Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

Ez a könyv, tisztelt Hölgyeim és Uraim, arra a kérdésre keresi a választ, hogy van-e jövője Magyarországnak az új világban. Én azért forgattam nagy örömmel ezt a könyvet, mert végre egy könyv, ami nem a válságról szól, hanem a jövőről és Magyarországról. Elmondom őszintén, most már rémesen unom a válságról szóló írásokat meg a válságkezelésről szóló értekezéseket, ugyanis ott motoszkál bennem a kisördög, hogy vajon mi értelme van annak, hogyha valaki beesik egy gödörbe, akkor azon kezdjen gondolkodni, hogy ott a gödör alján minek van és minek nincs értelme. Ahelyett, hogy egyébként megpróbálna kikapaszkodni abból a gödörből. A dolog úgy fest, hogy ez a könyv azt teszi számunkra világossá, hogy Magyarország jövője azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megújulni. Magyarországnak ugyanis nem válságkezelésre van szüksége, hanem teljes megújulásra. Nem az a kérdés, hogy mit kezdjünk a válsággal, hanem az a kérdés, hogy mit kezdjünk Magyarországgal. A puszta válságkezelés meggyőződésem szerint nem más, mint a válság konzerválása. Márpedig mi nem akarjuk visszaépíteni azt a világot, ami egyébként válságba sodort bennünket. Mi értelme volna ennek? A válság épp abból és amiatt alakult ki, amit a mostani válságkezelők vissza akarnának állítani. Épp azoknak az eszközöknek és a módszereknek a kudarca okozta a válságot, amelyekkel most Magyarországon éppen próbálkoznak.

 

A Reformszövetség javaslata – amelyre lényegében Bajnai Gordon miniszterelnök programja is épül – a munkavállalóktól, a nyugdíjasoktól, az egészségügytől, szociális stb. szférától összesen mintegy 600 milliárd forintot vonna el, ezzel zsugorítva a magyar gazdaságot, növelve a munkanélküliséget. Vizsgáljuk meg, hogy a válságkezelésnek ez a módja a helyes irányt mutatja-e, vagy esetleg más megoldások is szóba jöhetnek?

 

Reménykedem egyrészről, hogy a sokszínű „emancipálásra” váró kultúránkkal még jobban, még hatásosabban és eredményesebben fogjuk színesíteni a magyar és az egyetemes világ kultúráját. Másrészről pedig a személyünkben rejlő „másságunk” és a „más” kultúránk nem szégyent, megvetést, alsóbb osztályba sorolást, kirekesztést, előítéletet fog jelenteni, hanem értéket!

 

A szegénység és bűnözés összefüggésrendszeréről számos empirikus és elméleti kriminológiai tanulmány született. Magam is több börtönkutatást vezettem, amelyek homlokterében az etnikai hátrányokkal súlyosbított szegénységben élő, elsősorban cigány bűnelkövetők álltak. Kézenfekvő volna tehát ezekre a kutatási eredményekre támaszkodva értekezni a címben megjelölt témáról. Mivel azonban a polgárok többsége kevéssé járatos a kutatás módszertanában, és érthető okból talán kevéssé érdeklődik unalmasnak és száraznak ható fejtegetések, számoszlopok és grafikonok iránt, úgy gondolom, célravezetőbb a tudományos szakzsargon mellőzésével, egyszerű, világos szavakkal jól átlátható összefüggések megvilágítása.

 

Jelen sorok írójának az Amerikai Egyesült Államokban szerzett személyes tapasztalatai alapján az a véleménye, hogy a magyar egészségügyi alap járóbeteg- ellátás, egészen a szakorvosokig bezárólag jó, csak nem becsüljük meg. Ez a kijelentés nem korlátozódik arra, hogy az USA mintegy 40 millió polgárának nincs biztosítása, hanem kiterjed arra is, hogy Magyarországon az ellátás számos esetben kifejezetten szakszerűbb.

 

A szervezetek működését különféle kockázatok veszélyeztetik. A kockázat az üzleti folyamatokat kísérő veszélyforrás, ami ellen lehet és kell védekezni. A személyügyi tevékenységgel összefüggésben, többek között ilyen esemény lehet a munkavállaló által váratlanul bejelentett rendes felmondás (kilépés), avagy a dolgozó gondatlansága miatt bekövetkezett munkabaleset, ami egyfajta kockázatnak számít és a munkáltató számára veszteséget jelent. A kockázatok gyakorisága és az ebből adódó veszteségek kockázatkezeléssel mérsékelhetők. Elsősorban azok a kockázatok érdemelnek figyelmet, amelyek a szervezeti célok és feladatok teljesítését veszélyeztetik.

 

Az elmúlt hónapokban meglehetősen nagy keletje volt a választási rendszer átalakításával kapcsolatos ötleteknek, javaslatoknak. A közjogi tisztánlátás érdekében érdemes összefoglalni a különböző javaslatokat, megvizsgálni a választási rendszer reformjának jelenlegi állását. A reformfelbuzdulások bemutatásán túl azonban szükséges azon súlyos alkotmányjogi tények megvizsgálása is, amelyek alapvetően kérdőjelezik meg a nyilvánosságra került reformjavaslatok irányának helyességét.

 

A 20. század első felének konzervativizmusát jó ideje csak megbélyegző jelzők kíséretében illik emlegetni. E tekintetben a „rendszerváltás” sem hozott különösebb fordulatot, hiszen a médiában, a tankönyvekben, a szakirodalomban meghatározó álláspont változatlanul ezt sulykolja. A „politikai korrektség” nehezen körvonalazható fogalmát a múltba visszavetítve sokan még ma is kizárólag negatív, valami ellen irányuló ideológiának állítják be, mint a századelő és főleg a két világháború közötti időszak egyik uralkodó eszmerendszerét. Antiliberális, antidemokratikus, antikommunista, antiszemita.

 

Napjainkban súlyos válság tapasztalható minden területen. A pénzügyi, gazdasági válságon túl maga az állam is összeroppanni látszik. Az állam – miközben kíméletlenül behajtja járandóságait – az állampolgáraival szemben vállalt kötelezettségeit egyre kevésbé teljesíti. A jogszabályok állandó változása óriási bizonytalanságot eredményez. A helyzet egyre reménytelenebbnek tűnik. Vajon a véletlenek szerencsétlen egybeesése miatt alakult ez így, vagy törvényszerűen rohanunk az összeomlás felé? Ha elolvassuk Prugberger Tamás legújabb könyvét, rájöhetünk, hogy nincsenek véletlenek. A könyv a történelmi és politikai események összefüggéseit megvilágítva tárja elénk, hogyan jutott az a globalizációs folyamat szükségszerűen útvesztőbe, mely csupán egy szűk pénzügyi-gazdasági elit érdekeit szolgálja, s mely elsősorban a jogalkotás irányvonalának meghatározása révén haladt előre.

 

Vigvári András könyvének 2004. évi első kiadását négy év elmúltával követte a mű második, bővített és átdolgozott kiadása. A pénzügyi környezet gyökeresen átalakult e négy esztendő alatt. Míg az első kiadás a gazdasági fellendülést övező csalóka pénzügyi eufória időszakára esett, a második megjelenést a gazdasági visszaeséssel járó, szétpukkanó pénzügyi buborékok hangja kíséri. A folyamatokat mozgató törvényszerűségek megértéséhez kiváló lehetőséget nyújt a könyvben felhalmozott ismeretanyag és az ennek tárgyalása során alkalmazott rendszerszemléletű megközelítés.

 


 

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása az állam feladatáról



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány