Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Archívum





A tartalomból



 

Négy évszázaddal Erasmus és Vesztfália után Európa keresztény gyökereinek erős hitével ezúttal egy másik nagy európai, Robert Schuman lépett a világ elé, hogy Párizsban, Quai d’Orsay Óra-termében 1950. május 9-i nyilatkozat szerint tudassa: Franciaország és Németország más államok csatlakozásával megteremti az új Európa, az Európa-eszme úttörő nagy intézményét, a kiengesztelődés, a tényleges szolidaritás és együttműködés jegyében kezdi építeni az európai integráció útját. 1951. április 18-án Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia Párizsban aláírják az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződést.

 

Biztonságunk miatt szükségünk van az Egyesült Államokra. Aki ezt tagadja, az a magyar érdekek ellen szól. Becsüljük meg a jelenlegi amerikai jelenlétet Európában. De ne áltassuk magunkat: jelenleg a világ fő külpolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdései nem Közép-Európában, hanem a Csendes-óceán térségében dőlnek el, az Egyesült Államok, Japán, Kína és India között. Vagyis az amerikai figyelem érhetően arrafelé fordul.

 

Amerikában a 20. század első harmada óta jobban rettegnek az emberek egy adóhatósági vizsgálattól, mint egy puha közép-európai diktatúra lakói a titkosrendőrség zaklatásától. Ugyanis viszonylag egyszerűen megvizsgálható és megállapítható egy háztartás fogyasztási, vagyoni és bevallott jövedelmi viszonyai között fennálló megfelelés vagy ellentmondás.

 

Tehát világos, hogy az innovációt nem lehet szembeállítani az adaptációval, mert éppen ez a lényege, az alkalmazás! Ha nem támogatjuk az innovációt, ezzel éppen a hazai kormányzat által is kívánatosnak ítélt alkalmazásokat (illetve az adaptációt) gátoljuk.

 

Egy évtizede már, hogy a fejlett országok többségében és átlagában megkezdődött az állami szektor, illetve a GDP-hez mért közkiadási arány térvesztése. Előzőleg igen erős és határozott tendenciaként érvényesült az 1890 körül felfedezett és publikált Wagner-törvény, amely kimondta, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában az ipari társadalom fejlődése során nő az állami kiadások részaránya.

 

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása a nemzeti vagyon kérdéséről



Jövőkép


Jövőkép: Megújított szabadelvű és szociális piacgazdaság Magyarországon

A dokumentum innen letölthető.


Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet


Magyar Trendfigyelő

A Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet egyedülálló kiadványai a magyar gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével.


Globális Trendfigyelő

Új szellemi vállalkozást bocsátunk közre: a globális gazdasági folyamatok trendelemzését. Készítette a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet munkacsoportja, szerkesztette Matolcsy György.


Adóműhely

Matolcsy György
A mai magyar gazdaság működése alapvető elemeiben ellentétes a mindennapi erkölcs szabályaival. Ez érvényes fenn és lenn egyaránt. Valahol azonban el kell kezdeni. Azt javasoljuk, hogy a gazdaság területén szükséges erkölcsi fordulatot egy társadalmi megegyezésen nyugvó teljes körű adóreformmal indítsuk el.

Ezt kívánjuk elősegíteni azzal, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézeten (MGFI) belül létrehoztunk egy adózással foglalkozó szakmai műhelyt, amely elemzésekkel kívánja segíteni az adórendszer átalakítását.

Rózsás Tamás
Rózsás Tamás
Matolcsy György

Tanulmányok


Publikációk




Interjúk



Előadások


© 2005-2019, Polgári Szemle Alapítvány