Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Péter Gyula – Otthonteremtés európai és polgári módon

Oldalak: « 1 2 3 » Oldaltörés nélkül

A születésszám növelése saját otthonnal
Magyarországon alacsony a születésszám, amiben minden felmérés szerint jelentős szerepet kap a lakhatással kapcsolatos elégtelen feltételrendszer. Az elérhető saját otthon a felmérések szerint jelentős mértékben javítaná a családok gyermekvállalási kedvét. Magyarország rendkívül rossz demográfiai mutatói mögött két jelenség húzódik meg: nem születik meg a nők által tervezett gyermekszám, és kiugróan magas a 45–65 év közötti férfiak halálozási aránya. A házasságkötéskor tervezett gyermekek megszületését a munka és az otthon elérhetőségének alacsony esélye, biztonsága korlátozza. A magyar családok minden felmérés szerint több gyermeket vállalnának, ha a munka és az otthon területén a jelenlegihez képest nagyobb biztonságot érzékelnének.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja az, hogy a saját otthonhoz való jutást olyan mértékben tegye biztonságossá és elérhetővé, amely már nem akadályozza, hanem ösztönzi a gyermekvállalást.

Hosszabb életkor saját otthonnal
A kirívóan rossz demográfiai adatok mögötti másik ok a 45–65 év közötti férfi lakosság Európában egyedülállóan rossz halálozási aránya. E mögött ugyanaz a két ok húzódik meg, mint az alacsony gyermekvállalási hajlandóság mögött: a munka és az otthon elérhetőségének, biztonságának a hiánya. Társadalomkutatók és pszichológusok szerint egyértelmű összefüggés áll fenn a saját otthon és a várható életkor között: a saját otthon hiánya kisebb, megléte nagyobb esélyt ad a magasabb várható életkor elérésére.

A magyar társadalom kirívóan rossz népesedési mutatói mögött az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és a 45–65 év közötti férfiak kirívóan magas halálozási aránya mellett a krónikus betegségek magas előfordulása játszik vezető szerepet.
Az EurOP kiemelt célja a várható életkor meghosszabbítása a saját otthon elérhetőségének megerősítésén keresztül.

Egészségesebb élet saját otthonnal
A magyar társadalom kirívóan rossz népesedési mutatói mögött az alacsony gyermekvállalási hajlandóság és a 45–65 év közötti férfiak kirívóan magas halálozási aránya mellett a krónikus betegségek magas előfordulása játszik vezető szerepet. A szív- és keringési betegségek, a daganatos betegségek, az ezekkel szoros összefüggésben lévő depressziós tünetek együttesen játsszák a legfontosabb szerepet a várható életkor nyugat-európai országokhoz képesti jelentős elmaradásában Magyarországon. A társadalomtudományi felmérések és kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy az egészség és a saját otthon között igen szoros a kapcsolat. Az öröklött tulajdonságok és az egészségügyi rendszer együttesen csak legfeljebb az egészségügyi állapot 40-50%-át határozzák meg, míg egészségünk 50-60%-ban az életmódunktól függ. Az életmód egyik döntő tényezője – a munka, táplálkozás, környezet, ital és dohányzás mellett – az, hogy valaki elégedett-e lakhatási körülményeivel. A saját otthon és a lakáskörülményekkel való elégedettség jelentős, sokszor rejtett tényezője egészségi állapotunknak, így döntő tényezője a népesedési folyamatoknak.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja a saját otthonhoz való hozzájutás megkönnyítésén keresztül a krónikus halálokok gyakoriságának csökkentése Magyarországon.

Biztonságosabb élet saját otthonnal
A saját otthonnal rendelkező családokban kevesebb a válás, az állami gondozásba adott gyermek. Statisztikailag bizonyított tény, hogy a bűnözés, az alkoholizmus (és az ebből fakadó megbetegedések) mintegy 15%-kal kevesebb a családi házban élők között, mint a nagy lakótelepeken. Kisebb a gyógykezelésre fordított költség és a gyógyszerigény, valamint a munkából kiesett napok száma.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja a saját otthonban eltöltött biztonságosabb élet megteremtése.

Átállás az öngondoskodási társadalmi modellre
A magyar társadalom félúton van a korábbi állami gondoskodás és a piaci öngondoskodó társadalmi modell között. Már nem élvezi a jóléti állami gondoskodás nyugat-európai megoldásaitól ugyan különböző, kevésbé hatékony, de mégis működő állami formáit, de még nem épültek ki a piaci típusú öngondoskodás intézményei. Az állam már nem, a piac még nem segíti az egyént és a családokat abban, hogy igényeik szerint megoldhassák az otthonteremtés problémáját. A piaci öngondoskodás társadalmi modelljére való átállás három pilléren nyugszik: a munkaerőpiacon értékesíthető tudás megszerzésén, a saját otthon elérésén és a pénzügyi megtakarításokon.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja, hogy az öngondoskodó társadalmi modellre történő áttérést egyszerre segítse két meghatározó területen: a saját otthon elérésén keresztül, illetve a pénzügyi megtakarítások területén. Olyan otthonteremtési eszközrendszert célzunk meg, amelyben a saját otthon mindenki számára elérhetővé válik, és ehhez egyéni és családi pénzügyi megtakarításokon keresztül vezet az út.

A családok megerősítése
Kiemelt társadalompolitikai célunk a családok megerősítése Magyarországon, mert a családok a társadalom olyan közösségei, amelyekben az ismert leghatékonyabb módon történik meg a tudástőke és a társadalmi tőke bővített újratermelése. A családokon belüli ismeretátadás, a tudástőke felhalmozása és a társadalmi tőke meghatározó elemeinek a felépítése nélkülözhetetlen eleme a sikeres társadalmi és gazdasági működésnek, mert az iskolarendszer vagy a munkaerőpiac nem helyettesítheti a családi közösségek tudástőkét és társadalmi tőkét megőrző és bővítő tevékenységét.

Az EurOP kiemelt célja, hogy olyan eszközrendszert működtessen, amely az egyéni életformák mindegyikében lehetőséget nyújt a saját otthon eléréséhez, és kiemelten megkönnyíti a családok saját otthonhoz való hozzájutását.

A munkaalapú társadalom kiépítése
A magyar társadalom jelenlegi foglalkoztatási szerkezete jelentős torzulásokat mutat. Mintegy 800 ezer főre tehető a közszféra által foglalkoztatottak száma, mintegy 1,2 millió vállalkozó és önfoglalkoztató jelenik meg a statisztikákban, és mintegy 1,9 millió alkalmazott dolgozik az üzleti vállalkozásoknál. A közel 4 millió foglalkoztatott mellett mintegy 3,2 millió nyugdíjas, 2,3 millió diák és több százezer munkanélküli jellemzi a magyar társadalom szerkezetét. Kirívóan magas az egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma, alacsony a nyugdíjaskorú népesség foglalkoztatottsága, és általában alacsony a foglalkoztatási arány. Az alacsony munkanélküliségi ráta megtévesztő, mert a statisztikákból kikerült több százezer olyan aktív korú, akik időlegesen jelen vannak a munkaerőpiacon, mégsem tekinthetők foglalkoztatottaknak.

Az EurOP kiemelt társadalompolitikai célja, hogy a saját otthon elérésén keresztül segítse a munkaalapú társadalom és gazdaság megerősödését. Ezt részben az évi 40-50 ezer új otthon felépítésén keresztül, részben a mainál nagyságrendileg magasabb lakás-korszerűsítési tevékenységen keresztül érheti el, mert az építőipar és építőanyag-ipar, valamint általában a lakásépítések és -felújítások által igényelt munkaerő-szerkezet lényegesen eltér a feldolgozóipar vagy a szolgáltatószektor munkaerő-szerkezetétől. Itt magasabb a szakképzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatása, ezért ez a terület képes felszívni a máshol nem foglalkoztatható munkaerő jelentős részét Magyarországon. A saját otthon általánossá válása azonban nem csupán a munkaerő-kereslet, hanem a -kínálat oldalán is minőségi változást hozhat, mert a szolgáltatószektor további térnyerése az otthonról ellátható munka tevékenységi körét bővíti. Az otthon is munkahellyé válik, tehát az otthonteremtés valójában munkahelyteremtés.

A gazdasági növekedés gyorsítása
A társadalompolitika mellett a gazdaságpolitikának is jelentős szempontjai vannak a lakáspolitika területén. A bruttó hazai termékben mintegy 12%-os részesedéssel rendelkezik a teljes építőipar és a lakásszektor, ami önmagában is indokolja a gazdaságpolitika „érdeklődését” az otthonteremtés és lakáspolitika iránt. A gazdaságpolitika szempontjából azonban még nagyobb a jelentősége az építőiparnak, ezen belül a lakásszektornak, mert a gazdasági felzárkózás gyorsítása szempontjából az egyik olyan terület, amely nem függ jelentősen a külső konjunktúrától, így az export vezérelte gazdasági fejlődéstől. A gazdasági felzárkózást a globális és európai dekonjunkturális időszakokban is fenntarthatja egy erőteljes belső építőipari és építőanyag- ipari tevékenység, amely jelentős mértékben alapozódhat a lakásállomány megújítására és az új otthonok építésére. Ezt a 2001-2003 közötti globális és európai dekonjunkturális szakaszban elért magyar eredmények egyértelműen igazolják.

Az ÁKM-számítások egyértelműen bizonyították, hogy a lakásépítés javítja az államháztartási pozíciót.
Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy olyan eszköztárat működtessen, amely gyorsítja a GDP-növekedést, ezen belül a globális és európai dekonjunkturális szakaszokban is segíti az EU-átlagot legalább kétszer meghaladó magyar gazdaságnövekedés fenntartását.

Az államháztartási egyensúly javítása
Az ÁKM-számítások egyértelműen bizonyították, hogy a lakásépítés javítja az államháztartási pozíciót. Ezt támasztotta alá az a számítás is, amely szerint ha az állam 100 milliárd forintot fordít a lakásépítés támogatására, akkor 110 milliárd forint többletbevétele származik ebből a tevékenységből (a Gazdaságkutató Intézet számításai). A Növekedéskutató Intézet számításai még jobb és szorosabb összefüggéseket találtak (A magyar építőipar ágazati kapcsolatok mérlegének elemzése, Növekedéskutató Intézet, 2004. június).

Az EurOP gazdaságpolitikai célja, hogy olyan megoldásokat érvényesítsen a kormányzati működésben, amelyek úgy adnak több állami támogatást az otthonteremtéshez, hogy közben az állam több bevételhez jut, mint amit támogatásként kifizet. A gazdaságpolitika így jelentős segítséget kaphat a lakásszektortól az államháztartási egyensúly javításához.

A makrogazdasági egyensúlyok javítása
Az EurOP gazdaságpolitikai célja, hogy ne csupán az államháztartási egyensúly javítását segítse a lakáspolitika, hanem a külkereskedelmi és folyó fizetési mérleg pozícióját is. A Növekedéskutató Intézet által végzett ÁKM-számítások bizonyították, hogy a lakásépítkezés közvetlen és közvetett importtartalma relatíve kicsi, ezért az évi 40-50 ezer új otthon felépítésére, valamint a mainál nagyságrendileg nagyobb lakásfelújítási tevékenységre épülő EurOP eszközrendszer nem terheli a külgazdasági egyensúlyi mutatókat. Sőt, a lakáspiaci és ingatlanpiaci dinamizmus fenntartásán keresztül bővíti a külföldi tőkeberuházásokat, ezzel javítja a folyó fizetési mérleget.

Az EurOP kiemelt célja a makrogazdasági egyensúlyok javítása.

Az infláció csökkentése
Olyan eszközrendszerre teszünk javaslatot, amely a lakáspiacon a kereslet folyamatos bővülésével legalább lépést tartó kínálati bővítést eredményez. A magyar gazdaság felzárkózási pályája azt jelenti, hogy a következő 5-10 évben folyamatosan és jelentősen bővül a társadalom rendelkezésére álló szabadon elkölthető jövedelem. A hitelkamatok várható csökkentése tovább bővíti a potenciális keresleti tényezőket Magyarországon. Ezek eredőjeképpen jelentős és folyamatos inflációs nyomás lesz jelen a belső piacon, amely egy összehangolt inflációellenes program nélkül megakadályozhatja az eurózónához történő csatlakozáshoz szükséges, valószínűleg 3% alatti inflációs környezet kialakulását. Az építőipar és az építőanyag-ipar, a lakás- és ingatlanpiac területén folyamatosan bővülő kínálatot önmagában a piaci szereplők nem tudják biztosítani. Állami eszközrendszer nélkül egyébként is igen erőteljes ciklikus ingadozást mutat az ingatlanpiaci árszint, ami kiszámíthatatlanná tenné az inflációcsökkentés gazdaságpolitikai programját. A lakáspiaci kínálat folyamatos bővülése – ahogy azt láttuk 2000–2004 között – képes arra, hogy jelentősen bővülő potenciális vásárlóerő esetén is megakadályozza az árak elszabadulását, ezzel a nemzetgazdaság magas inflációs környezetének az állandósulását.

Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy a kínálat növelésén keresztül mérsékelje a hazai inflációt, ezzel segítse az eurózónához való csatlakozást.

A foglalkoztatás bővítése
Az otthonteremtés és lakáspolitika egyik döntő prioritása a foglalkoztatás bővítése Magyarországon. Ez azonban nem csupán a társadalompolitika, hanem a gazdaságpolitika szempontjából is lényeges. Előbbi esetében a munkaalapú társadalom, a gazdaságpolitika szempontjából a költségvetési bevételek és kiadások alakulása szempontjából lényeges a foglalkoztatási ráta növelése. A gazdaságpolitika mozgásterét folyamatosan és jelentősen bővítheti, ha folyamatosan és érezhető módon nő Magyarországon a foglalkoztatási ráta. Ez nem képzelhető el az építőipar, ezen belül az otthonteremtés és lakásépítés folyamatos bővülése nélkül. Ennek oka a magyar munkaerő képzettségi szerkezete: a képzetlen, illetve alacsony szakképzettséggel rendelkező munkavállalók jelentős részét csak az építőipar, illetve a lakásépítéssel és lakás-korszerűsítéssel kapcsolatos többi szakágazat képes felszívni. Ez a következő 5-10 év időhorizontján végig érvényes összefüggés lesz, de egyes időszakokban még nyomatékosabban is megjelenhet. Ezt várjuk a 2005–2007 közötti időszakban, amikor a kínai verseny miatt a magyar textilipar lényegében összeomolhat, és a munkanélküliségi ráta jelentős növekedését csupán a lakásépítéssel kapcsolatos tevékenységek, valamint a szolgáltatószektor bővülése előzheti meg.

Az EurOP kiemelt célja a foglalkoztatás bővítése és a munkanélküliségi ráta növekedésének megakadályozása.

Az energiafüggőség mérséklése és az energia fajlagos csökkentése
A teljes nemzeti hőenergia-fogyasztás mintegy 50%-át az épületek energiafelhasználása teszi ki, így az energiatakarékos építkezés és az energiamegtakarítást lehetővé tevő otthonteremtési modell gyors, közvetlen és jelentős mértékű megtakarítást eredményezhet a magyar energiafelhasználásban. Magyarországon a lakások üzemeltetéséhez szükséges energia mintegy háromszorosa az uniós átlagnak (több mint 200 kWó/m2 évente), ennek 25%-kal történő csökkentése annyi energiamegtakarítást jelenthet 10 év alatt, mint a paksi atomerőmű egy blokkjának teljesítménye.

Az EurOP kiemelt gazdaságpolitikai célja, hogy olyan eszközrendszert működtessen, amely folyamatosan és jelentős mértékben csökkenti a lakóépületek energiafogyasztását. Ez természetesen csökkenti a GDP-hez viszonyított fajlagos energiafelhasználást, de közvetlen és közvetett módon csökkenti Magyarország energiafüggőségét is, mivel az épületek fűtése jelentős mértékben szénhidrogénforrásokon alapul, ennek zöme import. Az épületek villamosenergia-felhasználása mögött is szénhidrogénimport húzódik meg, mert a villamosenergia-termelés 50%-ban szénhidrogénforráson alapul. Ezek alapján az EurOP egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja a magyar energiafüggőség mérséklése és az energia fajlagosan érzékelhető csökkentése.


Oldalak: « 1 2 3 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány