privát” bérlakásállomány. Az EurOP koncepciója és javasolt eszközrendszere kiemelt lakáspolitikai célként kezeli a bérlakásállomány mennyiségi növelését és arányának legfeljebb „10+10%-os” mértékig való bővítését, miközben a magántulajdonú saját otthont tekinti a lakáspolitika döntő elemének.

A lakás/jövedelem hányados csökkentése
Egy átlagos magyar család ma 5 évi teljes jövedelméből képes megoldani saját otthona felépítését, illetve megvásárlását. Kiemelt lakáspolitikai célnak tekintjük a lakás/jövedelem hányados csökkentését. A javasolt eszközök között több olyan is megjelenik, amely azonnal és érezhető módon csökkenti a lakás/jövedelem hányados mutatóját, ennek révén valóban mindenki számára elérhetővé teszi a saját otthon megszerzését. Minél kisebb a lakás/jövedelem hányados, annál nagyobb eséllyel vághat bele egy család a saját otthon megteremtésébe. Minőségi különbség van az Európai Unióban átlagos 3 és a jelenleg Magyarországon átlagos 5 év között. Ebből a szempontból is lényeges az ingatlanpiaci inflációs mérték korlátozása, amelyet alapvetően a folyamatosan bővülő kínálattal tudunk elérni, mert minden állami lakástámogatási eszközt kiolthat az, ha az ingatlanpiacon folyamatos vagy ciklikus, jelentős, az átlagot messze meghaladó áremelkedés alakul ki.

A munkavállalók jövedelemszintje és az EurOP lakástámogatási eszközrendszere együtt csak abban az esetben ad módot a lakás/jövedelem hányados érzékelhető csökkentésére, ha a folyamatosan bővülő kínálat az átlagos áremelkedés közelében tartja az ingatlanpiaci árak változását. Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja a lakás/jövedelem hányados csökkentése.

A gdp-arányos költségvetési lakáspolitikai támogatások növelése
Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a nemzeti költségvetések a GDP 1,7%-át fordítják lakáspolitikai támogatásokra, általában az állam lakáspiaci részvételére. 2005-ben az állami költségvetés mintegy 280 milliárd forintot tervez költeni lakáspolitikai támogatásokra (ebből mintegy 200 milliárd forint determináció), ami a 2005-re prognosztizált magyar GDP mintegy 1,1-1,2%-a. Ez a 2000. évi 65 milliárd forintos (szabad forrásként rendelkezésre álló) állami lakáspolitikai támogatásról 2005-re 280 milliárd forintra emelkedő összeg jelentős ugrást jelez, amely a 2000. február 1. után bevezetett „Otthonteremtési Program” eredménye.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai prioritásként kezeli azt a célt, hogy fokozatosan és tovább nőjön Magyarországon a GDP-arányos lakáspolitikai támogatások összege. Megítélésünk szerint a GDP mintegy 1,5%-os részét elérő állami lakáspolitikai támogatási összeg elegendő forrást biztosíthat valamennyi, az EurOP körébe tartozó pénzügyi eszköz működtetésére.

Emlékezzünk arra, ami Székelyföldön, Farkaslakán, egy kicsi ház belső falán olvasható: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Remélem, hogy Tamási Áron egyetértene azzal a megfogalmazással is, hogy: legyen mindenkinek saját otthona ezen a világon.




Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány