Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.

2016 nyarán a magyar társadalmat két alapvető, a sorsát meghatározó kérdés foglalkoztatja: az Európára zúduló migránsáradat és a magyar közpénzügyi rendszer ütésálló képessége, eredményessége. Évtizedekkel ezelőtti stratégiai előretekintések úgy vélekedtek, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszíti globális gazdasági vezető szerepét, sőt a hegemóniáját is a globális dinamikában. Az Európai Unió pedig jelentős gazdasági térvesztést szenved el Ázsiához képest, a világléptékű fejlődésben szerepe harmadlagos lesz, ellenben a tudomány, kultúra, innováció, biztonság, sőt a politika területén is növeli mintaadó szerepét. Alternatív hangokként élesen süvítettek az éterbe és a tudományos konferenciák csendjébe azok a prognózisok is, miszerint a glóbusz gazdasági lendülete – az Egyesült Államok és az EU ellenében – a nagy ázsiai gazdaságoktól származik majd, vagyis Kína és India felemelkedése lesz a világgazdaság fejlődésének motorja.

Rövid dolgozatom a doktori értekezésem egyik fejezetére épül, és elsősorban Nietzsche 1888-as szellemi összeomlása előtt keletkezett a Bálványok alkonya szövegével foglalkozik. Annak feltárásával kísérletezik, hogy alkotói pályaíve legvégén, utolsó, még világos hónapjaiban Nietzsche miért és hogyan nyúl vissza az általa festett Szókratész-képhez, miként válik ez a „pszeudogörög” mentalitás életellenességével a tudomány, az európai metafizikai tradíció forrásává Nietzsche szerint.

A televíziós reklám napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszköze. A reklámzenék szerepének jelentőségét és különböző potenciális hatásaikat különféle kutatások során korábban már kimutatták. Eredményeik szerint az audiovizuális elemek által keltett pozitív érzések a termékkel kapcsolatos racionális érvek mellett bizonyos esetekben akár hasonló fontosságúnak tekinthetőek. Feltáró jelleggel elemeztem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámzenéit, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a reklámfilmjeikben alkalmazott zenék szempontjából mi számított gyakori megoldásnak.

Az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével, Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével és Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének intézetvezető professzorával készített interjúkötet Magyarország a változó világban címmel. A kötet Magyarország gazdaságpolitikáját tárgyalja a rendszerváltozástól, a szocialista tervgazdasági rendszer összeomlásától napjainkig, a három vezető közgazdász szemszögéből.

A versenyképesség mára igen népszerű és széles körben használt fogalommá vált, melyet többféle szinten és megközelítésben lehet értelmezni. Tanulmányom célja a kelet-közép-európai régió országainak összehasonlítása a legismertebb komplex versenyképességi rangsorok tükrében. A fogalom értelmezésének, elméleti hátterének és mérési lehetőségeinek bemutatása után a négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – teljesítményét hasonlítom össze.

A 21. század a komplex hálózati rendszerek évszázada. A komplex hálózati rendszereket a hálózatot alkotó rendszerelemek között kialakuló erős és gyenge kapcsolatok jellemzik. Az önszerveződő hálózatok skálafüggetlenek. Ilyen hálózatok az idegsejtek hálózata, az internet, a közösségi hálózatok (social network)², valamint az emberi kapcsolatok rendszere. A társadalmi hálózatok történelmi formációk. A társadalmi rendszereket alkotó csoportok közötti erős és gyenge kapcsolatok jellemzik az adott történelmi korszak hálózati stabilitását, illetve instabilitását.

2015–2016 folyamán alkalmam nyílt Latin-Amerikába látogatni, a Miniszterelnökség által meghirdetett Mikes Kelemen Program ösztöndíjasaként. Öt hónap alatt feldolgozhattam az ott található magyar szervezetek könyvtári-levéltári örökségét. Ez idő alatt a latin-amerikai magyar közösségek személyes meglátogatása megváltoztatta bennem azt a véleményt, amelyet az elmúlt évtizedek történetírása alakított ki róluk. Ez a rövid esszé segítséget nyújthat ahhoz, hogy ennek a negatívan megítélt közösségnek az életéről árnyaltabb képet kapjunk.

Cikkünkben azt a kérdést tettük fel, hogy milyen eszközzel fékezhető a szakmunkások nagyarányú külföldi munkavállalásának üteme. Szerintünk két ponton érdemes beavatkozni. Egyrészt adókönnyítés által finanszírozott béremeléssel, másrészt a fiatal szakmunkások részére biztosított kedvezményes bérlakásokkal. Mindkettőben a kulcsszerepet a nyugdíjkassza vállalhatná fel, hiszen ha így 200 ezerrel növelhető az itthon foglalkoztatottak létszáma, az több százmilliárd forinttal emelheti évente a kassza bevételeit.

A szovjet típusú diktatúrában a hatalomgyakorlás a politikai rendszer minden szférájában nyers, kendőzetlen és kontrollálhatatlan diktatórikus kormányzásban jelent meg. A többnyire marxizmus–leninizmusnak nevezett ideológiát mint egyfajta „államvallást” kényszerítették rá a lakosságra. Az óvodától az egyetemig, a felnőttoktatástól a médiáig mindenhol a hivatalos tanokat sulykolták az emberek fejébe, mint olyan tanokat, amelyek minden kérdésre választ adnak.

A tanulmány a jelenlegi migránsválsággal foglalkozik, amely az észak-afrikai és a közel-keleti arab államokból indult el, az ottani két térségnek az USA, Franciaország és Németország által „arab tavasznak” elnevezett forradalmi láncolat kiprovokálása következtében. A tanulmány bemutatja mindennek ókori népvándorlási előzményeit, annak akkori és mostani migrációs okait. Európa az ókorhoz hasonló demográfiai összeroppanás szélén áll, és a neoliberális irányzat megfelelő családpolitika helyett a migránsokból akarja a munkaerőpótlást megoldani.