Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

Meglehet, sokan mondják, hogy a mozgásterünk csekély és egyre szűkül. Akárhogy is van, a mozgástér szűkülése sem mentesít a felelősség alól. Nem kellene ezt a mozgásteret rossz gazdaságpolitikával, eltévedt, a pártpolitikai célokat szolgáló külpolitikai stratégiával tovább szűkíteni. A nemzetstratégia legfontosabb célja éppen a mozgástér megőrzése, a mindenkori lehetőségekhez képest történő bővítése és a cselekvés számára nyújtott alkalmak megragadása. Mindez lehetetlen a nemzetstratégiai célok világos meghatározása és az azok mögé helyezett, felújított nemzeti egyetértés nélkül.

 

Nők a társadalomban? Nők az életben! Családban, villamoson, munkahelyen, iskolában, laborban, boltban, közéletben és civil környezetben. Nők, a férfiak között. S kezükbe tesszük le – akarva, akaratlan – a jövőnket.

 

Ahhoz, hogy a neoliberalizmust „helyén kezelhessük”, eszközeit használhassuk, a vele visszaélőkkel vitatkozhassunk, el kell tekinteni attól, hogy kik és mire használták, és látni kell, hogy a neoliberális gondolkodás nem más, mint a „kapitalizmus logikája – ad infinitum”, márpedig gondolom a kapitalizmus „lecserélése” nincs napirenden.

 

Országunk–hazánk–népünk–nemzetünk válságjeleit ismerjük, ha nem, hát nyissuk ki az újságokat, menjünk értelmiségi beszélgetésekre, és gyorsan képbe kerülünk. Közgazdászként a ránk tartozó kérdések megoldására nyújthatunk értelmes szakmai tanácsokat, de biztos recepteket nem. Pláne nem adhatunk mindenre megoldást jelentő biztos csodaszert, a bölcsek köve nem létezik.

 

A magyar társadalombiztosítás rendszere átfogó reformra szorul. Ezt indokolja az átalakuló népességszerkezet, a változó gazdasági-foglalkoztatási struktúra, valamint a rendszer hosszú távú fenntarthatóságának igénye is. A kormányzat reformtervére válaszul a többi parlamenti pártnak is ki kell dolgoznia saját reformkoncepcióját, és azt vitára kell bocsátani. A reformfolyamatba be kell vonni a szociális partnereket, a civil szervezeteket és a szakmát. A parlamenti erők és a civil társadalom összefogásával létrejövő kerekasztal jogosult egyedül dönteni a társadalombiztosítás hosszú távú jövőjéről, ugyanis csak ilyen fórum rendelkezhet egy stratégiai döntés meghozatalához szükséges társadalmi felhatalmazottsággal, legitimációval.

 

Ezt a szöveget 1991-ben írtam. A Kortárs folyóirat rendelte meg tőlem, majd nem közölte, hanem helyette egy jól ismert pártállami ideológus publicisztikáját „hozta le”, melyben az általam tárgyalt problémák nem jelentek meg. Tizenhét év múltán azért tartom – nem csupán ismét, hanem folyvást – időszerűnek ezt az írásomat, mert az akkori deviantizálódás szinte parttalanná terebélyesedett. Például a hazudozás, az ön- és másokat csalás, a szubjektumait a lelkükig átminősítő trágárság, a közélet elmocskolódása, a többiek rontásából hasznot húzó önérdekérvényesítés mára elérte az ország elitjének egy részét és a kormányzati rétegét, ahonnan viszont/továbbdeviantizál(hat)ja az ország lakosságát.

 

Az ipari forradalom óta, alig kétszáz év alatt, a világ energiaigénye elérte az alig teljesíthető értéket. Kétségtelen, hogy új energiaforrásokra van szükség. Csak akkor van reális remény az import energiahordozók egyeduralmának megtörésére, és a jelenleg igen magas energiaköltségek állami befolyásolására, ha az alternatív energiahordozók lakáscélra történő felhasználása nagymértékben elterjed.

 

Amikor a bruttó 12 órás munkanap (munkába indulás, rákészülés, gyerekek iskolába szállítása, utazás), amire egy átlag elővárosi család kényszerül, jelentősen leegyszerűsödne és a pótcselekvésekkel kitöltött 8 óra helyett 4 óra alatt elvégezhető csupasz munka maradna, homlokára csapna sok libertus, hogy rengeteg tevékenység van, amit pénz nélkül is művelhet. Futni vagy sportolni frissítőbb, mint a legkiadósabb plázatúra. Ha többet beszélget, nem lesz többet szüksége a százezrekért vett LCD óriásképernyőre, és kevesebb sorozatot néz, ha jobban megismeri nyolc-tíz barátját.

 

Hiánypótló műként jelent meg az elmúlt esztendő végén Botond Gyula kötete, amely aprólékos részletességgel bontja ki, a nem véletlenül tudatiparnak is nevezett (posztmodern) média működésének lélektani hátterét. A könyv akár egyfajta „kézikönyvként” is használható a lopakodó médiatechnikák tudatosítására.

 

Nos, vagy pedig közösséget kell építenünk, saját tapasztalatainkon okulva, általunk is vállalt, történelmileg hasonló helyzetben már követhetőnek bizonyult eszmények szerint, ha és amennyiben még van annyi bátorság és intellektus ebben az amorfnak és dezorientáltnak érzékelt panoptikumban, ami – és itt olyasmit mondanék, ami építőkő – mi magunk vagyunk.

 

Katona Klára széles körű külföldi és hazai a témához kapcsolódó szakirodalmi művet dolgoz fel és empirikus kutatások eredményeit ismerteti, továbbá regressziós modell felállításával kísérletet tesz arra, hogy feltárja a 90-es években Magyarországra áramló külföldi működő tőke „mozgatórugóit”.

 

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása „A nemzeti vállalkozásokról...”



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány