Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





Magyarország jobban teljesít. Főszerkesztői beköszöntő


Hungary Performs Better. Foreword by the Chief Editor



 

Az elmúlt év utolsó negyedévében a magyar gazdaság éves növekedési üteme elérte a 2,7 százalékot. A gazdaság külső egyensúlyi helyzete évek óta aktívumot mutat, miközben mind a költségvetési hiány, mind az inflációs ráta stabilan alacsony szinten alakul. A jegybanki alapkamat pedig a rendszerváltás óta a legalacsonyabb értékét érte el. Az elmúlt közel egy évtizedben ezen makrogazdasági teljesítmények közül akár egyetlenegy bekövetkezése önmagában is kiérdemelhette volna a sikeres jelzőt. De a folyamatokat hosszabb kitekintésben vizsgálva is megállapítható, hogy a magyar gazdaság elmúlt több mint fél évszázadában a növekedés élénkülése több alkalommal a gazdaság egyensúlyi helyzetének és ezzel párhuzamosan az adósságmutatóinak romlásával vagy az infláció emelkedésével párosult.

 

Magyarország polgárai négy évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy az országnak meg kell újulnia. A megújulás egyik kiemelt terepe a közpénzügyek világa, illetve a közpénzügyi kontrollok területe volt, a változtatások kiindulópontja pedig az, hogy a rend értéket teremt. Az intézkedések rendszert alkottak, a cél egy jobban teljesítő, erősebb nemzet és állam megalapozása volt. A magyar gazdaság fenntartható pályára állításához a közpénzek és a nemzeti vagyon legfőbb őreként az Állami Számvevőszék is hozzá tudott járulni.

 

A magyar adórendszer az elmúlt négy évben jelentősen átalakult. A változások a közzétett kormányzati-gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, főként a természetes személyek adózásában, a fogyasztást terhelő adókban és makroszinten az adóterhelés átalakításában érhetők tetten. Az adójogban kialakult a keretes jellegű jogalkotás, amelyben az elvi célokat a jogszabályi hierarchia alacsonyabb szintjén lévő jogi normák töltik meg tartalommal. Ez a tanulmány nem csupán bemutatja az új vagy megváltozott adójogi normákat, de elemzi is az adópolitika céljait, az elért eredményeket, a felmerült problémákat.

 

Az Európai Unió az elmúlt négy évben két pénzügyi támogatási program keretében is támogatta Romániát a pénzügyi és gazdasági válsággal kapcsolatban és a jövőbeli növekedés megalapozása érdekében. E segítségnyújtásra a Nemzetközi Valutaalap (elővigyázatossági hitelkerete) és a Világbank erőteljes közreműködése mellett került sor. Az Európai Bizottság a támogatási programok átfogó értékelése során azokat alapjában véve sikeresnek értékelte, a végrehajtott programok makrogazdasági stabilizációs hatásának nemzetközi megítélése szinte egyöntetűen pozitív. Azonban a 2012-ben és 2013-ban egyre radikalizálódó tüntetések Románia-szerte a pénzügyi stabilizációs programok árnyoldalaira is ráirányították a figyelmet.

 

A tanulmány a magyar társadalombiztosítás legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik, átfogva mind az egészségbiztosítás, mind a nyugdíjbiztosítás, mind a rokkantsági ellátás, mind pedig az üzemi baleseti biztosítás aktuális problémáit, ideértve az esetleges hiányosságok kiküszöbölésének, valamint valamennyi rendszer továbbfejlesztésének a lehetőségeit. A tanulmány foglalkozik azokkal az elvetélt magánosítási kísérletekkel, amelyeket a balliberális kormányzati körök megpróbáltak a társadalom akarata ellenére továbbvinni, de ugyanígy kritikai szempontok szerint vizsgálja a polgári kormányzatok olyan jobbító szándékú megoldásait, amelyek a szerző szerint kiigazításra, további tökéletesítésre szorulnak.

 

A második Fidesz-kormány politikáját a keresztényi gyökerekre épülő „nemzetek Európájának” eszmeisége vezeti, amely az új alkotmányban is rögzítésre került. A kormány helyreállító politikája ebben foglalható össze: kapitalizmus, szociális felelősség, kereszténydemokrata gazdaságpolitika. A 2014. évi választások kapcsán újból nagy lehetőségek előtt áll az ország. Tanulmányunkban azt elemezzük, hogy a lerakott alapokon hogyan kell folytatni és kiteljesíteni a magyar nemzeti energiapolitikát.

 

2012-ben 20 éves csúcsra emelkedett a 15–64 éves korú nők foglalkoztatási rátája Magyarországon. A nők 52,1%-a dolgozott, korábban 1992ben mértek ennél magasabb értéket. 2013-ban tovább bővült a női foglalkoztatottak köre, s valószínűleg meg fogja haladni az éves ráta az 1992-es 52,3%-ot is. Becslésem szerint 52,8% körülire várom. 2013 augusztusától folyamatosan 1,8 milliónál több a női foglalkoztatotti létszám hazánkban. Majdnem százezerrel többen dolgoztak ezekben a hónapokban a nők, mint az előző kormány hasonló időszakában, 2009-ben. A kisgyermekes nők foglalkoztatása először bővült hét év óta 2012-ben: 15 ezerrel többen dolgoztak közülük, mint az előző évben, s 2,1%-kal nőtt a rátájuk.

 

Magyarország kormánya Kecskemétet és térségét 2012 augusztusában kiemelt járműipari központtá nyilvánította. A város szerepe folyamatosan erősödik hazánk gazdasági szerkezetében, mely jelentős növekedési lehetőségeket és egyben kihívásokat jelent. Az elmúlt évek történései, fejlesztései azt igazolják, hogy gazdasági szempontból Kecskemét biztos talajt jelent a már működő vagy új beruházást eszközlő vállalkozások számára. A tanulmány célja Kecskemét karakterváltozásának elemzése a Daimler-konszern első közép-európai bővítésének tükrében. A kecskeméti modellt, a város megújult gazdaságpolitikáját három különálló tanulmányban szándékozom bemutatni.

 

Jelen tanulmány összefoglalja, hogy a Magyary Program a 2010–2014es kormányzati ciklus végén indokolt, a 2014–2020-as európai uniós tervezési ciklus előtt pedig szükséges újragondolása kapcsán milyen új megközelítéseket kell számba venni. Ennek érdekében továbbfejleszti és kibontja a Magyary Program ún. „jó állam” fogalmát, röviden végigpásztázza, hogy az elmúlt négy évben az egyes beavatkozási területeken (szervezet–feladat–eljárás–személyzet) milyen eredményeket és lemaradásokat lehet látni, végezetül 7 pontban összefoglalja, hogy egy új típusú Magyary 2020 programban melyek lesznek azok a jelentős kihívások, melyekre a magyar államnak, ennek részeként a magyar közigazgatásnak jó választ kell adnia.

 

After 30 years of sustained growth, China has become a country with a huge economic aggregate, which is undergoing rapid growth in social undertaking and is increasingly incorporated into the world market. However, China is encountering numerous problems in economic development, such as finding new a growth momentum, transforming the economic growth pattern, adjusting the industrial structure, and reforming the financial system.

 

A tanulmány a Magyarországon komoly, gazdasági nehézségeket és társadalmi feszültségeket okozó devizaalapú kölcsönszerződéseket vizsgálja. Elemzi a Kúria e tárgykörében hozott jogegységi határozatát, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon volt-e lehetősége a Kúriának érdemben eltérő döntést hoznia. A tanulmány végén arra a megállapításra jut, hogy a Kúria más döntést is hozhatott volna, ugyanakkor a szerző sürgeti a hitelszerződések dogmatikai rendszerének átfogó vizsgálatát.

 

Ebben az írásban szeretném bemutatni a békés gyülekezéshez való jogot Nagy-Britanniában és Észak-Írországban. A gyülekezési jogot szabályozó legfontosabb törvények a közrendről szóló törvény és az antiszociális viselkedésről szóló törvény. A cikk alapjául ezek mellett egy jelentés szolgál, melyet az ENSZ gyülekezési és egyesülési joggal foglalkozó különleges megbízottja, Maina Kiai készített. A szerző úgy látja, hogy a hazai szabályozás „jogközpontúbb” a gyülekezési joggal kapcsolatosan, mint az angol. A szerző a cikkben néhány jogesetet is megemlít, melyek az elmúlt években történtek.

 

Az alábbi cikkben vázolt egyházi tanítások közös vonása, hogy a keresztény ember kötelezettsége az állam és a társadalom ügyeiben való aktív részvétel annak ellenére, hogy végcélja nem a földi boldogulás, hanem a túlvilági üdvözülés. Az isteni rend iránti elkötelezettség ugyanakkor kritikai szemléletet is eredményez, vagyis az örök igazsággal ellentétes normatív és egyedi állami cselekvés a hívő számára kötelező erővel nem bír. Kötelezi viszont a szeretet parancsa az egyházat és az egyes hívő embert a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel való együttérzésre, amely kortól függően különböző társadalmi csoportok iránti kiállást és segítséget jelent.

 

A tanulmány bemutatja Arthur Kronfeld tragédiáját, akinek neve az elmúlt évtizedekben a feledés homályába merült. A berlini pszichiáternek 1936-ban, az NKVD segítségével sikerült Moszkvába menekülnie az általa korábban közelről tanulmányozott Hitler bosszúja elől. Ám egy másik totális diktatúra éppen akkor számolt le sorra antifasiszta honfitársaival. A tanulmányban szó esik a jeles német lélekbúvár beilleszkedési kísérleteiről, a náci német politikusokról a szovjet vezetés számára készített feljegyzéseiről és a tudós utolsó napjairól.

 

Magyarországon a 2. világháború után a szovjet megszállás révén hatalomra jutó kommunista vezetők az egyházakat négy ötéves terv alatt akarták végleg felszámolni, a vallásos világnézetet pedig két emberöltő alatt akarták végleg kitörölni az emberek emlékezetéből. Ehhez a tervhez szinte minden eszközt felhasználtak. Államosították az egyházak földjeit, ingatlanait, ezzel és még jó néhány egyéb intézkedéssel anyagilag akarták ellehetetleníteni őket. Elvették iskoláikat, kórházaikat, egyéb intézményeiket. Az állami iskolákból kiszorították a hittanórákat. A vallásos egyesületeket betiltották. Feloszlatták a szerzetesrendeket.

 

A szerző tanulmánya az 1989 és 2014 közötti alkotmányjogi-politikai küzdelmek történetének egyes összefüggéseit, történéseit elemzi. Felhívja a figyelmet arra, hogy a 2014-es választások eredményei alapvetően meghatározzák az ország, az Alaptörvény megfelelő átalakulását, vagy annak elmaradását.

 

Franz Laubenberger és Albert Ronsin, neves német és francia történészek egyetértenek abban, hogy az amerikai kontinens neve Magyarország első királyának, I. (Szent) István fiának, Szent Imre hercegnek keresztnevére utal. Anastasio Vespucci, aki Firenze szenátusának titkára volt, nagy valószínűséggel a középkori Itáliában elterjedt Szent Imre-kultusz hatására adta fiának az Amerigo keresztnevet.

 

A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították. Az egyetem alapításában döntő szerepet játszott Pauler Tivadar, aki mindig is szívügyének tekintette a magyar nemzeti ügy képviseletét. Nem kis mértékben az ő érdeme volt a magyar oktatási nyelv (újból történő) bevezetése a felsőfokú tanintézetekben. Trefort Ágoston, aki Pauler Tivadar utódja a Vallásés Közoktatásügyi Minisztérium élén, 1872 szeptemberében nyújtotta be a kolozsvári egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Trefort Ágoston nevéhez fűződik a kolozsvári egyetem fejlesztése. Az alapítólevelet azonban csak később, az egyetem alapításának huszonötödik évfordulóján, 1897. november 1-jén adta ki. újjászervezése.

 

Gróf Andrássy Gyula pályaképe hű tükre hazánk sorsfordító eseményeinek. A szabadságharc bukását követően elhagyni kényszerült Isztambult, és 1849. november 25-én Párizsba utazott. Száműzetése alatt Pesten az osztrák hadbíróság 1851. szeptember 21-én, a hírhedt Újépület (Neugebäude) falai között lefolytatott tárgyaláson, az elmenekült főtiszteknek kijáró halálbüntetéssel sújtotta a honvéd ezredest, s in effigie („képmásában”) felakasztatta. A tanulmány első része az 1861-es országgyűlés feloszlatásáig villantja fel pályaképét.

 

A cikk rendszerszemléletben foglalkozik a biztonság, a védelem problémakörével. Elsődlegesen az alkalmazott rendszerelmélet törvényei alapján mutatja be a rendszerek normál fejlődésének törvényeit. Ezek ismertetése után foglalkozik a normál működési folyamatokat megzavaró konfliktuselemek bemutatásával, amelyek a rendszerek normál működését, fejlődését megzavarják, gátolják. Ezek általában felismerhetők, megismerhetők, megszüntethetők, így katasztrófát nem okoznak, a természeti katasztrófák kivételével elkerülhetők.

 

Az ortodox-unortodox vita eldöntése érdekében először tisztázni kell, mit is értünk pontosan gazdasági ortodoxián és annak tagadásán. A nem ortodox út választásából több állami beavatkozás következhet, de egyes részfunkciók állami kontrollja nem jelenti szükségképpen az érintett szektor teljes visszaállamosítását. Piac vagy állam? Ennél bővebb a választék. Hosszú távon stabil és fenntartható gazdasági-társadalmi rendszert nem kettő, hanem három koordinációtípusra kell alapozni; a piacon és államon kívül egy „harmadikra” is, amely önszabályozó, mint a piac, amelynek azonban nem az anyagi érdek a motivációja, hanem egy morális, kulturális értékrend, valamely ügy iránti szeretet.

 

A legutóbbi pénzügyi válsággal a világ egy olyan mélyebb átalakulási folyamat első fázisába lépett, amely a következő években nagy hatással lesz mindennapjainkra. A következő oldalakon ezekbe a változásokba igyekszünk betekintést nyújtani. Az elemzést a változási folyamat értelmezésének különböző lehetséges szintjeivel kezdjük. Véleményünk szerint sem az egybeeső üzleti ciklusokra, sem az új világrendre vonatkozó eszkatologikus várakozásokra épülő érvelések nem adnak megfelelő magyarázatot a változási folyamatokra. Bár a változások valóban mélyek és összetettek, nincs okunk azt hinni, hogy mai társadalmi és gazdasági intézményrendszerünk összeomlik, és egy teljesen új rendszer lépne a helyébe.

 

Dr. Becsey Zsolt elemzésében hangsúlyozza, hogy Magyarország az utóbbi évszázadban mindig is nyitott ország volt, és a nyitottság nemcsak versenyképességével függött össze, hanem az eladósodottságból és az éppen domináns piacai gyengüléséből-erősödéséből eredő kényszerből adódóan is. A rendszerváltáskor a nyugati értékazonosság és integrációs elszántság miatt a nyugati reintegráció volt napirenden, ami a 2000-es évek elejétől Közép- Európa magára találásával részlegesen kiegyenlítődött térségünk irányába. Most pedig a tartósan felemelkedő gazdaságok növekedésére alapozva nyit közelebbi és távolabbi kontinensek erősödő országai felé.

 

A globális felmelegedés hamis mítoszára épülő energetika válaszút elé érkezett. Az EU-ban meghirdetett közös klíma- és energiapolitika keretében jelentős „energiafordulat” zajlik. E politika zászlóshajója Németország, ahol az „Energiewende” erőltetett végrehajtása központi vitatémává vált. A hatalmas pénzügyi eszközöket igénylő energiafordulat a célját tekintve tarthatatlan, miközben Európa versenyképességét is veszélyezteti. Ezzel párhuzamosan Európa gázellátásában is változások érlelődnek. A tanulmány mindezek részleteit járja körül.

 

In this study the current state and conditions of investment into higher educational establishments are analyzed. The role of investments is shown in improving educational services.

 

This article analyses the modern features of internationalizing higher education in the Ukraine, including an analysis of the current situation and the main directions in postgraduate training.

 

A társadalmi felelősségvállalás egyik módja az állami feladatként megjelenő szociális, egészségügyi, oktatási tevékenység magánszemélyek és gazdasági szereplők által történő részbeni átvállalása. Nyugat- Európában a civil szervezetek tevékenységének nagy hagyományai vannak, amelyek Magyarországon is egyre nagyobb mértékben tért hódítanak. A nonprofit szektorba áramló pénzeszközök összege és a tevékenységet folytató személyek száma dinamikusan növekszik. A közhasznúsági státus elnyerésének és megőrzésének szigorú feltételei vannak, és kedvezményekkel párosul. Magyarországon a kormányzati politika és az ezt közvetítő támogatási rendszer, valamint a társadalom szereplőinek kohéziója révén a nonprofit szektor teljesítménye örvendetes módon növekszik.

 

Jelen tanulmány az európai uniós keret mobilitási költségeket csökkentő hatásával foglalkozik. Az első körös hatások között bemutatjuk, hogy az alacsony mobilitási költségeknek köszönhetően a képzett állampolgárok ösztönözve vannak a magasabb bérszínvonalú országokba történő vándorlásra, melynek következményeként a küldő államnak súlyos veszteségeket kell elkönyvelnie. A második körös hatások között sorra vesszük, hogy az állam elméleti szinten milyen stratégiákat alkalmazhat ennek kivédése érdekében. Az elméleti vizsgálódás mellett a tanulmány kitér az egyes stratégiák gyakorlati értékelésére, illetve a hazai gyakorlatra is.

 

Európa sorsfordító időket él, a szemünk előtt dőlnek le a gazdaság működésével kapcsolatos korábbi dogmák. Magyarország a konvencionális és a nem konvencionális lépések vegyítésével válaszolt a válságra. Lentner Csaba rendszerszemléletű kötete szakterületről szakterületre járva mutatja be, mit is jelent a valóságban a „magyar modell”. Elemzi és értékeli a központi költségvetés, a társadalombiztosítás, a vállalatok nehézségei, az önkormányzatok pénzügyi kihívásai, illetve a devizahiteles családok tekintetében született lépéseket.

 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondozásában megjelenő, Az új magyar földforgalmi szabályozás az uniós jogban című konferenciakötet, dr. Cserny Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Kar dékánja, dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke előés zárszavai mellett, tíz tanulmányt tartalmaz a hazai földkérdés jogi, gazdasági, illetve uniós aspektusaival összefüggésben. A tanulmányok önállóan is megállják a helyüket, ugyanakkor egymást kiegészítve teljes képet adnak az új hazai földforgalmi szabályozásról.

 

A Megtorlások a Szovjetunióban című könyv az orosz levéltárak korábban titkos iratai, orosz és angol nyelvű feldolgozások felhasználásával elemzi a szovjet koncentrációs táborok létrehozásának mechanizmusát, az etnikai alapon megszervezett leszámolások történetét, az orosz ortodox egyház elleni retorziók hátterét, és közli a szerző több magyar és orosz túlélővel folytatott mélyinterjúját.

 

Puccs vagy összeomlás? címmel jelent meg Simon János1 szerkesztésében a Kádárkorszak magyar politikai elitjébe tartozó nyolc MSZMP politikai bizottsági tagot megszólaltató interjúkötet. Az interjúalanyok a 70-es, 80-as években vállaltak politikai szerepet a Magyarországot akkor irányító állampárt jelentős hatalommal bíró csúcsszervezetében. A könyv műfajánál fogva nem tudományos leírás, hanem szubjektív önvallomások füzére, de ilyen minőségében értékes kordokumentum. Az interjúalanyok élményeken, véleményeken, érzelmeken keresztül mutatják be a diktatórikus hatalom működését, az állampárt agóniáját, a demokratikus átmenetet megelőző korszakot a Szovjetunió befolyása alatt álló Magyarországon, ahogyan azt az ún. „belső kör” tagjai megélték.

 

A modern társadalom működésének fontos feltétele az energia. A környezetvédelemben azonban ma már az energetika az első számú közellenség, amely felelős a klímaváltozásért. Héjjas István Az élet megóvása és a környezetvédelem. Tények és hiedelmek című könyve számos tudományosan vitatható véleményt kérdőjelez meg, és rámutat – többek között – arra, hogy a ciklikusan ismétlődő éghajlatváltozások oka túlnyomórészt természetes eredetű, azt az emberi tevékenység alig képes befolyásolni. Az viszont kétségtelen, hogy az emberiség katasztrófa felé halad, amely pusztulással fenyeget.



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány