Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.

2016 nyarán a magyar társadalmat két alapvető, a sorsát meghatározó kérdés foglalkoztatja: az Európára zúduló migránsáradat és a magyar közpénzügyi rendszer ütésálló képessége, eredményessége. Évtizedekkel ezelőtti stratégiai előretekintések úgy vélekedtek, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszíti globális gazdasági vezető szerepét, sőt a hegemóniáját is a globális dinamikában. Az Európai Unió pedig jelentős gazdasági térvesztést szenved el Ázsiához képest, a világléptékű fejlődésben szerepe harmadlagos lesz, ellenben a tudomány, kultúra, innováció, biztonság, sőt a politika területén is növeli mintaadó szerepét. Alternatív hangokként élesen süvítettek az éterbe és a tudományos konferenciák csendjébe azok a prognózisok is, miszerint a glóbusz gazdasági lendülete – az Egyesült Államok és az EU ellenében – a nagy ázsiai gazdaságoktól származik majd, vagyis Kína és India felemelkedése lesz a világgazdaság fejlődésének motorja.

Negyed évszázad után, 2014-re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk jelentősebb ágazatainak egyike, és a lehetőség adott arra, hogy létrejöjjön Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere. A hazai felsőoktatásnak minél előbb fel kell vennie a globális világ által megkívánt tempót, a rendszerben lévő lehetőségek maximális kiaknázásával, az értékmegőrzés és értékteremtés szem előtt tartásával, hogy az erőforrások hatékony felhasználása mellett egy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű és a gazdasági szereplők, köztük a vállalkozói réteg igényeit is kiszolgáló rendszer jöjjön létre.

A Római Birodalom Nagy Theodosius császár halálát követően történt két részre szakadása két, egymástól eltérő birodalmi koncepció kialakulásához vezetett. A Kelet-római Birodalomban, Bizáncban az uralkodók személyükben összpontosították az egyházi és a politikai hatalmat, ami cezaropapizmus néven vált ismertté. Moszkva évszázadokon át a Római Birodalom örökösének, „Harmadik Rómának” tekintette magát. Az európai hatalmak és a pápaság a bizánci örökség Oroszországra való átszállásának jogszerűségét nem ismerték el.

A vállalkozási övezet lehet egy nemzetközi gazdasági központ vagy csak vegetáló határterület. A példa adott: Shannon Írországban. Minden közép-európai ország követi a példát, csak Magyarország nem. Mit tehetünk? Van még lehetőség változtatásra? A tanulmányban ezt kívánom elemezni.

A versenyképesség mára igen népszerű és széles körben használt fogalommá vált, melyet többféle szinten és megközelítésben lehet értelmezni. Tanulmányom célja a kelet-közép-európai régió országainak összehasonlítása a legismertebb komplex versenyképességi rangsorok tükrében. A fogalom értelmezésének, elméleti hátterének és mérési lehetőségeinek bemutatása után a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – teljesítményét hasonlítom össze.

A televíziós reklám napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszköze. A reklámzenék szerepének jelentőségét és különböző potenciális hatásaikat különféle kutatások során korábban már kimutatták. Eredményeik szerint az audiovizuális elemek által keltett pozitív érzések a termékkel kapcsolatos racionális érvek mellett bizonyos esetekben akár hasonló fontosságúnak tekinthetőek. Feltáró jelleggel elemeztem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámzenéit, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a reklámfilmjeikben alkalmazott zenék szempontjából mi számított gyakori megoldásnak.

Sokan hallottak arról, hogy a kommunista hatalom üldözte az egyházat, de ennek összetett rendszerét inkább csak a kort tanulmányozó szakemberek ismerik, pedig az megrendítően izgalmas és közérdekű. A tanulmány áttekintést ad a kommunista egyházüldözés történetéről és az ezt kísérő propaganda módszereiről. A kommunista diktatúra egyházüldözésének egyik mesteri eszköze volt a koncepciós perek lefolytatása, ezért érdemes megvizsgálni, milyen módon használta fel ezeket a pereket az egyházellenes propaganda.

In the scientific article the government and terms of the development of the higher education of Ukraine are considered. The problems of the development of the higher education are defined in the conditions of the passing of the economy to the model of the innovative development. The role of the higher education is shown in the process of the innovative modernization.

Cikkünkben azt a kérdést tettük fel, hogy milyen eszközzel fékezhető a szakmunkások nagyarányú külföldi munkavállalásának üteme. Szerintünk két ponton érdemes beavatkozni. Egyrészt adókönnyítés által finanszírozott béremeléssel, másrészt a fiatal szakmunkások részére biztosított kedvezményes bérlakásokkal. Mindkettőben a kulcsszerepet a nyugdíjkassza vállalhatná fel, hiszen ha így 200 ezerrel növelhető az itthon foglalkoztatottak létszáma, az több százmilliárd forinttal emelheti évente a kassza bevételeit.

A szerző eddigi európai parlamenti képviselői tapasztalatai mellett az elmúlt két évben szerzett közvetlen vezetői munkatapasztalatai alapján elemzi a közép-európai felzárkózó országokra – így Magyarországra – váró általános és speciális közlekedéspolitikai kihívásokat. Megállapítja, hogy hazánk jelentős gazdasági hasznot tud húzni tranzithelyzetéből, különösen akkor, ha viszonylag fejlett infrastruktúráját a piaci igényeknek megfelelően fejleszti.