Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Péter Gyula – Otthonteremtés európai és polgári módon

Oldalak: « 1 2 3 Oldaltörés nélkül

A lakásállomány megőrzése: évi 40-50 ezer új otthon
Magyarországon mintegy 4 millió lakáscélra használt épület működik, 100 éves élettartamot számítva évente legalább 40 ezer új, lakás céljára használható épületet kell emelni ahhoz, hogy a nemzeti vagyon egyik legnagyobb részét megőrizzük. Az évi 40 ezer új otthon építése csupán arra elég, hogy ne romoljon a magyar lakásállomány mennyiségi szerkezete, és ezt a fontos összefüggést egy, a lakásügyekkel régen foglalkozó tanácsadó szervezet (DEM) mondta ki először 1992-ben. Természetesen a nemzeti lakásvagyon értéke nő, ha a lakásvagyon szerkezete minőségi irányba változik.

Elvileg felvethető, hogy csökkenő népesség esetén továbbra is fenn kell-e tartani a 4 millió körüli önálló otthont tartalmazó lakásvagyont, hiszen ha a magyar politika elfogadná azt a trendet, hogy 2050-re a magyar népesség mindössze 7 millió főt tenne ki, akkor elvileg elegendő lehetne 3 millió önálló otthon. Megítélésünk szerint ez a népesedési előrejelzés semmilyen szempontból nem fogadható el, a hazai népesedési folyamatok megfordítása – különösen a gyermekvállalási kedv növelése, a 45–65 év közötti férfiak halálozási arányának javítása és a krónikus betegségekben elért vezető helyről való visszalépés segítségével – a következő két évtizedben a legfontosabb nemzetstratégiai célja Magyarországnak, és ez véleményünk szerint reálisan el is érhető.

Ebből következően az EurOP gazdaságpolitikai céljai között nem szerepel egy 7 milliós magyar népességre méretezett 3 milliós lakásvagyon elérése, éppen fordítva, a jelenlegi 4 milliós lakásvagyon 100 éves időtartamból visszaszámított folyamatos megújítását tűzzük ki célul. Az EurOP kiemelt lakáspolitikai prioritása tehát az, hogy felépüljön évente legalább 40 ezer új, lakáscélra használható épület, otthon Magyarországon.

A lakásállomány minőségi megújítása
A felmérések különböző számokat adnak arra vonatkozóan, hogy a mintegy 4 milliós magyar lakásvagyonból milyen részarányt jelentenek a lakáscélra valójában nem használható, minőségi paramétereikben elfogadhatatlan (szubstandard) lakások. Egyes számítások szerint 1,2 millió, más számítások szerint 800 ezer, a legoptimistább felmérés szerint is legalább 500 ezer olyan lakáscélra használt épület van ma Magyarországon, amely minőségi paraméterében nem felel meg a modern otthon fogalmának és feltételeinek.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja, hogy évről évre folyamatosan és érzékelhető módon csökkenjen Magyarországon a modern otthon minőségi paramétereit nem elérő lakóépületek száma és aránya. Ez a lakáspolitikai prioritás azt jelenti, hogy nem csupán az évi 40-50 ezer új otthon felépítése, hanem a lakásállomány folyamatos minőségi megújítása is nélkülözhetetlen, az EurOP eszközrendszerének e cél teljesítését is el kell érnie.

A sűrűn lakott lakások arányának csökkentése
A felmérések ugyancsak különböznek arra vonatkozóan, hogy a mintegy 4 milliós lakásállományon belül milyen mértékű a sűrűn lakott otthonok aránya. A 10-15% közé tehető arány azt jelzi, hogy 400-600 ezer közé tehető azon lakáscélra használt épületek száma ma Magyarországon, amelyek a minőségi életmód feltételeinek abból a szempontból nem tesznek eleget, hogy többen élnek az adott otthonokban, mint az elfogadható szint.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai céljai közé tartozik a sűrűn lakott lakások arányának csökkentése, valamint az egy szobára eső lakók számának a mérséklése. Ez a minőségi lakhatás, az egészséges életmód és az otthon munka céljára felhasználhatósága szempontjából egyaránt lényeges célkitűzés.

A minőségi paraméterekkel rendelkező lakások arányának növelése
Felmérések szerint ma Magyarországon 45-55% közé tehető a 4 milliós lakásállományból azon otthonok aránya, amelyek a lakhatás minőségi paraméterei szempontjából jónak minősülnek. A lakáspolitika prioritásai közé tartozik az is, hogy fokozatosan növekedjen a minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok aránya a magyar lakásvagyonban. Nem egyszerűen egy mennyiségi megőrzés, még csak nem is általában egy minőségi lakásvagyon megújítása a cél, hanem egyszerre kell elérni a rossz paraméterekkel rendelkező lakások arányának nagyságrendi csökkentését és a jó minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok arányának növekedését. Az átlagos minőségi paraméterek itt nem mondanak semmit, mert külön-külön kell elérni fordulatot a lakásvagyon eltérő minőséget reprezentáló csoportjaiban.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja, hogy folyamatosan növekedjen a minőségi paraméterekkel rendelkező otthonok aránya a teljes lakásvagyonban.

A bérlakásállomány mennyiségének és arányának növelése
A magyar lakásvagyon tulajdonosi szerkezete jelentős mértékben eltér az Európai Unió más országaiban kialakult tulajdonszerkezettől. Míg az Európai Unióban közel 40%-os a bérlakások aránya, addig Magyarországon az önkormányzati tulajdonú bérlakásszektor a 4 milliós lakásállomány mintegy 5%-át teszi ki. A magántulajdonban álló bérlakásállományt beszámítva is 10% alatti a magyar lakásállományon belül a bérlakások aránya. Társadalompolitikai és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt szükséges a bérlakásszektor bővítése Magyarországon; az első a szociálpolitika, a második a földrajzi és ágazati mobilitás erősítése miatt fontos.

Egy átlagos magyar család ma 5 évi teljes jövedelméből képes megoldani saját otthona felépítését, illetve megvásárlását.
A közgazdasági szakmában, a politikusok és a társadalomkutatók között, valamint a lakáspolitikával foglalkozók körében jelentős szakmai véleménykülönbségek vannak a bérlakásállomány magyarországi bővítésével kapcsolatosan. Azt mindenki elfogadja, hogy az Európai Unió 40% körüli aránya reálisan nem célozható meg. A vélemények egyik csoportja szerint nincs is szükség a bérlakásállomány állami eszközökkel való bővítésére, ezt majd a magánszektor automatikusan megoldja. Egy másik vélemény szerint erőteljesen bővíteni kell, döntően állami eszközökkel, az önkormányzati tulajdonú bérlakásállományt Magyarországon.

Egy harmadik vélemény szerint – ezt képviseli az EurOP koncepciója – fokozatosan bővíteni érdemes a bérlakásállományt Magyarországon, ezzel növelve a bérlakásszektor arányát a teljes lakásvagyonon belül, de hosszú távon sem érdemes egy 10%-os „szociális” és egy ugyancsak 10%-os „minőségi magántulajdonú” arányt meghaladó bérlakásállomány kialakítását célul kitűzni Magyarországon. Ebben a koncepcióban a mai 5%-ról 10%-ra nőhetne a „szociális” bérlakásszektor aránya a teljes magyar lakásállományon belül, és a mai 2-3%-ról is mintegy 10%-ra bővülhetne a „minőségi privát” bérlakásállomány. Az EurOP koncepciója és javasolt eszközrendszere kiemelt lakáspolitikai célként kezeli a bérlakásállomány mennyiségi növelését és arányának legfeljebb „10+10%-os” mértékig való bővítését, miközben a magántulajdonú saját otthont tekinti a lakáspolitika döntő elemének.

A lakás/jövedelem hányados csökkentése
Egy átlagos magyar család ma 5 évi teljes jövedelméből képes megoldani saját otthona felépítését, illetve megvásárlását. Kiemelt lakáspolitikai célnak tekintjük a lakás/jövedelem hányados csökkentését. A javasolt eszközök között több olyan is megjelenik, amely azonnal és érezhető módon csökkenti a lakás/jövedelem hányados mutatóját, ennek révén valóban mindenki számára elérhetővé teszi a saját otthon megszerzését. Minél kisebb a lakás/jövedelem hányados, annál nagyobb eséllyel vághat bele egy család a saját otthon megteremtésébe. Minőségi különbség van az Európai Unióban átlagos 3 és a jelenleg Magyarországon átlagos 5 év között. Ebből a szempontból is lényeges az ingatlanpiaci inflációs mérték korlátozása, amelyet alapvetően a folyamatosan bővülő kínálattal tudunk elérni, mert minden állami lakástámogatási eszközt kiolthat az, ha az ingatlanpiacon folyamatos vagy ciklikus, jelentős, az átlagot messze meghaladó áremelkedés alakul ki.

A munkavállalók jövedelemszintje és az EurOP lakástámogatási eszközrendszere együtt csak abban az esetben ad módot a lakás/jövedelem hányados érzékelhető csökkentésére, ha a folyamatosan bővülő kínálat az átlagos áremelkedés közelében tartja az ingatlanpiaci árak változását. Az EurOP kiemelt lakáspolitikai célja a lakás/jövedelem hányados csökkentése.

A gdp-arányos költségvetési lakáspolitikai támogatások növelése
Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan a nemzeti költségvetések a GDP 1,7%-át fordítják lakáspolitikai támogatásokra, általában az állam lakáspiaci részvételére. 2005-ben az állami költségvetés mintegy 280 milliárd forintot tervez költeni lakáspolitikai támogatásokra (ebből mintegy 200 milliárd forint determináció), ami a 2005-re prognosztizált magyar GDP mintegy 1,1-1,2%-a. Ez a 2000. évi 65 milliárd forintos (szabad forrásként rendelkezésre álló) állami lakáspolitikai támogatásról 2005-re 280 milliárd forintra emelkedő összeg jelentős ugrást jelez, amely a 2000. február 1. után bevezetett „Otthonteremtési Program” eredménye.

Az EurOP kiemelt lakáspolitikai prioritásként kezeli azt a célt, hogy fokozatosan és tovább nőjön Magyarországon a GDP-arányos lakáspolitikai támogatások összege. Megítélésünk szerint a GDP mintegy 1,5%-os részét elérő állami lakáspolitikai támogatási összeg elegendő forrást biztosíthat valamennyi, az EurOP körébe tartozó pénzügyi eszköz működtetésére.

Emlékezzünk arra, ami Székelyföldön, Farkaslakán, egy kicsi ház belső falán olvasható: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Remélem, hogy Tamási Áron egyetértene azzal a megfogalmazással is, hogy: legyen mindenkinek saját otthona ezen a világon.


Oldalak: « 1 2 3


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány