Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

Otthonteremtés és lakásprogram
Az utóbbi években a lakásügy hiányzott a kormányzat fókuszterületei közül, nincsen országos lakásprogram, nincsenek távlati lakáspolitikai célkitűzések, jövőkép. Ez nem megoldásokhoz, hanem problémákhoz, változó sikerű, jórészt utólagos intézkedésekhez vezetett. A lakás az emberek döntő többségének a legfontosabb vagyontárgya, egy élet munkájának eredménye, sokak szemében a létbiztonság alapja. A magántulajdonú lakások fenntartása sok helyen nem megoldott; a bérlakásállomány, a bérlakásépítés aránya kirívóan alacsony.

 

Annak az „axiómának” az értékelésével kezdeném, miszerint a magyarok nem szeretnek lakást bérelni. Ennek egyik bizonyítékaként azt szokás említeni, hogy a rendszerváltás utáni nagy lakásprivatizáció során a lakók döntő része megvette az általa bérelt lakást. Természetesen ezt tették, hiszen kárpótlási jegy felhasználásával, negyedáron lehetett ingatlantulajdonhoz jutni, így ez vagyongyarapítási döntés volt. A másik érv általában az, hogy inkább lakáscélú hitelt vesznek fel az emberek, ahelyett, hogy lakást bérelnének. Egészen addig, amíg egy lakás bérleti díja lényegesen nem kedvezőbb, mint egy törlesztőrészlet, ez racionális döntés lehet. A problémát az jelenti, amikor az állam olyan konstrukciókba engedi a lakosságot, amely nem fenntartható helyzetekhez vezethet. Erre példa a devizában történő eladósodás, az ezzel kapcsolatos lakásárverések rémképe.

 

Azt javasoljuk, hogy térjünk át az állami nyugdíjbiztosítási rendszer pontrendszeren alapuló változatára. Ennek járulékait megosztva fizetné munkáltató és munkavállaló. Mind a munkáltató, mind a munkavállaló kapjon differenciált kedvezményeket, részben a járulékfizetés mértékét illetően, részben a rendszer egyéb paraméterei tekintetében. Ez fenntartaná a munkára való ösztönzést, és kiegészíthető, önkéntes alapon, kiegészítő nyugdíjpénztári takarékoskodással. Ez módot adna a demográfiára visszaható társadalombiztosítási rendszer kialakítására, amely valóban forradalmi változást jelentene az összes eddigi reformelgondoláshoz képest.

 

A jelenleg hatályos 2005. évi felsőoktatási törvény egyik nagy hibája, hogy a felsőoktatást egyfajta értéksemleges szolgáltatásnak és nem annyira az általános közjó érdekében kifejtett szolgálatnak tekinti. Ilyen módon a működési keretek, a célok és feladatok, valamint egyéb specifikus előírások olyan részletességű és a társadalmi élet szinte minden irányú történését, sajátos igényeit, azonnal követni kívánó szabályozását adja, ami egyfelől ellentmondásossá és követhetetlenné, de magában a szektorban jelentkező problémák kezelésére is alkalmatlanná teszi. Ezért is nyilvánvaló, hogy a jövőben elsősorban a közszolgálati jelleget kidomborító, a feszültségek felszámolását is célzó olyan, elsősorban a rendszer működését, a feladatok és rendeltetések, valamint az irányítás alapvető szabályait tartalmazó rugalmas kerettörvény kidolgozására van szükség, ami az össznemzeti érdekű fejlesztés céljai kiemelt hangsúlyozásával, már középtávon is biztosítani képes a rendszer zavartalan és rugalmas működését, a gazdasági-társadalmi problémák felszámolásához való érdemi hozzájárulását.

 

A 2010 tavaszán, a parlamenti választások során elsöprő kétharmados többséggel megválasztott Fidesz–KDNP pártszövetség által megalakított új kormány programjában a miniszterelnök, Orbán Viktor kezdeményezésére célul tűzte ki, hogy az 1949. évi XX. tv.-nyel hatályba léptetett kommunista alkotmány teljes átdolgozásával létrehozott ideiglenes alkotmányt 2011 tavaszára egy új, véglegesnek mondható alkotmánnyal cseréli ki. Az ezzel kapcsolatos kodifikációs munka már elkezdődött, és a szakértői bizottságok részben már túljutva a tézisek megfogalmazásán, a szövegezési munkálatokba is belefogtak.

 

Nagy utat tett meg a magyar rendőrség az elmúlt 20 évben. Sok külső körülmény befolyásolta, és belső igény is jelentkezett a nemzetközi kapcsolatok bővítésére. Akik részt vettek vagy részt vesznek nemzetközi programokban, azok számára „kinyílik a világ” és máshogy látják saját munkájukat, máshogy értékelik saját szerepüket. Még mindig sokan vannak olyanok, akik feleslegesnek tartják a nemzetközi kapcsolatokat, hogy, hogy nem ők nem beszélnek a magyar nyelven kívül más idegen nyelvet. Még nem érzékelik a világot és annak változását. Vagy nem vallják be. Mert tudomásul kell venni, hogy a világ változik. A nemzetközi együttműködés nem cél, hanem eszköz a rendészet kezében, amellyel működik, létezik és szolgál.

 

Nézőpont kérdése, hogy mennyire tekintjük sikeresnek a brit konzervatívok szereplését a 2010 májusában rendezett választáson. Ha ugyanis arra gondolunk, hogy huzamos időn át fölényesen vezettek a népszerűség-kutatásokban, a koalíciós kényszerrel járó eredmény nem egy kiugró siker, ha viszont azt emeljük ki, hogy a párt oly hosszú idő után ismét mégiscsak Nagy-Britannia vezető politikai erejévé vált, bátran beszélhetünk áttörésről. Az viszont tényként állítható, hogy a brit konzervatívok idén májusra egy alapjaiban megújított programmal készültek fel – s azt sem lehet kétségbe vonni, hogy ez mindenekelőtt David Cameronnak tulajdonítható.

 

A Mérleget Magyarországon készítjük, ezért a Modernt, a Posztmodernt, és ami a Posztmodernből az elmúlt két évtizedben lett, illetve keletkezőben van, ezúttal magyarországi perspektívában, ugyanakkor fordítva, Magyarországra vonatkozólag, és ennek a kettőnek az egyenlegében már helyileg, azaz magyar lokalitásban vizsgáljuk.

 


 




Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány