Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Otthonteremtés európai és polgári módon

Megjelent: 2005. április – 1. évfolyam, 3. szám

Oldalak: 1 2 3 » Oldaltörés nélkül

A nemzet erejét a biztos családi hátteret jelentő otthonok adják. Nyilvánvaló, hogy csak akkor lehet megelégedett és boldog az állampolgár, ha megélhetését, fejlődését és önmegvalósítását biztosítani tudja mind maga, mind családja részére. Saját lakás vagy családi ház, esetleg elérhető bérű lakás nélkül nem remélhetjük azt, hogy alapvető javulás áll be a közmorálban, a nemzeti tudatban, a fegyelmezett munkavégzésben, csökkenés a bűnözésben és javulás a közegészségügyben. Nem oldódik meg egyik legnagyobb gondunk, a népességfogyás sem.

A polgári otthonteremtés abban különbözik a korábbi lakásépítési modellektől, hogy figyelembe veszi az uniós csatlakozást, tehát törekszik a minőségi, környezetbarát és energiatakarékos lakásépítés feltételeinek megteremtésére, annak állami eszközökkel történő befolyásolására.

A múlt század soha nem tapasztalt megpróbáltatásokat jelentett a magyar népnek is.

Elég, ha a háborúkra, Trianonra, a különböző okokból történt meghurcoltatásokra, bebörtönzésekre és kivégzésekre gondolunk. Városaink és lakás állományunk károsodása példa nélküli volt.

Helyre kellett állítani a háborús károkat, és fel kellett számolni a városok nyomortelepeit. Ez lényegében a 70-es évekre meg is történt.

A nagyfokú szegénység és az állandó építőanyag-hiány ellenére a 70-80- as évek mégis fellendülést hoztak ezen a téren, amit az állam aktív közreműködése tett lehetővé. Cementgyárak, téglagyárak és egyéb építőanyaggyárak épültek. Olcsó hitel és olcsó építőanyag tette lehetővé a lakásépítés növekedését.

1975-ben épült Magyarországon minden idők legtöbb lakása, néhány száz híján százezer. A statisztika számai imponálóak voltak, büszkélkedett is vele az akkori kormányzat. Az UNESCO példaértékűnek tekintette a magyar lakásépítést ebben az időben. Delegációk látogattak Magyarországra, de nem volt minden vélemény pozitív a látottakról.

Valójában egészen más kép rajzolódik ki, ha a számok mögé nézünk.

Az épített lakások 60%-a panel volt, az átlag lakásméret 54 m2-es, minőségük már új állapotukban is elfogadhatatlanul rossz. Gomba módra szaporodtak a toronypanellel megtűzdelt lakótelepek. Legszomorúbb látvány a falvak szélén felépített panel lakótelep.

Lakótelepeken él ma is a lakosság mintegy 25%-a. Ezáltal a jelenlegi lakáspolitika egyik kritikus pontja éppen a panelkérdés.

A lakótelepen nagyobb a bűnözés, az alkoholizmus és a betegség, valamint a gyógyszerfogyasztás az országos átlagnál. Hangsúlyozom, hogy nem a panellakásokban élők tehetnek lakáskörülményeikről. A jelenlegi helyzetet egy harminc évvel ezelőtt elhibázott lakáspolitika okozta.

A „panelbomba” annyi szociális, tulajdonjogi, anyagi és műszaki kérdést vet fel, hogy megoldásukra nem elegendőek azok a koncepció nélküli próbálkozások, melyek pótszigetelést vagy nyílászárócserét jelentenek. Teljes körű, hosszú távú, emberközpontú megoldást kell találni, mely a polgári kormányzat lakáspolitikájának legnagyobb kihívása lesz.

A bajokat tetőzte, hogy a rendszerváltozás egyik nagy vesztese a magyar lakáspolitika volt. A rendszerváltozást közvetlenül követő gondok, a Bokros- csomag, a hibás gazdaság- és lakáspolitika olyan helyzetet teremtett, mely a század végére változtatásokat követelt.

A megalakult civil szervezetek egyre határozottabban sürgettek új megoldásokat.

A változásokhoz kormányzati megújulásnak kellett megtörténnie.

Ez be is következett, mivel 2000–2002 között olyan személyi és szemléletbeli változások történtek, melyek alapvető kormányzati rendelkezésekkel teljesen új alapokra helyezték a lakáspolitikát, és olyan eredmények hoztak, olyan lendületet adtak a lakásépítésnek melyek hatása máig megmaradt, annak ellenére, hogy a jelenlegi kormányzat hibás lakáspolitikai felfogása és alkalmatlan személyi állománya komolyan fékezi a növekedést. (Ne tévesszen meg senkit, hogy a használatba vett lakások száma meghaladta a minimálisan szükséges 40 ezres számot az elmúlt évben.

Ezeket a lakásokat 3 évvel ezelőtt kezdték építeni! Továbbá az átlagos lakásméret jelentősen csökkent az utóbbi években, ez is a statisztikát javítja. Megjegyzem, hogy célszerűbb lenne az évente átadott lakás-m2-t nyilvántartani, mint lakásépítési mutatót, a jelenleg érvényben lévő darabszám helyett.

Reálisabb képet mutat jelen helyzetről a sajnálatosan csökkenő építőanyag- eladás és az építési engedélyek számának visszaesése.)

Most amikor újragondoljuk az otthonteremtéssel kapcsolatos teendőket a 2006-os választások után, a polgári kormányzatnak is új szemlélettel kell közelítenie ehhez a kérdéshez (ahol már egyszer elvitathatatlan eredményeket ért el) azért, mert megváltoztak a külső körülmények, mozgásterünket az Unió befolyásolja, és előtérbe került az energiatakarékos, környezetbarát építés követelménye.

Stratégiai koncepcióként kell megjelölnünk, hogy saját otthon jusson mindenkinek jelentős állami szerepvállalás mellett. Kapjon fontos szerepet a jövő lakáspolitikájában az öngondoskodás.

Épüljön minél több értékes új otthon jó minőségű, környezetbarát, energiatakarékos használatot biztosító építőanyagokból. Honosítsuk a jól bevált osztrák bérlakásrendszert.

Segítse az állam anyagilag is az építőanyagokat, valamint a lakás használathoz szükséges, alternatív energiát hasznosító berendezéseket gyártó és szolgáltató vállalkozásokat.

Stratégiai eszközként Építésügyi Minisztériumra van szükség, költségvetési keretösszeget kell megjelölni az otthonteremtéshez, reálisan elérhetővé kell tenni az első saját otthon megszerzését alanyi jogon járó, vissza nem térítendő támogatással, a közvetítői haszon csökkentése mellett, ismét működőképessé kell tenni a lakásmobilitást a használtlakás-vásárlás állami támogatásával, biztosítani kell a devizaalapú hiteleket árfolyam-garanciával, létre kell hozni egy városi rehabilitációs alapot, valamint építési Tanácsadó Testületet, képzési és kommunikációs programmal.

Programunkat Európai Otthonteremtési Programnak (EurOP) neveztük el azért, hogy olyan kialakítású és méretű, továbbá felszereltségű és tulajdonságú otthonok létesüljenek, melyek a 21. század Európájának minden tekintetben megfelelnek, segítve ezáltal is felzárkózásunkat.

A következőkben sorra veszem azokat a célokat, melyeket el kell érnünk, ha ismét jelentős eredményeket akarunk elérni ezen a téren.


Oldalak: 1 2 3 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány