Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





Főszerkesztői beköszöntő


A tartalomból



 

Napjainkban a világ két legfontosabb eseményvonulata a terrorizmus elleni harc és a globális felmelegedés elleni küzdelem. Ezek határozzák meg már legerőteljesebben a politikai és gazdasági cselekvéseket, legalábbis felszíni megítélésünk szerint. Mélyszerkezetükben mindkettőt érdekviszonyok vezérlik. Energetikusként az utóbbihoz kapcsolódva kívánok két témakört gondolataimmal, dilemmáimmal körbejárni.

 

Néhány hete tudományos igényű konferenciát tartottak az egyik budapesti szállodában. A részt vevő előadók sokoldalú megközelítésben vizsgálták a Dunát a Tiszával összekötő kétirányú hajózásra alkalmas, megfelelő öntözőcsatornákhoz csatlakoztatott csatornahálózat kiépítését. Megszólaltak az éghajlati, természeti környezeti, energetikai, műszakikivitelezési ügyekben jártas szakemberek. A konferencia vizsgálta a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéseit is abból kiindulva, hogy ma államadósság-növelő módon ilyen léptékű beruházásba kezdeni nem lehet az ismert nyomasztó államadósság miatt.

 

Nehéz a születések számának növekedésére bármiféle becslést adni. Elképzelhető szerintem, hogy a szokásos 90 ezer gyermekkel szemben akár 100 ezer gyerek születésével lehetne számolni. Ha egy ilyen változás hatását időben végiggörgetnénk, akkor hosszú időhorizonton a foglalkoztatottak száma, a GDP, az állami bevételek stb. esetében egyaránt 10%-os többlet adódna. Amikor 2035 táján évente 140 ezren mennek majd nyugdíjba, akkor sokat számíthat az, hogy nem 90, hanem 100 ezer fiatal lép be helyettük a munkaerőpiacra.

 

Összefoglalómban Budapest és térségének ezredfordulót követő területi-társadalmi helyzetéről kívánok rövid összefoglalást adni. A téma aktualitását az adja, hogy a rendszerváltás után húsz évvel Budapest és környéke, illetve agglomerációja területi szintű átalakulása döntő társadalmi változást is előidézett, a területi-társadalmi súlypontok áthelyeződtek, új (gazdasági, társadalmi) szereplők jelentek meg a különböző színtereken. Budapest mint Magyarország fővárosa a hazai települések, városok, nagyvárosok között meghatározó szereplő, ugyanakkor az európai városok, nagyvárosok közötti helyzete sem elhanyagolandó. Ez egyfelől a gazdasági, ipari és kulturális oldalt, másfelől az eltérő élettereket, a társadalom különböző csoportjainak és rétegeinek színhelyét, a multikulturális társadalmi közeget egyaránt magában foglalja.

 

Az elmúlt 30–40 év integrációs fejlődésekor nehéz olyan stabil szempontrendszert felállítani, amely pontosan megmutatná, hogy egy uniós tagország milyen szinten képes egy-egy szakpolitika dinamikáját felvenni elnöksége idején. A féléves elnökség szakpolitikai feladatait talán joggal aposztrofálják pusztán az egyes uniós intézmények együttműködését elősegítő elvárásnak, hiszen a szakpolitikák ügymenete folyamatos, így az elnökségi prioritások befolyása a Bizottság–Tanács–Parlament döntéshozatali háromszögére egyre kevésbé érvényesülhet. Elemzésemben elsősorban két elnökségi prioritás eredményei alapján szeretném meghatározni Magyarország szakpolitikai teljesítményét.

 

Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás.

 

A Közép-amerikai Biztonsági Stratégia Támogatása elnevezésű nemzetközi konferenciára 2011. június 22–23-án került sor Guatemalavárosban. A rendezvényen a régió országainak elnökei mellett részt vett Mexikó, Kolumbia és a Dominikai Köztársaság elnöke, Belize miniszterelnöke és az USA külügyminisztere. Rajtuk kívül 40 hivatalos küldöttség képviselte Európa és Dél-Amerika országait, a nemzetközi pénzügyi és együttműködési szervezeteket, valamint a biztonság témájára és a szervezett bűnözés elleni harcra szakosodott intézményeket.

 

A Magyar Köztársaság háborús missziós tapasztalattal rendelkező tábornoka írásában biztonságpolitikai és hadműveleti elemzést nyújt a balkáni válságövezet konfliktusainak 2011. évi aktuális helyzetéről, betekintést adva egyúttal a 21. század legújabb biztonsági kihívásaiba, fenyegetéseibe és veszélyeibe.

 

Az idei évet a Katolikus Egyház a „Családok évének” nyilvánította. Nem véletlen talán, hogy a kormány is fokozott figyelmet fordít intézkedéseivel a családok támogatására. Nemcsak hazánk, hanem Európa más államai is kénytelenek szembenézni azzal a demográfiai folyamattal, hogy öregszik a társadalom, egyre kevesebb gyerek születik. Egy jól kidolgozott családpolitikával felvértezett kormányzat azonban megállíthatja ezt a folyamatot. Hogy mik a jó és kívánatos módszerek ezen a területen, ahhoz nyújt segítséget a Családpolitika más-más szemmel című kiadvány, ami 2010-ben a Gazdasági és Szociális Tanács égisze alatt jelent meg. A Danis Ildikó, Herczog Mária és Surányi Éva nevével fémjelzett kiadvány arra keresi a választ, hogy hogyan teremthető meg egy ideális családpolitika, ahol a gazdasági, politikai, társadalmi tényezők egyensúlyban vannak.



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány