Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





Jégtörők – Főszerkesztői beköszöntő


Ice-Breaker – Welcome by the Editor-in-Chief



 

2008 második felében elérte hazánkat a gazdasági és pénzügyi válság, melynek következményeként vállalkozások tízezrei maradtak megbízható, stabil, piaci alapú finanszírozási forrás nélkül. A drasztikusan zsugorodó vállalatihitel-piac – különösen a kis- és középvállalkozások esetén – tovább mélyítette a gazdasági visszaesést, ami viszont tovább rontotta a hitelpiaci helyzetet, kialakítva így egy negatív spirált. A szakirodalomban „credit crunch” néven ismert jelenségben nemcsak a hitelezés visszaesésének mértéke volt drasztikus, de az időben való elnyúlása is 2009 és 2013 között, fékezve ezzel a kilábalást.

 

A válság előtti időszak viszonylag dinamikus növekedése és látszólagos stabilitása eltakarta a főáramú közgazdasági gondolkodás hiányosságait. A 2007-ben kirobbant krízis azonban rámutatott a gyenge pontokra és a problémákra. Megkezdődött a paradigmaváltást felvezető útkeresés, ami arra utal, hogy a közgazdasági gondolkodás a korábbinál szélesebb spektrumúvá válhat, és kiemelten veheti majd figyelembe a fenntarthatóságot, a stabilitást és a társadalmi-gazdasági sérülékenység csökkentésének szempontjait. Mindez hatékony és koordinált állami fellépést tételez fel, miközben a válság rámutatott a piac korlátaira, és az állam szerepének újraértékelését is elhozta.

 

Az alábbi tanulmányunkban amellett érvelünk, hogy – miután a közelmúlt válsága bebizonyította, hogy az eddig használt elemzési feltételek, illetve keretek nem használhatók megfelelően, így – nincsenek „tuti” megoldások a gazdasági problémáinkra. Az a határozott véleményünk, hogy az alkalmazandó gazdaságpolitikai eszköztárnak legalább annyira tekintettel kell lennie az adott ország sajátos kulturális hátterére és történeti előzményeire, mint a megfelelő intézményi feltételek biztosítására. Az alábbi munka három részre tagolódik: az első részben egy kis történeti bevezető található, a másodikban egy részletesebb összefoglalóra törekszünk a közelmúlt és a jelen releváns kutatási eredményeiből, végül a harmadik részben azt a hipotézisünket fogalmazzuk meg, hogy a jelen kor egy átmeneti korszak. Ennek alátámasztására adunk egy listát azokról a jellemzőkről, melyek miatt teljesen átalakul a világunk.

 

Magyarország a korábbi időszakok átgondolatlan közpénzügyi gazdálkodása, illetve a gyorsan változó gazdasági környezet következtében számos kihívással szembesült. A 2010 és 2014 közötti kormányzati ciklusban ezek a kihívások megválaszolásra kerültek, s most a nyugodt építkezés korszakát éljük. Hazánk költségvetése stabil, s a jövő évi költségvetés szintén az. A rendszerváltás óta nem produkált Magyarország olyan jó makrogazdasági adatokat, mint napjainkban. Mindez szakmai értelemben nyugodt építkezés lehetőségét adja. Magyarország nincs kényszerhelyzetben, sikerült a 2008-as pénzügyi-gazdasági válságból kilábalni, nem kell kapkodva stratégiai fontosságú döntéseket hozni.

 

A közgazdasági elemzés célja, hogy áttekintse a Magyarország ellen folytatott túlzottdeficit-eljárás (EDP) alakulását és annak fontosabb állomásait. Ennek keretében a konvergenciaprogramok és a Széll Kálmán Terv mentén betekintést nyerhetünk a Magyarországon végrehajtott strukturális reformokba, amelynek végső célja az ellenünk folytatott EDP-eljárás megszüntetése és az államháztartás recesszió nélküli konszolidációja volt. Ez egy négyszereplős egyeztetési folyamat keretében játszódott le a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Magyarország brüsszeli Európai Unió Melletti Állandó Képviselete, a Bizottság szakszolgálata (DG ECFIN) és az ECOFIN Tanács részvételével. A magyar kormány erőfeszítéseit végül siker koronázta, így 2013 júniusában megszűnt az ellenünk 9 évig folytatott túlzottdeficit-eljárás, amivel az ország maradéktalanul visszanyerte gazdaságpolitikai szuverenitását.

 

A központi banki funkciók kialakulása évszázadokra vezethető vissza. A központi bankok a 20. század elejére váltak a pénzügyi rendszer centrumában álló intézménnyé. A közgazdasági elmélet az általuk irányított monetáris szférára vonatkozó ismérveket a század folyamán alakította ki. A liberális közgazdaságtan dogmájaként a század végére az árstabilitás biztosítása vált a központi bankok kizárólagos céljává. Eszköztárukat, egyéb feladataikat kizárólagosan ennek rendelték feltétel nélkül alá. A 2008-as válság azonban rámutatott arra, hogy a pénzügyi rendszer központjaként a központi bankoknak szélesebb célrendszert kell kialakítaniuk. Szükséges, hogy tevékenységük társadalmi felelősségvállaláson alapuljon.

 

A pénzügyi kultúra megítélése nem könnyű feladat, ugyanakkor egy gazdaságra és egy társadalomra nézve rendkívül fontos fejlettséget megítélő mérce. A pénzügyi kultúrával foglalkozó kutatások hazai és nemzetközi szinten egyaránt nagyon sok munkát fektettek bele a pénzügyi kultúra mérésébe, fogalmi körének meghatározásába és mindazon kapcsolati tényezők feltárásába, ami a pénzügyi kultúrához kapcsolható. Rámutatva, hogy a pénzügyi ismeretek szintje hatással van a gazdaság stabilitására, fontosnak tartjuk a hozzá kapcsolható szakmai fogalmak tudományos és releváns megjelenítését, valamint bemutatni azokat az anomáliákat, amelyek a pénzügyi kultúra megítélésében és szerepében jelentkeznek.

 

Napi jelenség a jövő energetikai beruházásainak megítélésénél, hogy összecsap a közel hetvenéves múltra visszatekintő technikai-energetikai és közgazdasági nemzetközi tudományos gyakorlat a rövid távú profitérdekeket kiszolgáló, ideológiailag álcázott „támogatásvadászattal” a megújuló energiák alkalmazása terén. Gazdagabb országokban aktuálisan az utóbbi van előnyben. Hazánk folyamatosan a túlélésért küzd, nem engedhetünk meg magunknak túl sok hibát. Az alábbiakban a szerzők a megújuló energiák megítéléséhez kívánnak rövid, tényszerű információkat szolgáltatni, törekedve a politikai és ideológiai szempontok mellőzésére.

 

Ez a tanulmány a Magyary Program értelmezési keretében lefektetett elvek alapján a „jó állam” (és fenntarthatóságának) jogalkotói módszereit érintő egyes kutatási eredményeit kívánja ismertetni, áttekinteni. Ezeket a módszereket az jellemzi, hogy számítástechnikai-informatikai eszközöket alkalmaznak, és bizonyos alapszintű matematikai logikai ismeretekre támaszkodnak. Ellentétben a JÁK kutatócsoport1 törekvéseivel, mi a jó állam fogalmának jobb megértését célozzuk meg. Nem tárgya kutatásunknak a mérhetőség definiálása; tárgya azonban ennek minősítése, jellemzése. Ez utóbbi van annyira egzakt, mint az indikátorfogalom Carnap-kritériumokat2 ignoráló, esetenként a numerológiát súroló megközelítések. A jó állam fogalmának jobb megértését számítógépes modellalkotástól és a logikai explikáció módszerétől várjuk. Jelen dolgozat a JÁK-megközelítés egyfajta alternatívája azzal a reménnyel, hogy a két módszer egymás és a „jó állam” hasznára válik.

 

A tanulmány hat fejezete közül az első a jogi normarendszernek a szokásjogon és a jogalkotáson keresztül történt fejlődésével összevetve mutatja ki, hogy a mai jogalkotásban az egységes elveken alapuló értékjogi szempontok egyre hátrébb szorulnak. Ennek a nemzetközi viszonyokban és a diplomáciában történő megnyilvánulásairól a második fejezet szól, míg a harmadik fejezet az államszervezésnek az önkormányzati demokratikus érdekösszhang elvén történő megvalósulásának a lehetőségeiről értekezik. A negyedik fejezet a jelenlegi magyar ellenzék és külföldi támogatásának a jogi és az erkölcsi értékek szerinti megítéléséről szól, az ötödik pedig a jogi értékek erodálódását és annak okait vizsgálja. Végül a hatodik a jelenkori jogi érték- és identitásválságnak az utókort érintő kihatásait elemzi.

 

Ez a tanulmány a jog egy ritkán vizsgált eszközét, az adóamnesztiát mutatja be. A magyar szakirodalomban hiánypótló módon elemzi az amnesztia fogalmát és jogi elemeit. Bemutatja a programok történeti és modern típusait, korrupciós érintettségüket és deklarált céljaikat. Vizsgálja az amnesztiaprogramok tényleges eredményeit, rövid távú költségvetési és hosszú távú, jogkövetésre gyakorolt hatásait. A hazai és külföldi szakirodalomra támaszkodva elemzi e jogi eszköz előnyeit és lehetséges hátrányait, és meghatározza az adóamnesztia alkalmazásának veszélyeit is.

 

A kiváló író, közgazdásztól kiemelt idézet relevanciája, a mai magyar önkormányzatokra történő adaptálása nem megkérdőjelezhető. A 21. század elején elmondható, hogy a globalizálódott világunkban, az elmúlt század második felére Európában a technokrata, elidegenedett, elszemélytelenedő és centralizált hatalmi-politikai viszonyokkal szemben elsődlegessé vált az igény az önállóságra épülő egyének és csoportok közvetlenebb részvételére és az egyes lokális települési, földrajzi területen belüli közösség megtartására. Emellett felértékelődött a helyi identitás fontossága. „A helyi, területi, közjogi és politikai struktúrák legitimálása jelentős mértékben múlik a helyi társadalom identitásán, sőt a helyi kötődés új fejlesztési erő és forrás alapja is egyben – a közösségi aspektus semmiképpen sem hagyható figyelmen kívül.

 

Tanulmányunk célja, hogy elemezze a magyar felsőoktatási rendszerben 2014-ben bevezetett kancellári pozíció célját, létjogosultságát, funkcionalitását, illetve lehetséges következményeit. Deduktív következtetések és jogszabályelemzés segítségével értékelve a szabályozást, tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a kancellári funkció képes lehet-e elősegíteni a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és vezetésének professzionalizálódását. Ennek során kitérünk az állam tulajdonosi szerepének vizsgálatára, illetve az autonómia hatályos szabályok melletti értelmezésére is.

 

Az alábbi tanulmány célja, hogy rövid áttekintést adjon a felszámolási és a végrehajtási eljárásokban megvalósított kényszerértékesítések általános jellemzőiről, méghozzá gazdasági szempontból közelítve a kérdéshez. Elsősorban azokra a tényezőkre koncentrálunk, amelyek a kényszerértékesítés piacát megkülönböztetik a normál piactól, illetve azokra, amelyek rontják a megtérülés eredményességét.

 

Az európai integráció válaszúthoz érkezett. Ennek kapcsán élénk politikai és tudományos diskurzus bontakozott ki az Európai Unió jövőjéről. E tanulmány célkitűzése betekintést nyújtani ebbe a diskurzusba, különös tekintettel a szakértők és elemzők, valamint a politikusok által megfogalmazott víziókra. Elsőként a NewPactforEurope dokumentum alapján vázolom szakértők és elemzők ambiciózus és minimalista szcenárióit, majd az uniós csúcsvezetők elképzeléseit, prioritásait és a tagállami vezetők elképzeléseit mutatom be. Ezt követően, az Eurobarometer közvélemény-kutatási adatokra alapozva, ismertetem a polgárok visszajelzéseit a jövőképekkel kapcsolatban.

 

Jelen tanulmányomban a tizenöt európai fejlesztési pénzintézet projektfinanszírozásainak a fejlődő világ társadalmi és gazdasági fejlődésére gyakorolt kedvező hatásait mutatom be. Beruházási céljaik a fejlesztések pozitív hatásainak maximalizálására és a megtérülési szempontokra koncentrálnak. A finanszírozásoknál mindig figyelembe veszik az addicionalitás, a katalizátor szerep és a fenntarthatóság kritériumrendszerét. Az európai fejlesztési pénzintézetek leghatározottabb célja, hogy meghatározó szerepet játsszanak a nemzetközi fejlesztéspolitikában, és minél szélesebb körű finanszírozási hozzáférést tudjanak biztosítani a privát szektor számára a fejlődő országokban. A finanszírozások legfőbb célja a fejlődő országok kis- és középvállalati szektorának és középosztályának megerősítése.

 

A nemzetközi együttműködés rendszerének globális folyamataiban világszerte egyre jelentősebb szerep hárul a felsőoktatási intézményekre, a tudásalapú ágazatok diplomáciai szerepének újraértékelésére. Ebben az összefüggésben különös jelentősége lehet a magyar egyetemek és főiskolák nemzetközi versenyképességéből adódó gazdaságdiplomáciai stratégiának, amelynek megtervezése és taktikai végrehajtása nem csupán az állami vagy magánfenntartású intézményeknek, de a kormányzati apparátusnak is kihívásokkal teli feladatokat jelent. A hazai felsőoktatás nemzetköziesítése számos szereplő számára egyelőre csupán a jól fizető, külföldi hallgatók akvizícióját jelenti – lehetőség szerint a migrációs kockázatok minimalizálásának szándéka mellett.

 

Már több mint huszonkét éve annak, hogy a szövetségi köztársaság két állama, Csehország és Szlovákia két önálló köztársasággá vált szét. Szlovákia 1993 óta rohamos fejlődésen esett át. Az egykor szocialista tervezési rendszer elvein alapuló gazdaság piacgazdasággá formálódott, s négy évvel az ezredfordulót követően a szlovák állam az Európai Unió, majd 2009-ben az Európai Valutaunió teljes jogú tagjává vált. A tanulmányban a szlovák gazdaság előző huszonkét esztendejét kívánjuk górcső alá venni, s ennek tükrében igyekszünk megvilágítani a jövőbeli makrogazdasági kilátásokat. Kimagasló figyelmet óhajtunk szentelni úgy az ország makrogazdasági stabilitásának, mint a gazdasági teljesítőképesség és szociális gazdaság mutatói alakulásának.

 

Magyarországon a szocialista időszak második felében rendkívül súlyos bűncselekményeket követtek el a kiépülő szervezett bűnözői csoportok. Ezek az illegális hálózatok már az 1980-as években nemzetközi kapcsolatokat építettek ki európai bűnözői szindikátusokkal. Ebben az időszakban a magyar rendőrség csak informális úton tudott más szocialista országok rendőrségével együttműködni. Az alábbi kutatás azt kívánja vizsgálni, hogy a szervezett bűnözés elleni nemzetközi együttműködést Magyarország tekintetében miként értelmezték, és hogyan változott meg az 1980-as évektől egészen a 2010-es évekig. A szervezett bűnözés elleni nemzetközi együttműködés a mai napig az egyik legkomolyabb kihívás, amellyel a nemzetközi közösségnek és az Európai Uniónak szembe kell néznie.

 

The paper presents the approach of the Constitutional Court of the Russian Federation to the principles of fair trial. An introduction is given to the general context and some historical remarks are made concerning developments in fair trial rights in Russia. The author discusses the constitutional law considerations of the judiciary and the right to court protection, analysing the main constitutional foundations of the organisation and administration of justice in the Russian Federation with particular focus on recent cases dealt by the Constitutional Court.

 

The multiple linear regression model is applied, by approximation and smoothing, to the time series of the key macroeconomic indicators of the Ukraine. The calculated regression statistics and the conducted ANOVA are presented according to the remaining confidence, which is set at 0.97. The most significant impact on the state budget reveals a second variable: the ratio of trade to the balance of payments, following which the impact on deficit depends on taxes. GDP and public debt do not significantly affect the state budget deficit.

 

The modern features of the global market are analysed, the key directions of an efficient educational policy in the Ukraine are determined and ways are sought to accelerate the export of educational services.

 

Currently, economy in the Kurdistan region is facing a number of challenges, which threatens to undermine the future economy, the level of productivity and the sustainable competitiveness of economic performance. This paper studies the factors of economic shrinking: the instability of the region, political concerns with Baghdad and disagreement with the central government. These challenges are intertwined and overlapping, and Kurdistan’s Regional Government (KRG) has adopted a strategy to come up with appropriate solutions to resolve them within a specified time frame in order to decrease the effect of the crisis on the economic performance of the region.

 

In this study a solution is sought for the economic and legal introduction of the automated toll system (ATS) in Ukrainian urban transport. For the purposes of its management, it is necessary to determine the party or parties to control the duties and activities related to the operation of the system.

 

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Szent Korona-eszmét és annak téziseit hazánkban. A Korona kezdetben a király szimbóluma, majd a király és a nemesek hatalmát testesíti meg, 1848-tól pedig tagja az ország valamennyi lakosa. A Korona az ország területét is kifejezi. A témakörben a legnagyobb vita két jogtudós, Eckhart Ferenc és Timon Ákos közt folyt, ez volt az ún. Eckhart-vita. Timon Ákos nemzeti érzelmű, egyesek szerint feudális eszméket valló közjogász, míg Eckhart Ferenc a pozitivista tudományosság módszertanát képviselő történész volt.

 

A magyar katolikus egyház 1945 utáni vesszőfutásának súlyos következménye, hogy 369 katolikus pap került a pártállam erőszakszervezetének karmai közé. A maratoni vesszőfutás legkeményebb időszaka 1949 és 1953 közé esett. A Mindszenty és Grősz József ellen indított koncepciós perek az egyház irányításának megbénítását, a katolikus egyház lefejezését célozták. A civil társadalommal az egyház kemény magját jelentő szerzetesrendek nagy felületen érintkeztek. A nagy szerzetesrendek iskola- és plébániahálózata, földjeiken nagy számban dolgozó cselédek, bérmunkások sokféle kapcsolat létrejöttére, fenntartására adtak lehetőséget.

 

Tanulmányomban a volt szocialista iparvárosok rövid múltjával és jelenével foglalkozom. Bár igen eltérő utat jártak be a városok az 1950-es évektől kezdődően, azonban egy mindvégig azonos volt: az iparra épített városfejlesztésük. Amíg az 1950-es években a hazai települések jelentős hányadát a sorvadás, illetve a stagnálás jellemezte, addig a volt tizenegy szocialista iparváros rohamosan fejlődött. Többszörösére nőtt a településen élők száma, számos ipari beruházás mellett emelkedett a lakosság életszínvonala, iskolák, épületek, intézmények jöttek létre a helyben élő lakosság számára.

 

Jelen tanulmány célja nagy vonalakban bemutatni a magyar köztisztviselői kar társadalmi összetételét a szocializmus 70-es éveiben, legfőbb szociológiai jellemzőit, valamint azokat a vonatkozó reformjavaslatokat, amelyeket a 70-es és 80-as években a téma hazai szakértői publikáltak. A tanulmány egyben arra a kérdésre is keresi a választ, hogy az állam és az államigazgatás milyen módon kapcsolódott egymáshoz, vagy mit tartottak volna akkoriban ideálisnak.

 

A rendszerváltást követő átmeneti korszak egyik legfontosabb problémája a közérdek (utilitas publica), a közjó (bonum commune) és a magánérdek (utilitas privata) közötti egyensúly hiánya. A jövő szempontjából döntő súlya van annak, hogy sikerül-e a politikai hatalom morális alapjának megteremtése, ami nyilvánvalóan a hatalom (potestas) legitimációjához kapcsolódik.

 

Kerenszkijt 1917. március 15-én nevezték ki igazságügyi miniszterré. Az általa vezetett kabinet 1917. augusztus 6-án lépett hivatalba. A második koalíciós kormány Kerenszkij vezetésével 1917. október 8-án alakult meg. 1917. november 7-én Finnországba menekült. 1918-ban emigrált Angliába, majd onnan Párizsba költözött. Itt szerkesztette a Dnyicímű újságot. 1940 júniusában Ausztráliába, majd onnan az USA-ba emigrált. Az USA-ban az ügyvédi vizsgát nem tette le. Kerenszkij 1904-ben szerzett diplomát a Szentpétervári Egyetem jogi karán. Ügyvédként működött először Szentpéterváron, majd Moszkvában. Filozófiát és történelmet is tanult.

 

Magyarországon a zord idők folytatódtak 1918. október 31-e, a Magyar Nemzeti Tanács megalakulása után is. A Károlyi Mihály által vezetett „őszirózsás forradalom” kormányának első honvédelmi minisztere, Linder Béla (volt tüzér törzskari ezredes) hírhedt programadó beszédében – a hon védelmét félresöpörve – meggondolatlanul kijelentette: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni!” Helyette nemzetőrséget akart szervezni azzal a céllal, mely képes „ezredéves hazánkat, a sokat szenvedett népet és ennek jólétét mindennemű rabló és csőcselék garázdálkodásától megóvni”.

 

A villamos fűtés (tiszta, környezetkímélő fűtés) mindenki számára ismert, de költségessége miatt hazánkban ma még nem tekinthető energiahatékony módszernek. A legfejlettebb országokban, pl. Japánban terjedő hőszivattyús fűtéstechnika ezzel szemben a tisztán villamos fűtéshez használandó villamos energia töredékét használja fel arra, hogy a hőt a külső környezetből (levegőből, vízből vagy földből) „beemelje”, „szivattyúzza” hasznosítható hőmérsékletre. A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme.

 

A Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek legújabb kötete a 2010 és 2014 közötti konszolidáció és stabilizáció legfontosabb lépéseit tekinti át. Gazdag adatbázis, nemzetközi összehasonlítások és mélyreható elemzések tárgyalják a válságok kialakulását, az új kormány gazdaságpolitikáját és a gazdasági stabilizáció folytatását. A kötet elméleti és gyakorlati szakemberek számára egyaránt ajánlott, és a következő évek gazdaságpolitikai kurzusainak elengedhetetlen kézikönyve lesz.

 

2015 év elején látott napvilágot A devizahitelezés nagy kézikönyve című kiadvány. A 616 oldalas, 22 fejezetet tartalmazó könyv a devizahitelezés magyarországi történéseit, majd konszolidációját közpénzügyi, jogi és európai uniós szabályozási szempontból tárgyalja. A kötet alkotószerkesztőjének, Lentner Csabának a fő célkitűzése, hogy az állampénzügyi szempontból kiemelt jelentőségű problémahalmaz, majd sikeres konszolidáció a magyar gazdaságtörténeti múltba, államháztartási vetületbe és nemzetközi síkba ágyazottan, illetve egyidejűleg gazdasági és jogi szempontból, vagyis komplexen kerüljön bemutatásra.

 

A társadalmi-gazdasági jelenségek térbeli jellegzetességeit középpontba állító regionális tudományban az elmúlt évtizedekben szükségszerűen megnőtt az igény és az érdeklődés a kutatások módszertani megalapozottságát segítő munkák iránt. Molnár Tamás Empirikus területi kutatások és módszerek c. könyve ilyen munka, de nem egy a sok közül. A számtalan példával, gyakorlati számításokkal támogatott (tan)könyv a regionális tudományokkal csak ismerkedő, kezdő kutatók számára kiváló alap az eligazodáshoz, a megfelelő módszerek kiválasztásához, használatához és nem utolsósorban az eredmények megfelelő értelmezéséhez – a viszonyszámoktól a területi indexeken, szignifikancia- és összefüggés-vizsgálatokon át a klaszter- és faktoranalízisig. Mindez közérthetően.

 

Péter apostoli székébe olyan pápát választottak meg 2013-ban, aki közelről megismerte egy bizonyos liberális demokrácia katasztrófáit. Sokakat kényelmetlenül érint, hogy oly gyakran beszél a szegénységről, hogy kritikával illeti a pénz bálványimádását, amelyen társadalmaink láthatóan mindinkább alapulnak, s amely immár korlátlan egyeduralomra tett szert.

 

A szerző e munkájában arra tesz kísérletet, hogy végigkísérje a konzervatív politikai gondolkodás fejlődését az Egyesült Államokban a függetlenségi háborútól az ún. neokonzervatív forradalom kibontakozásáig, vagyis az 1970-es évekig. A könyv abból az előfeltevésből indul ki, hogy a konzervatív hagyomány ismerete nélkül nem érthetjük meg Amerika történelmét.

 

Globális világunkat hatalmas gazdasági, politikai kommunikációs hálózatok kohéziós ereje tartja össze és működteti. A hálózatok finomhangolása fontos szerepet játszik abban, hogy a jelenlegi gazdasági válságot kisebb kataklizmákkal el tudjuk kerülni.

 

A Végvidék 15611569 a magyar irodalom régóta hiányzó történelmi nagyregénye. Kíméletlen tényeket sorol a török hódoltság első évtizedeiből, a Balaton-felvidék végvári harcaiból és a 16. századi európai nagypolitika eseményeiből, melyek a küzdelmet alapvetően befolyásolták. Wodianer-Nemessuri Zoltán nagyregénye hűen ábrázolja a Mohács utáni korszak zavaros viszonyait. Illúziótlan, vad, nyers világa a túlélés krónikája. Bár a török az országot még közel egy évszázadon át uralja, bebizonyosodik: a végvidék áldozatvállalása nélkül ma nem beszélhetnénk magyarul.



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány