Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ

Versenyképes Magyarország, magasabb életszínvonal

Megjelent: 2007. június – 3. évfolyam 6. szám

Oldalak: 1 2 » Oldaltörés nélkül

RÓZSÁS TAMÁS Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet (tamas.rozsas@gmail.com)
Az elmúlt néhány évben, Magyarország fokozatosan elveszítve korábbi előnyét, régiónkban gazdasági szempontból lassan sereghajtóvá vált, versenyképessége jelentős mértékben csökkent. Mit jelent és miért fontos számunkra ez a versenyképesség? Ez a tanulmány bemutatja, hogy egy ország versenyképessége összetett, pontosan nehezen meghatározható fogalom, amely azonban hétköznapi életünk minőségével szoros összefüggésben áll.

Egy versenyképes ország lakóinak több és jobb munkalehetőséget, ezáltal magasabb életszínvonalat, jobb lehetőségeket kínál. Ennek fontosságát mutatja, hogy az ország versenyképességének romlása következtében, a 2006-ban hivatalba lépő kormány gazdaságpolitikai intézkedései nyomán Magyarország lakossága hosszú ideje először reálbér csökkenéssel és növekvő munkanélküliséggel kénytelen szembenézni.

A versenyképesség következtében elérhető magasabb életszínvonal ugyanakkor visszahat a munkaerő versenyképességére, elsősorban annak képzettségén, felkészültségén, technikai jártasságán és jobb alkalmazkodó képességén keresztül. Ez a versenyképesebb munkaerő végül – több más tényezővel együtt – pozitívan hat vissza az ország versenyképességére, gazdasági fejlődésére.

Mindebből nyilvánvalóan az életszínvonal javulása számunkra a legfontosabb, azonban ez az ország versenyképességének javítása nélkül általánosan nem érhető el, illetve a kedvezőtlen gazdasági környezet az egyébként az átlagosnál eredményesebb gazdasági szereplők lehetőségeit is korlátozza.

Ebben a tanulmányban előbb az ország versenyképességének fogalma kerül pontosabb meghatározásra, majd az ezt meghatározó tényezők rövid elemzésére kerül sor. Ezt követően a munkaerő versenyképességét befolyásoló tényezőket veszem sorra, végül a munkahelyteremtés és a versenyképesség javítás összefüggéseiről lesz röviden szó.

Versenyképesség
Egy gazdasági szereplő – legyen az ország, vállalat vagy személy – versenyképessége összetett, nehezen meghatározható fogalom. A versenyképesség lényegében a versenyben való teljesítőképesség, amit viszont az adott szereplő saját tulajdonságai mellett alapvetően a verseny célja és feltételei, körülményei határoznak meg. Gazdasági értelemben a versenyképesség felfogható úgy, mint a magasabb életszínvonal elérésére való képesség. Ez a meghatározás azonban szintén összetett, hiszen az életszínvonal mérése sem lehetséges egyetlen mérőszámmal, ezenkívül az életszínvonalat meghatározó különböző tényezők az egyes szereplők számára eltérő fontossággal, súllyal bírnak.

Országok versenyképességének értelmezése
A gazdasági szakirodalom gyakran említi egy-egy ország versenyképességét, azonban a fogalom általában annak pontos meghatározása, értelmezése nélkül kerül használatra. Az észt Tartui Egyetem kutatói, Reiljan, Hinrikus és Ivanov szerint a legtöbb versenyképességet említő tanulmány bemutatja ugyan a versenyképesség mérésére az adott tanulmányban használt mutatókat, az ezek mögött rejlő koncepciót azonban nem határozza meg.1 Mivel ezek a mutatók tanulmányról tanulmányra eltérőek, ennek alapján nehéz elméletileg megalapozott és gyakorlatban is használható meghatározást alkotni.

A szerzők szerint a versenyképesség a versennyel, mint a gazdasági szereplők egymásnak ellentmondó érdekeivel, összefüggésben alapvetően úgy értelmezhető, mint a gazdasági szereplők képessége arra, hogy pozíciójuknak tudatában legyenek és azt javítani, vagy legalább megtartani tudják.2 Ezt követően a szerzők egy ország versenyképességét alapvetően az alábbi két tényezőre bontják:

– gazdasági versenyképesség;
– társadalom-gazdasági versenyképesség.3

– A gazdasági versenyképességet mérő vagy meghatározó tényezők között a tanulmány, Trabold4 munkája nyomán, elsősorban az alábbiakat azonosítja:
– az eladás képessége (exportképesség);
– a vonzás képessége (elhelyezkedés);
– az alkalmazkodás képessége;
– a jövedelemszerzés képessége;5

A jövedelemszerzés képességét a Reiljan, Hinrikus és Ivanov alapvetően az egy főre jutó GDP-vel azonosítják, illetve mérik, mivel érveik szerint a versenyképesség szempontjából a javak megtermelésének képesség fontosabb, mint az adott ország vagyonának nagysága.

A szakirodalom implicit meghatározásait elemezve a szerzők az országok versenyképességét alkotó tényezők közt említik még az ország rendelkezésére álló erőforrásokat, gazdaságpolitikát, az „általános jólét” mérésére szokásosan alkalmazott makrogazdasági mutatókat, a GDP növekedési ütemét, az exportképességet, az ország iparágainak, vállalkozásainak versenyképességét, a külkereskedelmi egyensúlyt és a tőkevonzó képességet vagy üzleti környezetet. A szerzők a számos, a szakirodalomban azonosított tényezőt értékelve és általánosítva az országok versenyképességét az adott ország alacsonyabb szintű gazdasági egységeinek, szereplőinek versenyképességén alapuló hierarchikus rendbe szervezik az 1. számú ábrán bemutatottak szerint.

1. számú ábra. Hierarchikus kapcsolatok egy ország különböző szintű gazdasági egységeinek gazdasági versenyképességét meghatározó tényezők között6


Az 1. számú ábráról látható, hogy egy ország versenyképességét végső soron a munkaerő versenyképessége határozza meg, annak fejlesztésére azonban a gazdasági környezet – tehát az ország versenyképessége – alapvetően visszahat.

Más források szintén az országok versenyképessége meghatározásának komplexitását emelik ki, azonban a gazdasági versenyképesség értékelése terén elsősorban gazdasági mutatókra koncentrálnak. Lawrence7 például az Egyesült Államok versenyképességének értékelésével kapcsolatban a következő lehetőségeket azonosítja:

– Milyen jól teljesít az Egyesült Államok más gazdaságokhoz viszonyítva?
– Milyen jól teljesített az Egyesült Államok a nemzetközi kereskedelemben?
– Megtesszük-e a legjobbat, amit tudunk?

A gazdasági teljesítőképesség összehasonlítására a szerző a legalkalmasabbnak az életszínvonal összehasonlítását tartja. Megjegyezve, hogy a javasolt mutatórendszer alkalmazásával számos olyan életszínvonalat befolyásoló tényező, mint például a környezet tisztasága, kimarad az értékelésből, az életszínvonal összehasonlítására a legalkalmasabb mutatónak az adott ország lakóinak vásárlóerejét tartja.

A nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatban a szerző kiemeli, hogy a kereskedelmi mérleg önmagában nem a legalkalmasabb mérőszám, hiszen az inkább az adott ország költési mintáit mutatja, mint versenyképességét. A versenyképesség mérésére alkalmasabb mutatónak ígérkeznek a nemzetközi áruforgalom díjtételei, azaz az export és import árak aránya.

A saját potenciális teljesítőképességhez való viszonyításon alapuló értékeléssel kapcsolatban Lawrence végső soron szintén az adott ország saját lehetőségeihez legjobban alkalmazkodó gyakorlat fontosságát emeli ki.

1  Reiljan, Hinrikus és Ivanov 2000, 9. oldal
2  Reiljan, Hinrikus és Ivanov 2000, 13. oldal
3  Az eredeti Reiljan, Hinrikus és Ivanov 2000, 3. ábra, 28. oldal angol szövegben economic competitiveness és socio-economic competitiveness.
4  Trabold 1995, 169. oldal
5  Az eredei angol szövegben ability to earn.
7  Lawrence 1993.

Oldalak: 1 2 »


Szóljon hozzá!
Név:
Jelszó:
Üzenet:
 




© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány