Utolsó hozzászólások


Dr. Sebestyén Sándor író és történész cikkei hihetetlen érdekesek, izgalmasak s talán ami a legfontosabb érthetőek az olvasó számá…






Publikálni szeretnék Önöknél. Hol találom a formátum-információt? Jánossy Dániel ÁSZ


Tisztelt Olvasó!
A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat szerkesztőbizottsága nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm.
Kiadványunk a polgári értelmiség elismert szaklapja, 2016-ban már a XII. évfolyamában jár. Szerkesztőbizottságunk, amelyben a hazai tudományos élet és az államigazgatás elismert szakemberei vesznek részt, kiemelt céljának tekinti a körülöttünk zajló gazdasági és társadalmi változások szakszerű, hiteles bemutatását. Évekkel ezelőtt, amikor Matolcsy György és Botos Balázs áldozatos munkájával és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult a folyóirat, fő törekvésként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától regnáló Polgári Kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.
2016 nyarán a magyar társadalmat két alapvető, a sorsát meghatározó kérdés foglalkoztatja: az Európára zúduló migránsáradat és a magyar közpénzügyi rendszer ütésálló képessége, eredményessége. Évtizedekkel ezelőtti stratégiai előretekintések úgy vélekedtek, hogy az Amerikai Egyesült Államok elveszíti globális gazdasági vezető szerepét, sőt a hegemóniáját is a globális dinamikában. Az Európai Unió pedig jelentős gazdasági térvesztést szenved el Ázsiához képest, a világléptékű fejlődésben szerepe harmadlagos lesz, ellenben a tudomány, kultúra, innováció, biztonság, sőt a politika területén is növeli mintaadó szerepét. Alternatív hangokként élesen süvítettek az éterbe és a tudományos konferenciák csendjébe azok a prognózisok is, miszerint a glóbusz gazdasági lendülete – az Egyesült Államok és az EU ellenében – a nagy ázsiai gazdaságoktól származik majd, vagyis Kína és India felemelkedése lesz a világgazdaság fejlődésének motorja.

Czeglédi Csilla – Marosné Kuna Zsuzsanna – Kollár Péter – Miskolciné Mikáczó Andrea – Varga Erika – Zéman Zoltán
Becsey Zsolt
Zéman Zoltán
Negyed évszázad után, 2014-re elérkeztünk oda, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk jelentősebb ágazatainak egyike, és a lehetőség adott arra, hogy létrejöjjön Közép-Európa egyik legjobb felsőoktatási rendszere. A hazai felsőoktatásnak minél előbb fel kell vennie a globális világ által megkívánt tempót, a rendszerben lévő lehetőségek maximális kiaknázásával, az értékmegőrzés és értékteremtés szem előtt tartásával, hogy az erőforrások hatékony felhasználása mellett egy magasabb minőséget nyújtó, teljesítményelvű és a gazdasági szereplők, köztük a vállalkozói réteg igényeit is kiszolgáló rendszer jöjjön létre.
A szerző eddigi európai parlamenti képviselői tapasztalatai mellett az elmúlt két évben szerzett közvetlen vezetői munkatapasztalatai alapján elemzi a közép-európai felzárkózó országokra – így Magyarországra – váró általános és speciális közlekedéspolitikai kihívásokat. Megállapítja, hogy hazánk jelentős gazdasági hasznot tud húzni tranzithelyzetéből, különösen akkor, ha viszonylag fejlett infrastruktúráját a piaci igényeknek megfelelően fejleszti.
A tanulmány kiemeli az oktatási, képzési reformok szerepét, hogy figyelmet kell fordítanunk a globalizált világgazdaság és gazdálkodásszervezés kihívásait ellensúlyozó gazdaságtudományi újszerűségek tudományterületi kapcsolatrendszerére, amely hazánkban újszerű szemléletet és gondolkodást igényel. A gazdaságtudományi szakok jelentős igényt elégítenek ki, nemcsak a vállalati szférát megcélozva, hanem intézményi szinten is a legnépszerűbbek közé tartoznak a magyar felsőoktatásban.

Jandala Csilla – Sándor Tibor
Papp Vanda
Nagy Szebasztian
A tanulmány a rendezvények történetét vizsgálja a turizmus kialakulásának kezdeti szakaszában, továbbá összefoglalja azok jelenkori szerepét. Az ókori előzmények alakították ki a mai rendezvényturizmus későbbi kereteit, tehát azt a történeti bázist, amire a későbbi korok és jelenünk rendezvényturizmusa is épül. A történeti kontinuitás egyaránt megfigyelhető és bizonyítható akár a sportrendezvények, akár a karnevál jellegű ünnepségek esetében.
A tanulmány az egyik legrégebbi hirdetési forma, a plakát jellegzetességeit vizsgálja. Ez a barátságos médium nem hatol be az otthonunkba, mégis szinte lehetetlen kikerülni. A plakátokon kép és szöveg együtt hat, viszonyuk azonban nem mindig egyértelmű és könnyen értelmezhető, hiszen a szöveg alátámaszthatja, de módosíthatja is a kép jelentését. Ahhoz, hogy egy plakát kiemelkedjen a többi óriásplakát közül, képileg és nyelvileg is tartalmaznia kell olyan elemeket, amelyek miatt a befogadó érdemesnek találja őket a dekódolásra. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az a jó óriásplakát, amely kevés elemmel, letisztult formában közli a mondanivalót.
2015–2016 folyamán alkalmam nyílt Latin-Amerikába látogatni, a Miniszterelnökség által meghirdetett Mikes Kelemen Program ösztöndíjasaként. Öt hónap alatt feldolgozhattam az ott található magyar szervezetek könyvtári-levéltári örökségét. Ez idő alatt a latin-amerikai magyar közösségek személyes meglátogatása megváltoztatta bennem azt a véleményt, amelyet az elmúlt évtizedek történetírása alakított ki róluk. Ez a rövid esszé segítséget nyújthat ahhoz, hogy ennek a negatívan megítélt közösségnek az életéről árnyaltabb képet kapjunk.

Uzzoli Annamária – Egedy Tamás
Prugberger Tamás
Prugberger Tamás
A válságjelenségeknek, mint például a munkanélküliség növekedése, a jövedelem csökkenése vagy a fogyasztás visszaesése, közvetlenül és áttételesen is szerepük van az egészséggel kapcsolatos folyamatokban. A gazdasági válság egészségre gyakorolt hatásai viszont nemcsak a munkaerőpiaci pozíciótól és a jövedelemszinttől függnek, hanem a meglévő társadalmi és egészségegyenlőtlenségek mértékétől és azok területi megjelenési formáitól is.
Az Éghajlat Kiadó gondozásában jelent meg Patai Mihállyal, a Magyar Bankszövetség elnökével, Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével és Lentner Csabával, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének intézetvezető professzorával készített interjúkötet Magyarország a változó világban címmel. A kötet Magyarország gazdaságpolitikáját tárgyalja a rendszerváltozástól, a szocialista tervgazdasági rendszer összeomlásától napjainkig, a három vezető közgazdász szemszögéből.
A tanulmány a jelenlegi migránsválsággal foglalkozik, amely az észak-afrikai és a közel-keleti arab államokból indult el, az ottani két térségnek az USA, Franciaország és Németország által „arab tavasznak” elnevezett forradalmi láncolat kiprovokálása következtében. A tanulmány bemutatja mindennek ókori népvándorlási előzményeit, annak akkori és mostani migrációs okait. Európa az ókorhoz hasonló demográfiai összeroppanás szélén áll, és a neoliberális irányzat megfelelő családpolitika helyett a migránsokból akarja a munkaerőpótlást megoldani.


© 2005-2020, Polgári Szemle Alapítvány