Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

A tudásalapú társadalmakban a népek boldogulásának meghatározója kutatási-fejlesztési teljesítményük lesz. Ez kétszeresen érvényes a magyarra, gondolatképzésnek kedvező nyelve, szürkeállománybeli gazdagsága és természeti erőforrásokban való szegénysége folytán.

 

A legnagyobb lemaradásunk a Boldog Bolygó Index élettel való elégedettségében van. Ha az okokat keresve összehasonlítjuk a legboldogabb ország, Costa Rica és Magyarország egy főre eső GDP-jét, azt láthatjuk, hogy ez az érték Magyarországon jelentősen magasabb, vagyis több pénzünk van, és mégis sokkal boldogtalanabbak vagyunk, mint egy kis közép-amerikai ország lakói. Úgy látszik, makroszinten is igaz a Dale Carnegie által megfogalmazott gondolat: „Nem az a tény tesz boldoggá, hogy mid van, ki vagy, hol vagy, mit csinálsz – csakis az, hogy mit gondolsz minderről.”

 

Meglehet, a keresztény időszámítás szerinti harmadik évezredet a Föld nevű bolygón az éhség évezredének fogják elnevezni. „Már kétmilliárd ember kötöz itt…”, így számlálta alig hetvenhárom éve József Attila a Föld lakóit. A kétmilliárdból azóta hétmilliárd ember lett. A harmadik évezred második évtizedének kezdetén a Földön több az alultáplált és éhező ember, mint ahányan hetvenhárom éve, József Attila említett verse megszületésének esztendejében glóbuszunkon összesen (kétmilliárdan) éltek. Az élelmiszer és az ivóvíz értéke soha nem látott magasságokba emelkedett, s nem kell hozzá jósnak lenni, hiszen előre látható, ahogyan nő a Föld lakossága – már hétmilliárd! –, úgy nő az éhezők, szomjazók száma, s úgy nő velük együtt az élelem és az ivóvíz értéke. A világ úgyszólván valamennyi országában folyamatos élelmiszer-áremelkedés tapasztalható. Mindez tovább növelheti a jó minőségű magyar termőföldek, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó hazai ipar, mind a feldolgozóipar számára alapanyagot termelő magyar agrárgazdaságok értékét, együttesen pedig a magyar nemzetgazdaság erejét.

 

A magyar járulékfizetés megreformálásra szorulna. Helyes lenne, ha mind a nyugdíjbiztosítási járulék, mind az egészségbiztosítási járulékfizetés terhe a nyugateurópai államok többségéhez igazodva feles arányban terhelné a munkáltatókat és a munkavállalókat. Ez lehet, hogy közvetlen formában a munkavállalókat sérti és számukra megterhelő, ugyanakkor azonban közvetve az ő érdekeiket is védené, tekintettel arra, hogy ily módon a munkáltatók is nagyobb kedvvel foglalkoztatnák a munkaképes lakosságot törvényes keretek között, nem pedig társadalombiztosítás nélkül feketén.

 

A kutatás eredményeinek áttekintése alapján úgy tűnik, a populista, illetve a szélsőjobboldali jelszavakra fogékony politikai attitűdök megjelenése nem a történelmi-társadalmi (polgári) fejlődés retardált jellegéből adódó rendszerszerű következmény. A minta egészéből jól látható, hogy a demokratikus pluralista értékrendet a megkérdezettek didaktikai szintjén elsajátították, kötelező hitvallásbeli dogmaként kezelik, illetve „mondják fel”, ami mögött azonban nincs megfelelő tudásszint és főleg belsővé tett érvrendszer. A külsőre kifogástalannak látszó kabát alól előfityeg a szakadozott bélés: a kiéleződött konkurenciában és jövőféltésben gyökerező resszentimentek, szolidaritáshiány, demokratikus deficitek. Minimálisnak is csak jóindulattal mondható társadalmi ismereteik, illetve ismerethiányaik és gondolattalanságuk miatt nem éreznek lelkiismeret-furdalást.

 

A mai Magyarországon változások álltak be, ezek a változások jól megfoghatóak a politika világában, de érzékelhetőek a szakmai nézőpontok változásában is. Az európai pénzek eddigi felhasználási gyakorlatát egyre több kritika érte! Több szakértő úgy gondolta, már-már elherdáltuk az értékes pénzeket, felesleges dolgokra sokat költöttünk, a szükséges, égető problémákra pedig alig-alig. Ez a kritika különösen vonatkozik a gazdaságra fordított összegekre. Ezen belül én speciálisan egy régiót vizsgálok: elsősorban az ipari parkok tekintetében! S hogy mi teszi szükségessé e számadást? Egyrészt hazánknak új kormánya van már egy éve, kijött az Új Széchenyi Terv! Meg kell nézni, mik jellemezték a régióban a forrásallokációt, a főbb számokhoz rendelni kell indikátort, és ne kerteljünk, azt is számba kell venni, mi változott, milyen irányba mozdult el a gazdaságfejlesztési prioritás.

 

Latouche szerint a legfőbb gond abból adódik, hogy az emberiség többet fogyaszt, mint amit megengedhetne magának, a túlfogyasztás költségeit pedig a természettel, a kevésbé fejlett országokkal és a jövő nemzedékével fizetteti meg. Abban minden bizonnyal van igazság, hogy az amerikai és a nyugat-európai életvitel globálissá válása nem lenne megvalósítható, és az is elgondolkodtató, hogy az emberiség jelenleg nagyjából harmadával többet fogyaszt, mint amit a bioszféra regenerációs képessége révén pótolni tud – azaz idővel valaminek mindenképp meg kell változnia. „Az autonóm és fenntartható társadalom kellemes és élhető lesz, anyagi szempontból azonban szükségszerűen szűkösebb körülményeket jelent majd” – ismeri el a szerző, aki szerint épp ezért van szükség a sikerhez mély változásokra.



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány