Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.

2016 nyarán a magyar társadalmat két alapvető, a sorsát meghatározó kérdés foglalkoztatja: az Európára zúduló migránsáradat és a magyar közpénzügyi rendszer ütésálló képessége, eredményessége. Évtizedekkel ezelőtti stratégiai előretekintések úgy vélekedtek, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszíti globális gazdasági vezető szerepét, sőt a hegemóniáját is a globális dinamikában. Az Európai Unió pedig jelentős gazdasági térvesztést szenved el Ázsiához képest, a világléptékű fejlődésben szerepe harmadlagos lesz, ellenben a tudomány, kultúra, innováció, biztonság, sőt a politika területén is növeli mintaadó szerepét. Alternatív hangokként élesen süvítettek az éterbe és a tudományos konferenciák csendjébe azok a prognózisok is, miszerint a glóbusz gazdasági lendülete – az Egyesült Államok és az EU ellenében – a nagy ázsiai gazdaságoktól származik majd, vagyis Kína és India felemelkedése lesz a világgazdaság fejlődésének motorja.

In discussing the microeconomics of any country, there is a need to analyze the tools and policies of this specific economy and the role of government in the proper regulation and control of the economy. Within this framework, the role of central banks is highlighted; and specific examples are given from different countries, from both advanced and developing countries.

In the scientific article the government and terms of the development of the higher education of Ukraine are considered. The problems of the development of the higher education are defined in the conditions of the passing of the economy to the model of the innovative development. The role of the higher education is shown in the process of the innovative modernization.

A Collegium Talentum, a külhoni magyar tehetségeket támogató rendszer 2011 óta működik a Kárpát-medencében. A program célja, hogy a határon túli magyar értelmiségi, egyetemi oktatói és kutatói utánpótlás számára tudományosan felkészült, nemzeti és európai szinten tájékozott fiatalokat képezzen, akiket a szakmai fejlődés mellett a nemzeti értékek közvetítése is vezérel. A program évente 90 elit fiatal doktorandusz tervszerű előrehaladását segíti, jelentősen hozzájárulva ezzel a határon túli magyar elitválság megoldásához.

A dolgozat végigvezeti Magyarország etnikai és demográfiai változásait a magyar történelem szemléletváltozásain. Tárgyalja a háborúk, a pusztító betegségek, a migráció és az emigráció kérdéseit. A gondolkodás, életszemlélet, a hit, az életvitel, az emberek családi, társadalmi és egyéb körülményei, az ezeket leíró vagy definiáló fogalmak folyamatosan változnak. Koronként változott és mást jelentett a kimondott vagy leírt szó. Jelenlegi fogalmaink visszavetítése a régmúltba félreértésekhez és félreértelmezéshez vezethet.

2015–2016 folyamán alkalmam nyílt Latin-Amerikába látogatni, a Miniszterelnökség által meghirdetett Mikes Kelemen Program ösztöndíjasaként. Öt hónap alatt feldolgozhattam az ott található magyar szervezetek könyvtári-levéltári örökségét. Ez idő alatt a latin-amerikai magyar közösségek személyes meglátogatása megváltoztatta bennem azt a véleményt, amelyet az elmúlt évtizedek történetírása alakított ki róluk. Ez a rövid esszé segítséget nyújthat ahhoz, hogy ennek a negatívan megítélt közösségnek az életéről árnyaltabb képet kapjunk.

A cikkben az elektronikus pénz és a virtuális valuta (kriptovaluta) általános összehasonlítását végezzük el, tekintettel az internetes szolgáltatások széles körű használatára, ezenfelül összegyűjtöttük a kriptovaluták kereskedelmi célú felhasználásának előnyeit és hátrányait. Kitérünk arra, hogy a bűncselekményből származó jövedelmek legalizációjának, illetve a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében a pénzügyi szolgáltatások piaci szabályozóinak többsége egységes fellépést sürget.

A tanulmány a rendezvények történetét vizsgálja a turizmus kialakulásának kezdeti szakaszában, továbbá összefoglalja azok jelenkori szerepét. Az ókori előzmények alakították ki a mai rendezvényturizmus későbbi kereteit, tehát azt a történeti bázist, amire a későbbi korok és jelenünk rendezvényturizmusa is épül. A történeti kontinuitás egyaránt megfigyelhető és bizonyítható akár a sportrendezvények, akár a karnevál jellegű ünnepségek esetében.

A tanulmány az egyik legrégebbi hirdetési forma, a plakát jellegzetességeit vizsgálja. Ez a barátságos médium nem hatol be az otthonunkba, mégis szinte lehetetlen kikerülni. A plakátokon kép és szöveg együtt hat, viszonyuk azonban nem mindig egyértelmű és könnyen értelmezhető, hiszen a szöveg alátámaszthatja, de módosíthatja is a kép jelentését. Ahhoz, hogy egy plakát kiemelkedjen a többi óriásplakát közül, képileg és nyelvileg is tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek miatt a befogadó érdemesnek találja őket a dekódolásra. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az a jó óriásplakát, amely kevés elemmel, letisztult formában közli a mondanivalót.

A Római Birodalom Nagy Theodosius császár halálát követően történt két részre szakadása két, egymástól eltérő birodalmi koncepció kialakulásához vezetett. A Kelet-római Birodalomban, Bizáncban az uralkodók személyükben összpontosították az egyházi és a politikai hatalmat, ami cezaropapizmus néven vált ismertté. Moszkva évszázadokon át a Római Birodalom örökösének, „Harmadik Rómának” tekintette magát. Az európai hatalmak és a pápaság a bizánci örökség Oroszországra való átszállásának jogszerűségét nem ismerték el.