Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.

2016 nyarán a magyar társadalmat két alapvető, a sorsát meghatározó kérdés foglalkoztatja: az Európára zúduló migránsáradat és a magyar közpénzügyi rendszer ütésálló képessége, eredményessége. Évtizedekkel ezelőtti stratégiai előretekintések úgy vélekedtek, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszíti globális gazdasági vezető szerepét, sőt a hegemóniáját is a globális dinamikában. Az Európai Unió pedig jelentős gazdasági térvesztést szenved el Ázsiához képest, a világléptékű fejlődésben szerepe harmadlagos lesz, ellenben a tudomány, kultúra, innováció, biztonság, sőt a politika területén is növeli mintaadó szerepét. Alternatív hangokként élesen süvítettek az éterbe és a tudományos konferenciák csendjébe azok a prognózisok is, miszerint a glóbusz gazdasági lendülete – az Egyesült Államok és az EU ellenében – a nagy ázsiai gazdaságoktól származik majd, vagyis Kína és India felemelkedése lesz a világgazdaság fejlődésének motorja.

A Római Birodalom Nagy Theodosius császár halálát követően történt két részre szakadása két, egymástól eltérő birodalmi koncepció kialakulásához vezetett. A Kelet-római Birodalomban, Bizáncban az uralkodók személyükben összpontosították az egyházi és a politikai hatalmat, ami cezaropapizmus néven vált ismertté. Moszkva évszázadokon át a Római Birodalom örökösének, „Harmadik Rómának” tekintette magát. Az európai hatalmak és a pápaság a bizánci örökség Oroszországra való átszállásának jogszerűségét nem ismerték el.

A vállalkozási övezet lehet egy nemzetközi gazdasági központ vagy csak vegetáló határterület. A példa adott: Shannon Írországban. Minden közép-európai ország követi a példát, csak Magyarország nem. Mit tehetünk? Van még lehetőség változtatásra? A tanulmányban ezt kívánom elemezni.

A könyv áttekintést ad a társadalombiztosítás finanszírozásának fejlődéstörténetéről, bemutatja és összehasonlítja a kötelező társadalombiztosítás különböző modelljeit. Kiemelten foglalkozik a mű a magyar nyugdíjrendszer közelmúltbeli reformjaival és azok hatásaival – különös tekintettel a magánnyugdíjpénztárakra –, valamint ehhez kapcsolódóan az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével.

A tanulmány bemutatja a Lenkovics Barnabás professzor tiszteletére készült ünnepi kötet jellegzetességeit mind a hazai és a külhoni magánjog, mind valamennyi egyéb jogág vonatkozásában. (Lenkovics Barnabás a polgári jog professzora és az Alkotmánybíróság korábbi elnöke.) Jelen esszé körvonalazza a jelentékeny kötet jogtudományban elfoglalt helyét, bemutatva az ünnepelt professzor pályáját és a munka szerkesztőinek ténykedéseit. Vizsgálat alá veszi az írás az egyes tanulmányokat, megmutatva azok tudományos tartalmiságát.

Az Európai Unió történetének fontos mérföldköve a maastrichti szerződés 1992. évi aláírása, melyben a közös valuta szükségességét is megfogalmazták. Tanulmányom célja Románia euró bevezetésére való érettségének vizsgálata. A szomszédos ország pénzügyi-gazdasági elemzését a konvergenciakritériumokkal összefüggésben végzem el. A román árstabilitás javítandó területet képez, mivel a három legalacsonyabb­ inflációjú uniós tagország átlagát meghaladja. Románia államháztartási egyenlege és a deficit alakulása megfelel a konvergenciakövetelményeknek.

Az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével, Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével és Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének intézetvezető professzorával készített interjúkötet Magyarország a változó világban címmel. A kötet Magyarország gazdaságpolitikáját tárgyalja a rendszerváltozástól, a szocialista tervgazdasági rendszer összeomlásától napjainkig, a három vezető közgazdász szemszögéből.

A 21. század a komplex hálózati rendszerek évszázada. A komplex hálózati rendszereket a hálózatot alkotó rendszerelemek között kialakuló erős és gyenge kapcsolatok jellemzik. Az önszerveződő hálózatok skálafüggetlenek. Ilyen hálózatok az idegsejtek hálózata, az internet, a közösségi hálózatok (social network)², valamint az emberi kapcsolatok rendszere. A társadalmi hálózatok történelmi formációk. A társadalmi rendszereket alkotó csoportok közötti erős és gyenge kapcsolatok jellemzik az adott történelmi korszak hálózati stabilitását, illetve instabilitását.

The purpose of this study is to present the doctrine of the Holy Crown and its theses in Hungary. The Crown, originally the symbol of the king, embodies later the power of the king and the nobility, and since 1848 all people of the country are members of it. The Crown embodies also the country’s territory. The biggest debate in this issue took place between two legal scholars, Ferenc Eckhart and Ákos Timon; this was the socalled Eckhart-debate. Ákos Timon was a public lawyer with nationalist feelings, according to others someone with feudalist ideas, whereas Ferenc Eckhart was a historian, representing the methodology of the positivist scientificity.

Sokan hallottak arról, hogy a kommunista hatalom üldözte az egyházat, de ennek összetett rendszerét inkább csak a kort tanulmányozó szakemberek ismerik, pedig az megrendítően izgalmas és közérdekű. A tanulmány áttekintést ad a kommunista egyházüldözés történetéről és az ezt kísérő propaganda módszereiről. A kommunista diktatúra egyházüldözésének egyik mesteri eszköze volt a koncepciós perek lefolytatása, ezért érdemes megvizsgálni, milyen módon használta fel ezeket a pereket az egyházellenes propaganda.