Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

A fenntartható fejlődéshez értékváltásra és olyan mély szerkezeti reformokra van szükség, amelyek nem egyszerűen a termelési, pénzügyi ágak új struktúráját jelentik, hanem magukba foglalják a gazdasági, elosztási, társadalmi viszonyok egészét is. Ehhez a feladathoz kell meghatározni az állam kiterjedését, funkcióit. Mindez magába foglalja többek között a szabályozórendszer korszerűsítését, a működő versenypiac kereteinek kialakítását, a gazdaság szereplőihez, benne a nagyvállalati körhöz és a kis- és középvállalati szektorhoz, a civil szférához való viszonyát. Felmérések igazolják, hogy éppen a kis- és középvállalkozások a legelégedetlenebbek a közszféra teljesítményével, őket sújtják leginkább a magas adók, a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága, a kevéssé szolgáltató jellegű közigazgatás, a közszolgáltatások nem megfelelő színvonala. A közszféra működésének hatékonyabbá tétele tehát jelentősen növelné e vállalkozások versenyképességét is.

 

Sajnálatos módon, minden pozitív törekvés ellenére minden napnyugati társadalomban jellemző az idősek valamilyen fokú megbélyegzése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden társadalomban ugyanannyira és ugyanúgy jelentkeznek ezek a problémák. A témáról szóló szakirodalom alapján elmondható: minél keletebbre utazunk Európában, a diszkrimináció annál jellemzőbb, annak ellenére is, hogy ahogy a nyugatiak, úgy a kelet-európai alkotmányok is tartalmazzák a hátrányos megkülönböztetés tiltását.

 

A gazdasági krízishelyzet kiváló alkalom lehetett volna a társadalombiztosítási rendszer új alapokra helyezésére, csakhogy a jelenlegi vezetés ezt nem tartotta ezt szükségesnek. Pedig a válság közepén minden felelős politikai erő kényszerítve lett volna a konstruktív együttműködésre, a megfelelő politikai konszenzus kialakítására. Mindezzel pedig mi nyertük volna a legtöbbet. Az új alapokra helyezett rendszer visszaszerezhette volna a biztosítottak bizalmát, a társadalom megbecsülését, így vélhetően kevesebben is vonnák ki magukat a rendszer fenntartásából, azaz a járulékfizetés alól, hiszen mindenki még inkább magáénak érezné a rendszert. Sajnos a csillagok kedvező együttállása lassan már a múlté, és a magyar társadalombiztosítási rendszer recsegve-ropogva továbbviszi majd negyvenéves örökségét: az átláthatatlanságot, a rugalmatlanságot, a belső ellentmondásokat, az igazságtalanságot, tovább élezve a társadalmi feszültséget, immáron fiatalok és idősek között is.

 

Kína tehát a globális pénzügyi válság ellenére fejlődik, a kínai gazdaság dinamikusan növekedik tovább. Ennek a fejlődésnek a motorja azonban nem a kapitalizmus tagadása, ahogy azt a szkeptikusok hangoztatják, hanem épp ellenkezőleg: az egyik legfontosabb gazdasági erőforrással, az emberi erőforrással bőven rendelkező Kína gazdaságának lassú, de folyamatos felszabadítása, az állam korlátozott gazdasági súlya és szerepe, és a még mindig alacsony általános gazdasági fejlettség miatt továbbra is rendkívül olcsón és óriási mennyiségben elérhető munkaerő.

 

A jelzálog-hitelezési krízis formájában az USA-ban létrejött válsággóc nem halt el gyorsan, hanem egy ágazatilag és földrajzilag is gyorsan terjedő pénzügyi, majd reálgazdasági világjárvány kiindulópontja lett. A bajok ilyen mértékű továbbterjedése az USA és a globális világrend leromlott állapotára, illetve alapvető problémákra utalt. Egy szervesen integrált egészséges rendszer ugyanis gyorsan elszigeteli és kiöli a válsággócokat. Ezzel szemben ez a reálgazdasági válság komplex világválsággá szélesedett, mivel életmódbeli, környezeti és energetikai dimenziókban is olyan alapvető problémákat hozott felszínre, amelyek megoldódása előtt ez a válságoktól terhes jelenlegi időszak nem is fog véget érni.

 

Európában évek óta megfigyelhető jelenség a szociáldemokrata pártok válsága, az európai parlamenti választások ennek a folyamatnak a kiteljesedését hozták. Mára a szociáldemokrácia visszaszorulása történelmi méretűvé vált az öreg kontinensen. Ezzel párhuzamosan a baloldali liberalizmus is hanyatlásnak indult. A blairizmus nemcsak névadóját veszítette el, hanem vezető szerepét is az európai baloldalon. A 12 évnyi hatalomban megfáradt brit Munkáspárt ideológiáját olyan szociális liberalizmushoz szokás hasonlítani, amely inkább liberális, mint szociális. Az egykor ígéretes harmadik utas programok, és az azokat képviselő szociáldemokrata pártok mély válságba kerültek. Tíz éve még úgy tűnt, hogy a „harmadik út” elmélete és politikai-gazdasági gyakorlata stratégiát teremt a globalizált kapitalizmus megszelídítéséhez.

 

2009. november 5-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakmai vitát rendezett a Vállalkozásfejlesztési Főosztály megbízásából 2009 májusában elkészült két – a mikro-, kis- és középvállalatok fejlődését vizsgáló – tanulmányról, valamint a minisztériumnak a kkv-k helyzetével foglalkozó 2008. évi jelentéséről. A vita megszervezői a rendezvénnyel célzottan a kkv-k növekedési lehetőségeire koncentráló szakmai párbeszédet kívántak teremteni. A megbeszélésen nagy számban vettek részt a meghívott kutatóintézetek képviselői, szakértők és a témában érintett, vagy az iránt érdeklődő civil résztvevők.

 

Actual social and economic development of Ukraine stipulates for intensification of reforms of all spheres of public activity. The most important problems are in general further democratisation of public affairs and particularly – rationalisation of public administration, imporevement of financial system, implementation of new innovation model in economy, administrative and territorial reform etc. Realization of these questions is closely connected with division of responsibility between central and local authorities, subsequent development of local self-government of Ukraine. At the same time it is necessary to take into consideration that official strategy of Ukrainian state is integration to the European Economic Community. In view of this the aim of research and generalization of European practice of decentralization is arising within the scope of principal objective of improvement of existing methods of administration and decreasing of disproportions in territorial development.



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány